Forrás: sxc
Az innováció területén több pályázat is a vállalatok rendelkezésére áll, és bár van még forrás, érdemes sietni mivel az ilyen célra adható pénzösszeg gyorsan elfogyhat - közölte az előadása során Szabados Zsuzsa K+F+I projekt menedzser. A tenderek során kiemelten figyeltek a kis és középvállalkozások érdekeire, így például van olyan kiírás, amelyen kizárólag kiscégek indulhatnak, de összességében is egyszerűsítették az adminisztrációt: rövidebb lett a bírálati idő, míg a hiányokat elektronikus úton kell pótolni, amivel ugyancsak időt spórolnak a pályáztatás során.
A szakember ezután részletesen bemutatta, hogy jelenleg milyen pályázatok állanak az innovatív magyar kkv-k rendelkezésére. A GOP 2011-1.3.1/AB során a komplex technológiai innovációt támogatják, akár termék, akár szolgáltatás bevezetéséről van szó. A tender során a bér és anyagköltség ugyanúgy támogatható, mint az eszközbeszerzés - kivéve a mezőgazdasági termékeknél -, összesen 45 (akkreditált klasztertagoknak 55%) százalék mértékben. A GOP 1.3.1/C pályázat során pedig többek közt iparjogvédelmet is támogatják, 5-25 millió forint értékben, akár 65 százalékos támogatással.
Az Új Széchenyi Terv keretében a piacorientált kutatás-fejlesztést is támogatják, mégpedig a GOP 1.1.1. kódjelű pályázatban. A támogatás mértéke itt már az 500 millió forintot is elérheti, az előleg mértéke pedig 25 százalék.
Ebben a pályázatban a konzorciumokat is támogatják, akár úgy is, hogy nem csak vállalkozások, hanem velük együtt egyetemek, kutatóhelyek fognak össze. Ebben az esetben a konzorcium tagjainak papírral kell igazolni, hogy kinek, mi a feladata az adott projekt során. Fontos tudnivaló azonban, hogy magát a kutatást nem lehet a központi régióban végeztetni. „Ennek a pályázatnak a következő szakaszzárása december 31-én lesz, de - kis átalakításokkal - jövőre is folytatják" - emelte ki Szabados Zsuzsa.
A GOP 1.2.1. során az akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innováció támogatására adnak 100-1000 millió forintnyi összeget. A támogatás mértéke ez esetben 60 százalék lehet, az előleg pedig 25 százalék. (A hazai kkv-k között egyelőre nagyon csekély számban vannak, amelyek az exportpiacokra dolgoznak.)
A pályázók véleménye
A projektmenedzer előadása után számos kisvállalati vezető tett fel kérdéseket, egy kiscég például arra panaszkodott, hogy bár a pályázatokban megkövetelik, hogy a kutatóhelyek minimum három akkreditált kutatóval rendelkezzenek, „nincs az országban olyan kkv, amely ennyi fejlesztővel rendelkezne." Egy másik kkv arra panaszkodott, hogy bár a fejlesztéseket támogatják, a fenntartásra nem lehet uniós támogatást elnyerni - ezt egyébként az EU szabályozza így, nem a hazai jogszabályok -, így nehézséget okoz egy kétfős családi vállalkozásnak, hogy fenntartsa a szabadalmait.
Több felszólaló a pályázatokkal kapcsolatos anyagi nehézségeket emelte ki. Bárczy Tamás, az Admatis Kft.-től a Piac&Profit kérésére egy példával szemléltette a problémát: „Tegyük fel, hogy egy 50 százalékos finanszírozású pályázatból akar venni egy cég egy 100 millió forintos gépet. Normál esetben azt gondolnánk, hogy 50 milliós önrész elegendő lenne, de mivel általában utófinanszírozásról van szó, ezért esetünkben így néz ki a dolog: az előleg 25 százalék, tehát az 50 millió negyedét véve 12,5 milliót kap előre a vállalkozás. De amikor az adott gépet leszállítják, akkor a cégnek áfával együtt 125 milliót kell fizetnie, tehát 112,5 millió forintot a zsebéből kell előteremtenie, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte lehetetlen. További probléma, hogy semelyik bank sem ad ilyen célra elfogadható kondíciókkal hitelt."
Bárczy szerint a problémát többféleképpen is meg lehetne oldani. „Miért nincs nagyobb előleg?" - teszi fel a kérdést, majd rögtön meg is adja a választ: mert a pályázatkiírók abból indulnak ki, hogy a legtöbb cég csal, ezért egyre nehezítik a pályázati kiírásokat. Szerinte meg kellene fordítani a gondolkodásmódot és könnyen elérhető támogatásokhoz kellene juttatni a vállalkozásokat és az ellenőrzéseket kellene szigorítani. „Így, ha valaki lebukik, hogy nem teljesítette az előírásokat, akkor a cégvezetőt/tulajdonosokat ki lehet tiltani a következő eljárásból - nem a céget, mert az túl könnyű megszüntetni és újat létrehozni." - véli Bárczy Tamás. Szerinte ezzel a módszerrel el lehetne érni, hogyha a szigorított ellenőrzésen átment az adott vállalkozás és látszik, hogy van eredménye az elköltött pénznek, akkor a következő lépésként be lehet vonni egy kockázati tőkével foglalkozó céget, vagy kiléptetni az adott terméket, vagy szolgáltatást a nemzetközi piacra.
Klaszterfejlesztések szintjei
A klaszterfejlesztéssel immáron a MAG Zrt. foglalkozik, ezáltal számos előnyt tapasztalhattak azok, akik összefogásban látják a jövőt: egységes lett a végrehajtás, közvetlenebb az információáramlás és jelentős erőforrás-megtakarítást tudtunk végrehajtani - közölte Leskó Tamás, a MAG Zrt. irodavezetője. Mint mondta fél éve álltak fel, azóta pedig minden fontosabb klaszterfejlesztést támogató szervezettel együttműködnek, így a kormánnyal, a HITA-val, a minisztériumokkal ugyanúgy, mint a különböző szakmai kamarákkal. (A külföldre lépő kisvállalkozásokat nem csak a HITA segíti.) (A HITA vezetőjével, Dobos Erzsébettel készült interjúnkat itt olvashatja.)
Leskó szerint a klaszterfejlesztésnek több szintje van: az induló klasztereket például hét régióban támogatták a regionális programokkal. Ez a fejezet nemrég lezárult, ám azoknak sem kell aggódniuk akik lemaradtak, mivel jövőre ismét kiírják ezeket a forrásokat. A következő szint a fejlődő klaszter. Ezzel kapcsolatban szomorúságának adott hangot a szakember, mert mint mondta, erről a területről egyelőre nagyon kevés a pályázó, ezért deklarált célnak nevezte, hogy a közeljövőben őket is jobban el tudják érni.
A legfelső szint az akkreditált klaszter, „az elit klub", melyhez egyelőre mindössze 25-en csatlakoztak. A jelenlegi kiírás szerint szeptember 30-ig lehet pályázni a címre, de annak sem kell szomorkodnia, aki most hallott először erről a lehetőségről, mivel negyedévente van lehetőség a prémium kategóriába kerülni. Márpedig érdemes ide bejutni, hiszen így akár pályázati kedvezményeket is kaphatnak a klaszterek - lásd például GOP 2011-1.3.1/AB -, ami akár nagyobb támogatás formájában is megjelenhet. Fontos tudnivaló, hogy aki egyszer elnyeri a címet, az nem dőlhet hátra, hiszen ezt a címet el is lehet veszíteni.
Magyarország a legsikeresebb
A Jeremie program összesen 230 milliárd forinttal rendelkezik, amit 2015-ig lehet elkölteni - közölte Garamvölgyi Balázs, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt, vezérigazgató-helyettese. Amit nem költünk el, az visszakerül Brüsszelbe, de előny, hogy mivel visszatérítendő támogatásokról van szó, ezért a visszafizetett összeget újra bele tudják forgatni a rendszerbe. (Október 5-én rendezik az „Ázsia Európa felé tart - Kína" elnevezésű konferenciát, melynek célja, hogy segítséget nyújtson az ázsiai-magyar gazdasági kapcsolatok további bővítéséhez.)
A program egyébként illeszkedik az EU 2020 stratégiához, miszerint „nem halat kell adni, hanem halászni kell megtanítani a cégeket, magyarán a vissza nem térítendő támogatás helyett, a visszatérítendőt kell előtérbe helyezni" - magyarázta Garamvölgyi Balázs. A beruházási hitel területén egyébként Magyarország a legsikeresebb ország, itt van kihelyezve a legnagyobb összeg, illetve itt van a legtöbb élő szerződés.
A Jeremie program során - mind visszatérítendő, mind vissza nem térítendő, vagy a kettőt kombinálva - hiteleket nyújtanak, de adnak hozzá garanciát - a kintlevőségekre 80 százalékig - is, sőt az öt évnél fiatalabb cégeknél a kockázati tőke befektetést sem vetik el. Ez utóbbival kapcsolatban a szakember elmondta, hogy ezidáig 30 társaságba 10 milliárd forint feletti összeget fektettek be, tehát „van élet a piacon, meg lehet próbálni így tőkéhez jutni".
A mikrohitel programok célja, hogy azokat a kiscégeket segítse, akikről a bankok már lemondtak - közölte Hargitainé Tolnai Andrea, a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány részéről. A szakember három lehetőséget említett: Új Széchenyi Hitel, Országos (és helyi) Mikrohitel Alap, illetve a Kombinált Mikrohitel Program.
Az Új Széchenyi Hitel során beruházásokra 10 éves időtartamra 10 millió forintot, míg forgóeszközökre 3 éves futamidővel 6 millió forintot lehet igényelni. A program során a beruházási költségek 20 százalékát kell önerőként előállítani. Feltétel még, hogy 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztasson a cég, illetve árbevétele nem érje el az évi 10 millió eurót.
Az Országos Mikrohitel Alap, Helyi Mikrohitel Alapból maximum 7 millió forintot lehet igényelni, beruházásoknál 8, forgóeszköznél 3 éves futamidőre. A két célra együtt is lehet pénzre pályázni, ám csak akkor, ha a forgóhitel része nem több az egész összeg 50 százalékánál. A kamat 6,5 százalék.
A Kombinált Mikrohitel Program célja, hogy a bankok által nem finanszírozott, de hitelképes cégek visszatérítendő és vissza nem térítendő hitelt nyújtson - közölte Hargitainé Tolnai Andrea. A programhoz való részvételhez szükséges a magyarországi székhely, vagy legalább fióktelep, egy lezárt üzleti év és maximum 200 millió forintos nettó árbevétel. A kezdő cégek is pályázhatnak, ám nekik egy üzleti tervet kell készíteniük, melyben nem szerepelhet 200 millió forintnál nagyobb árbevétel.
