A hamarosan a Parlament elé kerülő törvényjavaslat lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna.

Amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja. Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. A készpénzfelvétel ingyenességét végső soron a hazai bankrendszer és így közvetetten minden ügyfél fizeti meg – köztük a készpénzt nem használó ügyfelek is.

A pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár. Ezt a kedvező helyzetet a kormányzat, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg – a most bejelentett intézkedés szembemegy ezekkel az kezdeményezésekkel. Az azonnali átutalás, a Qvik bevezetése, vagy a fejlett érintéses fizetési infrastruktúra mind előremutató, a gazdasági szereplők – így a magánszemélyek – számára jelentős hasznot hajtó, óriási költségű, részben állami fejlesztések. A gyors gazdasági fejlődést elérő országok közös tulajdonsága a digitális pénzforgalmi megoldások térnyerése, így az érmékre és a bankjegyekre már szinte múzeumi tárgyként tekintenek. Ennek természetes következménye az adóelkerülés visszaszorulása és a gazdaság lendületbe hozása. A szakmai tanulmányok és elemzések is kizárólag ezt az irányt tartják követendő példának. A tapasztalati számok is alátámasztják, hogy a magyar társadalom is alkalmazkodott ehhez a folyamathoz: az elmúlt 12 évben az elektronikus fizetések aránya megháromszorozódott, miközben a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent.