A pályázaton a korábbinál szigorúbb feltételeket határoztak meg az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyeréséhez, mégis mind a tíz induló megfelelt megfelelt az elvárásoknak. A tíz pályázóból nyolc a korábbi akkreditációját hosszabbította meg, kettő pedig először nyerte le a két évre szóló címet. A címet elnyerő tíz klaszter 315 vállalata 2010-ben mintegy 6 ezer milliárd forint árbevételt ért el, ebből 140 milliárd forint exportból származott. A tíz klaszter tagvállalatai 38 ezer munkavállalót foglalkoztattak, és a 315 tag közül 250 kis- és középvállalkozás, amelyek 136 milliárd forintot értek el 2010-ben, és exportjuk 28 milliárdot tett ki.
Barta E. Gyula elmondta: a cím elnyerésének szigorúbb feltétele szerint foglalkoztatás 25, a kkv-szempont 20, az exportorientáltság 12, az együttműködés 25, az innováció 18 pontot jelentett az értékelésen, a nyertesek a 100 pontból átlagosan 62 pontot értek el, 82 volt a legmagasabb. Megjegyezte: a kiírás szerint 50 pont feletti teljesítménnyel lehetett elnyerni a címet. (A medikai műszergyártó és szolgáltató vállalkozásokat tömörítő MediKlaszter bázisán megalakult az Első Magyar Klaszter Beszerzési Szövetség, amelyhez minden magyar, mikro- kis- és közepes vállalkozás csatlakozhat.)
Előny a pályázatoknál
Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Programok (GOP) Irányító Hatóság (IH) vezetője elmondta, hogy két pályázat szól kifejezetten az akkreditált innovációs klasztereknek, az egyikben a klaszter által létrehozott projekttársaság pályázhat fejlesztésre, a másikban klasztertagok kérhetnek innovációs termékfejlesztésre vissza nem térítendő támogatást.
Ezen kívül számos gazdaságfejlesztési pályázathoz lehet többletpontot szerezni akkreditált innovációs klaszterként. 2007 óta 126 akkreditált innovációs klaszterhez köthető kutatás-fejlesztési és innovációs projekt részesült mintegy 20 milliárd forint támogatásban, 2012 és 2013. között további 12 milliárd forintos keret áll nyitva az innovációs klaszter projekttársaságok, illetve 10 milliárd forint a klasztertagok fejlesztési támogatásra. (Közös klasztert hozott létre Coreplast Műanyag Újrafeldolgozó Klaszter néven 12 magyarországi, műanyaghulladékok kezelésével foglalkozó vállalkozás; az együttműködés fő célja olyan új technológiai eljárásokat kidolgozása, amelyek segítenek abban, hogy a Magyarországon képződő műanyaghulladékok minél nagyobb hányadát sikerüljön itthon hasznosítani.)