A klaszter programirodájának adatai alapján az alapvetően kis- és közepes tagvállalkozásoknál még mindig csak mutatóban akadnak 250 millió forint feletti projektek, míg az 50 millió forintnál kisebb értékű üzleti kezdeményezések tették ki az összefogás eredményeként létrejövő beruházások közel kétharmadát. Ugyanakkor a régiófejlesztési célokat is jobban szolgálná egy egészségesebb, nagyprojektekre is építő portfólió, állítják a szakemberek.

– A kis értékű projektek túlsúlya érthető – mondja Makra József, a legnagyobb hazai energetikai klaszter elnöke, aki szerint az utóbbi időszak finanszírozási nehézségei még összefogás esetén sem igen tették lehetővé a kisebb vállalkozásoknak, hogy nagyobb értékű programokba kezdjenek. Ugyanakkor az egészséges portfólió szükségessé tenné, hogy a nagyobb fejlesztések és beruházások aránya is növekedjen.
– Ez biztosítaná az országos jelentőségű innovációs projektek megfelelő kihasználhatóságát – teszi hozzá.

Erős plafon a negyedmilliárd

Az ArchEnerg elmúlt években megvalósított projektlistáját áttekintve kiderül, hogy a klasztertagok a pályázati forrásokkal támogatott kezdeményezéseknek mindössze 13 százalékában vágnak bele negyedmilliárd forintnál értékesebb beruházásba. A kkv-k gazdasági integrálását végző klasztereknél az adatok országos szinten hasonló trendet tükröznek.

Előny a klasztereknél

Makra József úgy látja alapvetően a cégméret határozza meg, hogy egy-egy cég önállóan mekkora projekttel tud megbirkózni. Ugyanakkor a klasztertagságból fakadó gazdasági előnyök kihasználásával a kisebb cégek egymásra találhatnak, és közösen már akár többszáz millió forint értékű fejlesztéseket is sikerrel menedzselhetnek.

A 2008 óta európai uniós pályázatokon nyert forrás segítségével folyamatosan alakuló klaszterek segíthetik a kkv-k exportját, illetve a belső piacon is jobb pozícióba hozhatják a tagokat a szükséges gazdasági erő és tudás előteremtésével. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója egy sajtóközleményben „klaszteresedési divathullámról” beszélt, amely szerinte annak a jele, hogy a hazai kkv-k új – együttműködésüket erősítő – kitörési pontokat keresnek.

Elvileg bármelyik cég szabadon csatlakozhat egy meglévő klaszterhez vagy létrehozhat újat, ám az együttműködés azt feltételezi, hogy a résztvevők valamennyire kiterítik a kártyáikat és beavatják a tagokat üzleti tervükbe. Csuhaj szerin a megfelelő önszabályozás és a szakszerű klaszter-menedzsment is elengedhetetlen a sikerhez.

Makra József úgy látja: az akkreditált innovációs klaszterek mára már felkészültek arra, hogy nagyobb, akár milliárdos projektek tető alá hozásában is segítsék tagvállalataikat, hiszen a projektmenedzselés területén az elmúlt években elégséges szakmai tapasztalat gyűlt össze a klaszterek projektirodáinál.

Nagy értékű projektekkel hatékonyan

Ahhoz hogy a tendencia megfordulhasson, és növekedjen a nagyobb értékű projektek száma, megfelelő finanszírozási környezet, átláthatóbb-kiszámíthatóbb projekt adminisztráció, projektmenedzselési támogatás és a forrásokat nem elaprózó pályázati konstrukciók kellenek.

– A támogatások elaprózódása úgy lenne elkerülhető, ha a pályázati konstrukciók kiírói hagynák, hogy magasabb, akár milliárdos támogatás is elnyerhető legyen az arra érdemes projekttervekre. Érdemes lenne ebbe az irányba fejleszteni a még kiírásra váró pályázatokat – véli Makra József.

A klasztertagok támogatása ráadásul a pályázatok kiíróinak is garanciát jelentenek a minőségi megvalósításra és a források célzott és eredményes felhasználására.

– Míg a kamarák és egyéb szakmai szervezetek elsősorban érdekvédelmi területen nyújthatnak segítséget a cégeknek, a klasztereknél éppen a gazdasági szinergiák kiaknázása és a partneri kapcsolatok tető alá hozása jelenti az igazi támogatást – mondja Makra József.