Az Eurostat azt vizsgálta, kik és milyen arányban veszik igénybe a felnőttképzési, szakmai továbbképzési lehetőségeket az EU egyes országaiban. A tagállamok között hatalmas különbségek vannak: a keleti tagállamokban a felnőttek kevesebb, mint 10 százaléka vesz részt bármilyen továbbképzésen, míg például Svédországban és Finnországban az arány a 35 százalékhoz közelít. Magyarország az uniós átlag alatt van, a felnőttek kevesebb, mint 8 százaléka tanul szakmát.
Felnőttképzésben résztvevők származási ország szerint az EU országaiban (Forrás: Eurostat)
Hasonló arányban tanulnak szakmát az adott országban született, más uniós országból vagy az EU-n kívülről bevándorolt emberek. Utóbbiak vesznek részt legnagyobb arányban a felnőttképzésben, 13 százalékuk ment el tanulni 2017-ben. Azok körében, akik a születésük szerinti országban élnek, 12,4 százalékos az arány, míg a legkisebb arányban, 11,1 százalékban az EU-n belül mozgók mentek el 25 éves koruk után tanulni.
Ebből a szempontból szintén jelentősek a különbségek a tagállamok között: Írországban és Lengyelországban például az EU-n kívüli bevándorlók húzzák fel az átlagot, jóval nagyobb arányban tanulnak szakmát, mint az „őslakosok”. Ennek a fordítottja jellemző Hollandiában és Észtországban, de a balti országban legszívesebben más EU-s államok polgárai járnak szakmai tanfolyamokra.
