Van mit keresni a határon túl is

Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter (ArchEnerg) tagvállalatai 2010-es 2,7 milliárd forintnyi összesített exportbevételeiket 2011-ben 3,5 százalékkal növelték. Makra József, a klaszter elnöke szerint a hazai építőipar és az energetikai iparág lassulása miatt egyre érdemesebb a határ túloldalán adódó lehetőséget kiaknázniuk a kisvállalkozásoknak. A jellemzően Csongrád megyei kis- és közepes vállalkozásokat tömörítő klaszter tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri az erőfeszítés.

A klaszter feladata, hogy segítse ezt a folyamatot. Ennek a munkának a legújabb állomása a Szegeden 2012. szeptember 28-án tartott konferencia volt, amelyen Csongrád és Temes megyei vállalkozások és önkormányzatok osztották meg egymással tapasztalataikat, kutatták az együttműködés lehetőségeit. Makra József bizakodó, szerinte akár euró milliókat érő együttműködések is köttethetnek a határ két oldalán található vállalkozások és helyhatóságok között.

Már bizonyított megoldásokra van igény

Ehhez csak a szinergiákat kell megtalálni. „A magyar vállalkozások inkább a források miatt kacsintgatnak külföld irányába, míg a határ romániai oldalán elsősorban a már bizonyított technológiák és know-how iránt van igény” – mondja az elnök. Főleg igaz ez a konferencia legfontosabb témáit – a hulladékgazdálkodási, megújuló energetikai és energiahatékonysági lehetőségeket – tekintve.

Sok kicsi többre megy
A mostani tőkeszegény környezetben a szövetkezés és hálózatosodás sokaknak lehetne mentőöv. De ma még csekély az együttműködés a hazai üzleti élet szereplői között, a kisvállalatokra pedig különösen jellemző, hogy féltik a sajátjukat. Nem fognak össze, egymásban jobbára csak versenytársat látnak, különösen az azonos ágazatban tevékenykedők. Pedig együtt többet elérhetnének. A lehetőségekről bővebben a Piac&Profit innen elérhető cikkében foglalkoztunk.
Az önkormányzatok képviselői emellett a településgazdálkodási megoldásokra is kíváncsiak voltak. „A konferencia ötlete is azért merült fel, hogy a határ két oldalán működő résztvevők bemutatkozhassanak, ismertethessék befektetési és fejlesztési igényeiket, megosszák nyertes projektjeik és sikeres beruházásaik tapasztalatait” – ismerteti a találkozó legfontosabb indokait Marossy Zoltán, a romániai Temes megye volt kormányfelügyelője, a határon túli részvevők szervezője.

Előny az uniós pályázatok kezelésében

„A magyarországi vállalatoknak, klasztereknek háromévnyi előnyük van romániai társaikhoz képest az uniós projektek és pályázatok kezelésében. Ez egy olyan adottság, amit nem szabad veszni hagyni. Az együttműködések során ezt feltétlenül el kell tanulnunk magyar partnereinktől, legyen szó akár a gazdasági, akár az önkormányzati szektorról” – hangsúlyozza Marossy Zoltán. Szerinte a legfontosabb, hogy minden fél számára előnyös megállapodások szülessenek a szegedihez hasonló találkozókon – legyen szó akár szakmai együttműködésről, a legjobb gyakorlatok bemutatásáról vagy éppen know-how transzferről. „Ha határokon belül nem sikerül új lehetőségekhez jutni, akkor meg kell próbálni az országhatárokon túl meglelni a lehetőségeket. Erről szól az Európai Unió” – tette hozzá Makra József.

Hulladékgazdálkodás és energiahatékonyság a fókuszban

A kialakuló együttműködések viszont túlmutatnak két partner gazdasági szinergiákon alapuló kooperációján. Amint arra Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés Elnöke rámutatott, a dél-alföldi megye egészének fontos lehetőséget jelent a határok két oldalán található térségek egymásra találása. "A megyei önkormányzat számára fontos, hogy Csongrád megye folyamatosan fejlődjön. Ennek egyik legfontosabb feltétele az együttműködés, ami minden formában, például klaszterek keretében is megvalósulhat. Tudni kell, hogy a megye nem légüres térben van, és az erők megsokszorozhatók, ha a határokon átnyúló összefogások is segítik. Bízom benne, hogy mi Csongrád megyeiek az eddigi közös munka eredményeit hamarosan érzékelhetjük" – hangsúlyozta az elnök.

A konferencián a legnagyobb érdeklődés a hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági, megújuló energetikai témákat övezte. Nem véletlenül. Az önkormányzatoknak úgy Csongrád, mint Temes megyében hasonló kihívásokkal kell megküzdeniük – derült ki. Az energiakiadások a határ mindkét oldalán jelentősen megterhelik a helyhatósági büdzséket, de hasonlóan égető probléma a hulladékgazdálkodási és –kezelési kérdések rendezése is. „Ezeken a területeken tagvállalataink jelentős tapasztalattal rendelkeznek. Elsősorban ezen iparágakban számítunk komolyabb gazdasági együttműködésre” – mutat rá Makra József.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo