Égető napi tapasztalat, hogy a munkaerőhiány a gazdasági szereplők mindegyikét sújtja. „Egy szakember elvesztése nagyjából 1,5-4 millió forint kárt okoz. Van olyan ügyfelünk, ahol a veszteség ennek többszöröse, mert rövid időn belül pótolhatatlan szaktudással rendelkeztek az elment kollégák” – mondta Domokos Olivér, a Klassis Z. Kft. ügyvezetője, okos tanácsadója.
A megoldás az automatizációban és a robotizációban rejlik, szinte már kizárólag ez az egy lehetősége a cégeknek arra, hogy növeljék termelékenységüket és hatékonyságukat. „Többé nem megérzésekre és véleményekre kell alapoznunk, minden folyamatunk eredményéről adattal rendelkezhetünk és ezt kell elemeznünk. Ez a monitoring” – mondta Kelemen Viktor, a Bureau Veritas Kft. ügyvezetője.
A monitoringból kinyert adatokat a döntéshozatalnál is számba kell már venni. A döntéshozatal automatizálása azonban lehet részleges is. „A megvett repülőjegyek átfoglalásánál például emberi agyra is szükség van, nem lehet mindent algoritmusokkal megoldani. A KLM ott tart, hogy a mesterséges intelligencia javaslatokat, opciókat nyújt az operátorainak, s azt ember vizsgálja felül és hagyja jóvá.” - mondta Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Szoftver Kft. ügyvezetője, aki szerint az értékesítésben is érvényesül az automatizáció. „A Ford chatbotja száz profilt vizsgált a Facebookon, elemezte a felhasználók preferenciáit, ízlését, szokásait, s elkezdett beszélgetni velük. Sok esetben képes volt rábírni őket időpontfoglalásra a bemutatóterembe. A chatbot végül kétmillió dollárral járult hozzá az árbevételhez” – mondta Jagodics.
Adatvezérelt döntéshozatal és termelés
A cégek nagy része azonban még mindig elavult vállalatirányítási rendszerekkel bajlódik.
„Láttam már olyan céget, ahol az Excel táblázat átláthatatlan rendszerben vezetődött. Abban csak az azt létrehozó kolléga igazodott ki, aki, ha elmegy, akkor igen nagy bajt hagy maga után. Olyan rendszerre kell átállni, ahol világosan látható a vezetés számára, hogy ki mivel foglalkozik, hány elintéznivaló feladata van egy nap. Csak ilyen rendszerben lehetséges a hatékony munkafolyamat-szervezés” – szögezte le Csordás Imre, az xFLOWer Group Kft. kereskedelmi igazgatója.
„Sok helyen a komplex projektek tervezése is flipchartokon és fehér táblákon zajlik, amiből aztán olyan komplikált ábrák következnek, amiken senki sem igazodik ki. Pedig interaktív kijelzőkön is léteznek, amiken a felvázolt dolgok módosíthatók és elmenthetők” – mondta Leveli András, az LSK Hungária Kft. üzlet- és termékfejlesztési igazgatója.
Okos cég az, ahol intelligens, web-alapú ügyvitel folyik, s valós idejű adatok keletkeznek, melyek elemezhetők. „Integrált rendszerben kell kezelni a munkafeladatokat és lehetővé tenni a munkatársak kommunikációját. Egy-egy ilyen rendszer kialakításánál bármely cég igényei lekövethetők, a paradicsomcsomagoló gyártól a könyvkiadóig testre szabható a megoldás” – mondta Schramm Károly, a SmartFront Kft. ügyvezetője.
„Az okos szervezeteknél is a munkavállaló a legfontosabb erőforrás, tehát gondolkodjunk a munkavállaló fejével, mert ő a felhasználó. Olyan rendszerek hasznosak és hatékonyak, melyek a legkevesebb kattintással használhatóak” – vélekedett Augusztini Krisztián, az Onbox értékesítő és termékmenedzsere.
Kockázati rések
Az adatvezérelt cégeknek fokozott érdekük a GDPR szabályainak betartása. „Ha egy cégnek van külső könyvelője, szervízszolgáltatója, katás partnere, akkor már alkalmaz a GDPR szerinti adatfeldolgozót. A multik keményen behajtják az adatfeldolgozóikon, a KKV-kon a törvénynek való megfelelést. Az adatkezelőnek 72 órája van, hogy jelentse az adatkezelési incidenst a hatóságnak” – mondta Sándor Zsolt András, a Gill & Murry Kft. partnere.
„A cégspecifikus tudás a kapcsolati hálóból és a működési know how-ból áll. Volt olyan eset, hogy egy alkalmazott dokumentumokat külső rendszerekre küldött el magának. Elbocsátották. Munkaügyi per lett a dologból, de a munkavállaló vesztett. Ugyan a munkáltató nem tudta bizonyítani, hogy az illető felhasználta a cég tudását, de mivel azt a munkavállaló bejegyeztette saját nevén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, ez egyértelművé vált. Azon felül, hogy a cég így megtudta, hogy értékes khow-how-i vannak, amikre sokkal jobban kell vigyáznia, s ehhez a tudáshoz a cégnek elsőbbségi joga van, nagyon jól jött neki, hogy az alkalmazottal titoktartási szerződést íratott alá. A bíró a cégnek adott igazat” – idézte fel Glósz Andrea, a Glósz és Társa ügyvezető igazgatója.
Gépek minden szektorban
A mezőgazdaságban is gőzerővel – vagy stílszerűen „okos erővel” – folyik a modernizáció. „Egy korszerű traktor ma több informatikai megoldást tartalmaz, mint a legújabb személyautó. Régen hektáralapú volt a talajmintavétel. Ma már a tápanyagtartalom megállapítása, s ennek függvényében a vetés, a permetezés és az öntözés megszabása az okos technológiák segítségével sokkal célzottabb talajmegmunkálást és gazdálkodást tesznek lehetővé” – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutató és Innovációs Központ főigazgatója.
De az okos technológiák használatára nemcsak az alkalmazottakat kell átképezni, hanem a cégvezetőket is, akik hosszú távú, stratégiai és napi szintű, operatív döntéseket is hoznak. „A menedzsmentet a jövő technológiáira kell képezni, nem a maiakra. Angliában már van álló gyár, amelynek a tevékenysége vertikális, mert az emberrel ellentétben a robot nem szédül el attól, ha a „magasba emelkedik”. A Mini Morris elektromos autókat gyártó üzeme csak robotokat alkalmaz, amelyek segítségével az év 365 napján működik” – mesélte Szabó Zoltán Kázmér, a VOSZ Informatikai Szekciójának elnöke.
„Bizonyos helyzetekben azonban az emberek rugalmassága meghozza azt az előnyt, amivel a hibázási kockázatok bevállalása is érdemes. A Toyota ezért kezdte leépíteni a robotokat tevékenysége egyes szegmenseiben” – mondta Ladányi Richárd, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Társaság osztályvezetője.
