Mintha teljesen más Magyarországon élnének a kevéssé, illetve a nagyon versenyképes hazai cégek.

Gyorsan növekvő termelékenység a magyar infokommunikációs szektorban.

Több mint 10 ezer mérnök hiányzik.

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.

Magyarországon olyan a verseny, hogy nagyon lejt a pálya.

Nem megy a tervezett felzárkózás, most azon kell dolgozni, hogy ne csússzunk tovább lefelé.

Nagyot esett a németek és az olaszok versenyképessége.

Két pozíciót rontott hazánk.

Az EU gazdasága továbbra is ellenálló, Magyarország egyensúlytalansággal küzd.

A magyar vállalatok innovációs aktivitása elmarad a szükségestől és az európai átlagtól.

Javult Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban.

Öt helyet lépett előre Magyarország az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán.

Hetven javaslatban összegezte az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary), hogy a következő években miként lehetne növelni az ország és a magyar cégek versenyképességét.

Nem mindenkinek kedvez a versenyképeség-növelő állami támogatás. Papadimitropulosz Alex a Via Credit ügyvezetője szerint a július 4-én bejelentett programra előzetes számításaik szerint 500 potenciális jelentkező lehet, de ebből várhatóan 50-100 lesz azok száma, akik ténylegesen kérelmet nyújtanak be.

Újabb három cég vehetett át támogató okiratot.

376 milliárd forint beruházást vállaltak a versenyképességi pályázat jelentkezői.

A kormány a munkahelyek védelmét ugyanúgy kötelességének tekinti, mint a járvány leküzdését - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter, a versenyképességi program támogatói okiratainak átadóján.

A beruházást tervező vállalatok háromnegyede magyar tulajdonú.

Azokba az országokba, ahol kellő súlyt fektetnek a felelős üzleti magatartásra, szívesebben mennek a beruházók, mert jobban számolhatnak az egyenlő versenyfeltételekkel, hosszabb távra tudnak tervezni - hangsúlyozta Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a Pénzügyminisztérium, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet konferenciáján.

Az üzleti folyamatokat szenzorokkal megfigyelő és mesterséges intelligenciával elemző okos technológiák minden ágazatban radikálisan alakítják át a termelést, az adminisztrációt, az értékesítést és a döntéshozatalt. A legújabb megoldásokról beszéltek a Piac & Profit és a BKIK által közösen rendezett Smart Company – Versenyképesség csak okosan című konferencia előadói.

Egy helyezéssel előrébb lépett Magyarország a Világbank Doing Business 2020 rangsorában a tavaly közzétetthez képest, így az 52. helyen áll.

Kijött a World Economic Forum globális rangsora, melyen a tavalyihoz képest egy helyet javítottunk, de az unióban még mindig a sereghajtók között vagyunk. Jók lettek a makroadataink, az egészségügyünk viszont továbbra is leszakadóban van.

Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban gőzerővel zajlanak a beruházások, a termésátlagok növekedésén nem látszik az elmúlt évek technológiai fejlesztése. A gondot elsősorban a munkaerőhiány jelenti, és ez a fejlesztések elsődleges hajtóereje is, de egy felmérés olyan hiányosságokra is rámutatott, amelyek sok gazdálkodó felkészültségét megkérdőjelezik.

A magyar vállalatok is nyerhetnek, ha emelik a béreket, de ez csak az egyik szükséges lépés lenne a munkaerőhiány ellen Csath Magdolna közgazdász szerint. A Szent István Egyetem professzorával a túlóratörvényről, a versenyképességi rangsorokról és arról is beszélgettünk, miért árthatnak a versenyképességnek az autóipari beruházások.

A magyar vállalatok is nyerhetnek, ha emelik a béreket, de ez csak az egyik szükséges lépés lenne a munkaerőhiány ellen Csath Magdolna közgazdász szerint. A Szent István Egyetem professzorával a túlóratörvényről, a globális rangsorokról és arról is beszélgettünk, miért árthatnak a versenyképességnek az autóipari beruházások.

2019. január 21-től elérhető a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új hitelkonstrukciója, amely tőkepótló jellegével, fix kamatozásával és magas összeghatárával lehetőséget biztosít a kis- és középvállalkozások számára, hogy versenyképességüket jelentősen növelő beruházásokat hajthassanak vége.

GDP bővülésben előzzük Európát, de ha a digitális evolúcióban lemaradunk, a gazdasági bővülés is visszaeshet. A vállalatoknak, de az állami szférának is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a digitális átállásra.

A hazai munkavállalókban megvan a szándék, hogy tanuljanak, azonban a megkérdezetteknek csak 20%-a vett részt továbbképzésen az elmúlt évben – derül ki felnőttképzésben élenjáró Training360 kutatásából. A munkavállalói szándék azonban nem elegendő.

Németország Magyarország legfontosabb üzleti partnere. A német piacra való bejutáshoz kaptak praktikus tanácsokat a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Piac & Profit által közösen megrendezett Német-Magyar Üzleti Fórum résztvevői az előadóktól.

Akár 9 milliárd eurót adhat hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez 2025-ig a digitalizáció – állapítja meg friss kutatásában a McKinsey & Company. Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében, elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.

A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) alelnökével. Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció, és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk.

Bár nőtt a versenyképességi pontszámunk, összességében hátrébb csúsztunk a Világbank Doing Business című éves versenyképességi jelentésében.

Jövőre hazánkban is elérhető lesz a Németországban és Ausztriában oly népszerű adótervezési technika, a csoportos adózás.

Válság előbb-utóbb lesz, de jobban fel vagyunk rá készülve, mint 2008-ban, mondta Regős Gábor, a Századvég közgazdásza a Piac&Profitnak. Mint mondta, az állami és EU-s források apadásával nagyrészt a nemzetközi pénzügyi helyzeten múlik, hogyan juthatnak tőkéhez a magyar cégek.

Mintha egymás után dőlnének be az autokratikus államok gazdaságai: az orosz rubelválság után Törökország és Venezuela is bajba került. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy ugyanattól a betegségtől szenvednek-e az illiberális rezsimek, vagy elszigetelt esetekről van szó.

Nemcsak az értékesítés, vagy a marketing területén tehetünk azért, hogy cégünk felvegye a versenyt a konkurenciával, az üzleti folyamatainkat, a vállalat működését is átláthatóbbá, költséghatékonyabbá kell tennünk. Most induló cikksorozatunkban szakértőink ehhez adnak tanácsokat.

A logisztikai pályázatok feltételrendszerének kiigazítását kéri a Kormánytól a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) annak érdekében, hogy az iparág meg tudja őrizni nemzetközi versenyképességét.

Az Egyesült Államok a világ leginkább versenyképes állama, utána Hong Kong, Szingapur, Hollandia és Svájc következik. Magyarország 63 állam rangsorában versenyképesség szempontjából a 47. helyen áll.

A vállalkozások fele úgy gondolja, hogy az ellátásilánc-stratégiájuk már elévült és nem igazodik a jövő üzleti igényeihez, pedig az ellátási lánc fejlesztésére szánt megfelelő befektetések már 2-4 év alatt is megtérülhetnek, 15-25 százalékos haszonnal – olvasható a Roland Berger Ellátásilánc-tervezés 4.0 című tanulmányában.

Több hétig tartó sztrájksorozatával elérte a legnagyobb német szakszervezet a 28 órás munkahét intézményének bevezetését a fém-, és elektronikai iparban. Az ágazat 3,9 millió dolgozójának érdekeit képviselő IG Metall és a munkaadók keddi megállapodása szerint 2019-től a munkavállalók külön indoklás nélkül heti 35 óráról 28 órára csökkenthetik munkaidejüket két évi időtartamra.

Egymilliárd eurót fordítana az Európai Bizottság (EB) az európai szuperszámítógép-kapacitás fejlesztésére, a cél a világszínvonalú infrastruktúra mielőbbi kiépítése a kontinensen – jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület.

Középvállalati Fejlesztési Program néven a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét növelő kiemelt támogatási program megvalósítása indult a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai háttérintézménye, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. vezetésével. Az európai uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló (GINOP-1.1.4-16) kiemelt projekt a nagy növekedési képességű vállalkozások (High Growth Companies, HGC) fejlesztését célozza. A támogatást elnyerő cégek többek között a hatékonyságot, a termelékenységet, a munkaszervezést és a rugalmasságot, összességében a versenyképességüket nemzetközi szinten is lényegesen befolyásoló tényezők fejlesztésében kapnak szakértői segítséget az IFKA-tól és a részt vevő partnerektől kutatás, felmérés, tanácsadás és mentorálás formájában.

A fejlett országokra és a hazai üzleti világra is jellemző, hogy képzettebbek a nők a férfiaknál, ám továbbra is kevesebbet keresnek mint a férfiak, alulreprezentáltak az üzleti és politikai életben. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgettünk dr. Nagy Beátával, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával.

A vállalatok sikere, vagy épp problémáinak forrása a hatékony eszközfelhasználásban rejlik. A cégek negyedének okoz nehézséget, hogy optimalizálja eszközfelhasználását, pedig ez akár háromszoros hasznot is hajthat. A vállalatok 38 százaléka az optimista várakozások miatt túlságosan sokat költ eszközeire, veszélyeztetve ezzel eredményességét. A Roland Berger szakértői legújabb kutatásukban azt mutatják be, hogy egy vállalat négy fő stratégiai területen is képes tenni azért, hogy hatékonyabb legyen az eszközkihasználtsága.

Nemrégiben megjelent a "Doing Business 2018", melyben a Világbank 190 ország versenyképességét vizsgálta tíz tényezőcsoport alapján. Magyarország a 48. helyre futott be a mezőnyben, alaposan lemaradva a régiós versenytársak mögött.

Kína vezeti a Roland Berger és a Forschungsgesellschaft Kraftfahrwesen Aachen (fka) 2017 második negyedéves e-mobilitás rangsorát, megelőzve Franciaországot és Németországot. Kína egyedül a technológiai mutatóban marad el a többi országtól, de összességében a távol-keleti ország áll a legjobban a versenyben. Az első hely részben annak köszönhető, hogy a kínai kormány nagy erővel támogatja az iparágat: céljuk, hogy 2025-re 20%-os legyen az értékesített elektromos autók aránya.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés majd a 2017.I. negyedévi enyhén javuló tendencia után további pozitív folyamatokat jelez, értéke a II. negyedévben 1,08. Az index által jelzett tendencia szerint erősödik a pozitív várakozás a vállalkozások gazdálkodásában, ez a háztartásoknál is javulást mutat, míg a következő időszakra a pénzügyi folyamatoknál érzékelhető a stagnálás, sőt enyhe visszaesés.