Újraosztják a lapokat

A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) alelnökével. Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció, és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk.

Vityi Péter

Hol áll most a digitális forradalom, ha egyáltalán zajlik ilyen?

– A forradalom nem állt meg, sőt, ha mondhatok ilyet, csak most vesz lendületet. Jó példa erre az Ipar 4.0. Ez a szóhasználat annyira elterjedt, hogy ma már másolják is: jön a mezőgazdaság 4.0, sőt Japánban már a társadalom 5.0-ról beszélnek. A buzzwordok, azaz a hívószavak, amelyeket öt évvel ezelőtt csak néhányan hangoztattunk, mára elterjedtek. Kevesen indultunk ennek az útnak, de sokan fogunk megérkezni. A mesterséges intelligencia most már nemcsak a sci-fi íróknál, hanem kormányzati szinten is hívószó. A blockchain túllépett a Bitcoinon, és egyre izgalmasabb lehetőségeket teremt például a logisztikában. Ma már nem szokatlan, hogy egy ügyfélszolgálat vagy akár a HR chatbotokat használ. Az egészségügyben az algoritmusok gyorsabb diagnózisok elkészítésére alkalmasak, mint az emberi orvosok. De nem kell messzire mennünk: otthon van egy porszívóm, amiben lézeres távolságérzékelő és egy alapszintű mesterséges intelligencia van, hogy ne tévedjen el a szobában. Hol volt ilyen tíz évvel ezelőtt? Lézerradar az autókban? Parkolási asszisztens? Ez már nem a távoli jövő. Ami tegnap prémium tartozék volt, az ma alapvetés. De a digitális forradalom nem csak azt jelenti, hogy robotporszívókat használunk: ma már az innováció szinte minden szinten egyenlő a digitalizációval. Ha egy új üzleti modellt fejlesztünk ki, ha bármilyen szervezeti fejlesztést, vállalati beruházást hozunk létére, az a legtöbbször nagyban épít a digitális technológiákra. A gond az, hogy ezek a technológiák disztruptívak, azaz elsöprik a hagyományos megoldásokat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A mezőgazdaságban a legfontosabb költségtényező a vegyszer. A precíziós mezőgazdaság hatékonyabban, célzottabban képes felhasználni a vegyszereket, ezért ez jelentős költségcsökkentő tényező. Persze ez speciális terület, hiszen a precíziós mezőgazdasági megoldásokhoz megfelelő birtokméret kell, és addicionális adatok, műholdképek. Ezek már most is hozzáférhetőek a gazdálkodók számára, csak nem használják őket. Már három évvel ezelőtt a megvásárolt mezőgazdasági eszközök durván harmada alkalmas volt precíziós megoldások alkalmazására.

Vityi Péter
Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért alelnöke, az IVSZ Informatikai Tagozatának vezetője, a vállalati innováció és az IT-export szakértője. Villamosmérnökként végzett a BME mérés- és irányítástechnika szakán. Rövid svédországi, az ABB-nél töltött mérnöki munka után 1991-ben az akkor induló Digital Hungary terméktámogatási, projektmenedzseri és végül kereskedelmi pozícióját töltötte be. 1994-től 2010-ig a Microsoftnál dolgozott, először mint nagyvállalati igazgató, majd ügyvezető igazgató, végül regionális nagyvállalati operatív igazgatóként. 2010-től a mobilalkalmazások nyelvi lokalizációját lehetővé tevő startup, a Transround egyik vezetője, a Kürt Akadémia digitális transzformációs szakértője. 2003-ban az Év informatikai menedzsere – Gyurós Tibor-díjat nyert, 2003-ban és 2006-ban az általa vezetett Microsoft Magyarország az év Legjobb munkahelyének járó díjat nyerte el.
Elvileg önvezető autók is léteznek, mégsem azok szaladgálnak az utakon.

– Egy automata személygépkocsi – ami képes eligazodni a forgalomban, reagálni a hirtelen helyzetekre – szoftverének programozása hihetetlenül nehéz feladat. Egy önvezető traktor megalkotása ennél könnyebb. A földeken nincs hirtelen fékezés, bevágó autósok vagy figyelmetlen gyalogosok. Sík terep, statikus akadályokkal. Máris nem kell vezető bele, éjjel-nappal dolgozhat, ráadásul az önvezető traktor mindig a saját nyomán halad, ezzel jelentősen csökkentve a taposási veszteséget. Ahhoz azonban, hogy a gazdaság nagy része átállhasson a digitális megoldásokra, szakemberek óriási tömegeit kell ki- vagy átképezni, elsősorban pedig a cégvezetők, a döntéshozók szemléletét kell megváltoztatni. Ez az igazi kihívás az Ipar 4.0-ban is.

Az Ipar 4.0 csak szemlélet kérdése?

– Ez minden további fejlesztés alapja. Hiába vesz valaki egy robotot az üzembe, vagy használ egy szoftvert bizonyos folyamatok menedzselésére, az még nem lesz Ipar 4.0. A szigetszerű fejlesztések helyett egységesen, az egész értékláncot kell fejleszteni, méghozzá az ügyfelek érdekeit, igényeit figyelembe véve. A Mintagyárak projekt (amelyről bővebben a Piac & Profit 2018. július–augusztusi számában olvashat – a szerk.) erre szolgál, az első fázisban példát mutatunk, szemléletformálásra törekszünk. A hamarosan induló második fázisban pedig szakértők segítségével, a mintagyárakban, tehát nem osztálytermekben próbálunk meg egy gyakorlatorientált tudásanyagot átadni. Nagy nemzetközi gyárak és kis hazai üzemek is vannak a Mintagyárak között, hogy mindenki magára ismerjen, mert egy kétmilliárdos forgalmú cég is képes Ipar négyszerűen működni, ha a szemlélete megfelelő. Kevesen tudják, de sok eszközön már most is ott van a csatlakozó, ahonnan adatokat lehet kinyerni. De hiába képes a CNC-maró adatokat gyűjteni, ha ezekkel az adatokkal a cégek semmit sem kezdenek.

Hány céghez juthat el a szükséges információ a Mintagyárak projekttel?

– A cél több ezer kkv megszólítása. Kár, hogy sok érdeklődő a központi régióból érkezik, vagy olyan területet képvisel – például tanácsadó –, hogy nem felel meg az EU-s pályázati feltételeknek. Nagyon bízom abban, hogy ez a probléma előbb-utóbb megoldódik, hisz’ az Innovációs- és Technológiai Minisztériumban is tisztában vannak ezzel a helyzettel.

De még ez is csak a hazai cégvilág töredéke…

– Ha a kimaradók látják majd, hogy mennyivel hatékonyabbak a versenytársaik, ők is beállnak a sorba. Persze, mindig lesznek olyanok, akik ellenállnak majd a változásoknak, és nem utolsósorban ez generációs kérdés is. Aki harminc évvel ezelőtt kezdett vállalkozni, az ma, mondjuk hatvanévesen, szinte biztos, hogy nem akar már valami új modellt behozni, megtanulni. A fiatalabbak viszont fogékonyak, felismerik a változás szükségességét, és a Mintagyárak projektben tényleg olyan megoldásokat láthatnak a cégvezetők, amelyek konkrét előnyöket jelentenek

Miért termel többet egy német cég, mint egy magyar?
Nemcsak az értékesítés, vagy a marketing területén tehetünk azért, hogy cégünk felvegye a versenyt a konkurenciával, az üzleti folyamatainkat, a vállalat működését is átláthatóbbá, költséghatékonyabbá kell tennünk. Most induló cikksorozatunkban szakértőink ehhez adnak tanácsokat.
Tudna erre példát mondani?

– A Continental kőbányai üzemében például van egy handling robot, amit egy huszonhat éves, szakközépiskolát végzett fiatal programozott be, aki egy tanfolyamon szerezte meg az ehhez szükséges ismereteket. Ez a tíz–tizenötezer dolláros, körülbelül négymillió forintos, robot huszonnégy órában dolgozik, így kivált a teljes műszakra nézve négy dolgozót. Ez így egy egy-két év alatt megtérülő beruházás.

Ha ilyen hatékony lehet az Ipar 4.0, akkor hogyan festhet majd egy vállalat húsz év múlva?

– Azt is nehéz lenne megmondani, hogyan fest majd öt év múlva. Gondoljunk csak abba, hogy a 3D-s nyomtatás teljesen más szervezési, logisztikai lehetőségeket teremthet. És sorolni lehet az ilyen technológiákat, amelyek néhány év alatt felforgathatnak teljes ágazatokat, mint az önvezető autók az autóipart.

Ha azonosítani kellene azokat a technológiákat, amelyek alapvetően befolyásolhatják a jövőt, miket sorolna fel?

– A 3D-s nyomtatás lesz az egyik. A mesterséges intelligencia lesz a másik, és ideszámítanám az új anyagtechnológiákat is. Habár nem technológia, de szervesen idetartozik a fogyasztói szokások állandó változásának kérdése is. Magyarán az, hogy miért fizet a vevő. Az Adidasnak például újra van gyára Németországban, a vevőknek ugyanis fontosabb a rövidebb szállítási határidő az árnál.

Ipar 4.0: mindent átformál
Amiről azt képzelnénk, hogy fantazmagória, az holnap valóság, és már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Mert az nem vitás, hogy átalakítja. A negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a munka világát, a vállalatok szervezeti felépítését, a kommunikációt, a HR-t, az együttműködéseket.
Minden iparág érintett lesz?

– Nem tudnék olyat mondani, amelyik nem. Különböző időpontokban, de mindenhol eljön majd az a pillanat, amit iparági resetnek hívunk, az a pont, amikor az addigi szabályok egyszerűen már nem érvényesek. A közlekedésben és logisztikában ez az önvezető autók harmadik fázisa, amikor teljesen önállóan képesek lesznek megtenni egy útszakaszt, és áruk eléri a hagyományos autókét. Az energiaiparban az a pillanat hozza el az iparági szabályok újraírását, amikor a háztartásokban megtermelt villamos energia ára alacsonyabb lesz, mint a máshol megtermelt villamos energia szállítási költsége. A gyártásban a 3D-s nyomtatás fogja átírni a dolgokat, amikor már otthon is képesek leszünk fémeket megmunkálni. És az is megjósolhatatlan, hogy erre milyen üzleti modellek épülnek majd ki. Megveszed a terméket, vagy saját nyomtatóval letöltött tervrajz alapján nyomtatod ki, vagy lesz egy szolgáltató, aki legyártja neked. Ezek az innovációk disztruptívak, azaz képesek a hagyományos értékláncok felbontására. Márpedig aki képes erre, az fogja a piacot uralni. Ezt a kockázati tőke is tudja, ezért keresik eszetlen módon az ilyen lehetőségeket.

A digitalizáció ezek szerint felülírja a gazdaságot, de mi lesz a munkahelyekkel?

– Amikor a gőzgépek megjelentek, az emberek kilencven százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. Ma csak a négy százalékuk teszi ugyanezt. Az ipari forradalom sok munkahelyet felszámolt. Persze az átmenet sosem volt könnyű. De a történelmi példák azt mutatják, hogy sokkal több új munkahely jön létre, mint amennyi megszűnt. Persze az sem kizárható, hogy a digitális forradalom más, mint az előzőek. Ebben az esetben az alapjövedelem elképzelése egyáltalán nem tűnik életképtelennek.

Nem megijedni, készülni kell a hazai autóiparban
A magyar gazdaság erősen támaszkodik a folyamatosan bővülő autóiparra, hazánk a régió fontos központjának számít, a nagy autógyártók szívesen fektetnek a magyarországi gyártásba. Az autóiparban elkezdődött drasztikus változások – az ipar 4.0, az elektromos és hidrogénhajtású autók – azonban kihívások elé állíthatják az országot. Még inkább szükségessé válnak a létfontosságú beruházások, és a hazai beszállítói környezet versenyképességének megerősítése is elkerülhetetlen.
Nincs ország, amely ezt képes lenne megfizetni.

– Ez nagy tévedés. Amit mindig elfelejtünk, hogy az automatizált folyamatok lényegesen olcsóbbá teszik a termelést. A precíziós mezőgazdaság, az automatizált logisztika jelentősen csökkentheti az élelmiszerpazarlást, ami a globális termelés harmada. A háztartási kiserőművek olcsóbbá teszik a közlekedést az elektromos autókkal, az alapszintű szolgáltatások ára zuhanni fog az elkövetkező évtizedekben. Ebben a szcenárióban az a nagy kérdés, hogy a termelőeszközöket jelenleg birtokló réteg mikor látja be annak a szükségességét, hogy az alapszintű szolgáltatásokat mindenki számára elérhetővé tegye. Ellenkező esetben jöhetnek a lázadások. Hacsak le nem maradunk.

Miért maradnánk le?

– Ha a mesterséges intelligencia eléri az emberi intelligencia szintjét, akkor pillanatok alatt képes lesz lehagyni is azt. Elméletileg határtalan lehet a fejlődése. Akkor nem az lesz a kérdés, hogy mit kezdjünk a mesterséges intelligenciával, hanem hogy az mihez kezd velünk.

Ez egy reális lehetőség?

– Már előfordult az, hogy le kellett állítani két MI-t, mert olyan nyelven kezdtek kommunikálni, amit senki sem értett. Kontrollálhatatlan volt a szituáció. Nem véletlen, hogy szigorúan őrzik ezeket a fejlődésre képes MI-ket, még távolról sem kerülhetnek kapcsolatba például az internettel.

Sötét kilátások. Ön szerint milyen jövő várhat ránk?

– Nem tudom. Szerintem fontos, hogy nem a távoli jövőbe kell tekinteni, hanem a holnapot kell megélni. A digitális forradalom változásokat hoz, minden változásnál újraosztják a lapokat a gazdaságban, akár az országok vagy szuperállamok között is. Ez persze állandó versenyhelyzetet is teremt, és hatalmas lehetőség is. Aki képes élni a lehetőségekkel, az fantasztikus sikereket érhet el.

Nem helyettünk, hanem mellettünk fognak dolgozni
Egy felsővezetőkre kiterjedő globális vizsgálat megcáfolni látszik azt a közvélekedést, miszerint a mesterséges intelligencia térnyerése miatt széleskörű elbocsátások várhatók. Az automatizáció kiegészíti majd az emberi munkaerőt. Gép és ember együtt dolgozik majd: óriási biznisz lesz a munkaerő mesterséges intelligenciával kapcsolatos továbbképzése.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo