Csath Magdolna: nemzeti érdek az egészséges lakosság

A magyar vállalatok is nyerhetnek, ha emelik a béreket, de ez csak az egyik szükséges lépés lenne a munkaerőhiány ellen Csath Magdolna közgazdász szerint. A Szent István Egyetem professzorával a túlóratörvényről, a globális rangsorokról és arról is beszélgettünk, miért árthatnak a versenyképességnek az autóipari beruházások.

Orbán Viktor januári sajtótájékoztatóján azt mondta, „a gazdaság szempontjából pozitív, hogy nincs elegendő munkaerő", hogy „ha ma valaki munkást akar, lasszóval kell fognia".

Valóban örülhetünk a munkarőhiánynak?

- A híres közgazdász, Keynes, így fogalmazott: törődj a munkanélküliséggel, és akkor a költségvetéssel sem lesz gondod. E mögött az a gondolat húzódott meg, hogy minél többen dolgoznak, annál több lesz az adóbefizetés és annál jobban nő a fogyasztás is, miközben csökken a munkanélküliséggel járó költségvetési kiadás. Ez a logika úgy tűnik, a magyar gazdaságban is működik. Természetesen a cégek érdeke ellentétes lehet. Hiszen több munkanélküli erősebb tárgyalási pozíciót jelent a cégek számára a munkások bérköveteléseivel, vagy a munkaidő hosszával kapcsolatban. Egyébként nem csak a gazdaság szempontjából fontos, hogy aki akar, az dolgozhasson. Orvosok és pszichológusok bizonyítják, hogy a munkanélküliség, a feleslegesség érzete a fizikai és lelki egészségre egyaránt ártalmas. A nemzeti érdek pedig a fizikailag és lelkileg egyaránt egészséges lakosság, hiszen a gazdaságot is csak ilyen emberekkel lehet tartósan sikeresen működtetni.

Csatha Magdolna - Kép: PP Archív

A közelmúltban Magyarország kissé előrébb lépett egyes versenyképességi rangsorokban, mint például az IMD vagy a World Economic Forum listáján. Azonban az értékelésekben a munkaerőhiány már a versenyképességet leginkább korlátozó tényezőként szerepel.

- A versenyképességi rangsorokat egyrészt nem kell szentírásnak tekinteni, mivel komoly módszertani problémák is jellemzik ezeket. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a versenyképességi kutatások a cégek szempontjából vizsgálják az egyes országok jellemzőit. Egy példa erre: ha egy ország erősebben szeretné védeni természeti környezetét a betelepülni akaró cégek esetleges környezetre ártalmas technológiáival szemben, ez az értékelésnél versenyképességi hátrányt jelent! Ennek tükrében azt a kérdést is fel lehetne tenni, hogy egy profitorientált, versenypiacon működő cég miért akar oda települni, ahol az egyik legfontosabb erőforrás, a munkaerő nem áll rendelkezésre. Másképpen fogalmazva: miért mennyiségi növekedésről, még több ember felvételéről gondolkodik egy versenyképessége növelésében érdekelt cég? Miért nem a munkaerőt kiváltó technológiai fejlesztésben, vagy a termelékenység innovációval, magasabb tudással való növelésében, vagyis minőségi fejlődésben érdekelt? A tartós világpiaci sikernek is, ahogyan azt több elemzés is bizonyítja, ez lenne a biztos feltétele.

Az interjú teljes formában a Piac & Profit februárban megjelenő számában olvasható!

Bod Péter Ákos: véget ér a kegyelmi állapot
Egy gazdasági ciklus ívének teteje felé tartunk, előbb-utóbb elérünk arra a pontra, ahonnan már csak lefele vezet az út – figyelmeztet Bod Péter Ákos közgazdász. A nemzetközileg elismert szakember szerint túl nagyra hízott az állam, ez pedig kockázati tényező lehet egy nehezebb időszakban.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo