„Másképp tanulnak a felnőttek, mint az egyetemisták, vagy a középiskolások. Ennek oka a személyes motivációban rejlik. Idősebb korban az önfejlesztés válik az egyik legfontosabb szemponttá.” – hangsúlyozza Herczeg Rudolf, a Focus és a Ruander Oktatóközpont vezetője. A szakember tapasztalata szerint a felnőttek elég gyorsan felveszik a ritmust a tanfolyamok kezdetén, dacára annak, hogy vannak köztük olyanok, akik tíz, vagy húsz év után ülnek vissza az iskolapadba. Viszont a munkarutinjuk, gyakorlati tudásuk hozzásegíti őket ahhoz, hogy hatékonyan dolgozzák fel a frissen szerzett információkat.
Pont olyan, mint az érettségi
Az elemzés kitér arra is, hogy a felnőttek a vizsgázást tekintik a legnehezebb kihívásnak a képzések során. Ezen a téren szinte semmiben sem különböznek a fiataloktól, akik épp érettségiznek, vagy az egyetemen adnak számot a tudásukról. Hozzájuk hasonlóan az idősebbek is ugyanúgy izgulnak, bizonytalankodnak az írásbelik, vagy a szóbelik előtt.
„Mi mindig azt szoktuk javasolni a vizsgázóknak, hogy bízzanak a tudásukban, illetve bátran szőjék bele a mondandójukba a témához kapcsolódó saját tapasztalataikat. A bíráló bizottság a szakmai hozzáértést értékeli, nem pedig tananyag szóról-szóra való visszamondását várja tőlük.” – emelte ki a Focus és a Ruander Oktatóközpont vezetője.
Herczeg Rudolf pozitív várakozásokkal tekint a jövőbe. Szerinte a felnőttkori tanulás egyre többek számára válik fontossá, miután az emberek mind inkább felismerik, hogy az új ismeretek, szakmák révén növelhetik a versenyképességüket a munkaerőpiacon, aminek köszönhetően bővülnek a választási lehetőségeik és csökkenhet a kiszolgáltatottságuk a kedvezőtlen foglalkoztatási változásokkal járó időszakokban is.
