Azért tartottak előrehozott parlamenti választásokat az országban, mert június elején felbomlott a négypárti kormánykoalíció.

A választási iroda friss információi szerint úgy a 66-os Demokraták, mint a Szabadságpárt körülbelül 1,7 millió szavazatot szerzett, alig néhány ezer választja el őket egymástól.

Közölték: még meg kell várni a külföldön leadott, a becslések szerint mintegy 90 ezer szavazatot, ezért a választások teljes végleges eredménye hétfő estig nem lesz ismert.

A győztesek által megszerzett, várhatóan 26 parlamenti mandátum az összes mandátum kevesebb mint egyötöde, ami a valaha volt legkisebb arány egy választási győztes számára.

Hollandiában hagyományosan a legtöbb szavazatot szerzett párt vezetője kezdheti meg a koalíciós tárgyalásokat. Erre leghamarabb kedden kerülhet sor.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott voksoláson 27 párt 1116 jelöltje versengett a holland parlamenti alsóház, a Tweede Kamer 150 helyéért.

A mostani szavazás részvételi aránya 78,4 százalékos volt, valamelyest magasabb a legutóbbi, 2023-as választások 77,8 százalékos részvételéni arányánál.

A 2023-ban tartott választások eredményéhez képest a D66 17-tel több mandátumot szerezhet, míg a PVV 11 képviselői helyet vesztett. A Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) várhatóan 22 mandátumot szerez, a Zöldek és a Munkapárt baloldali szövetsége (GroenLinks-PvdA) 20 képviselői helyet, a Helyes Válasz 21 nevű párt (JA21) 9 képviselővel számolhat, a Fórum a Demokráciáért (FvD) párt akár 7 képviselőt is delegálhat a parlamentbe, illetve a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 18 képviselőt küldhet a törvényhozásba. A Keresztény Unió (CU) a jelenlegi számítások szerint 3 mandátummal rendelkezik, a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) pedig 4 helyet kap.