Intelligens robotokkal érkezik a jövő Budapestre.

Egyedülálló, saját fejlesztésű takarító robot tesztelését kezdte meg az Airport Security Zrt. a Budapest Airport területén a takarítási feladatok magasabb színvonalú és automatizált ellátását megcélozva.

Automatizáltabb rendszerek, mobilabb munkavállalók, mesterséges intelligencián alapuló eszközök – csak néhány a 2019-es munkaerő-piaci trendek közül. A cégvezetők elsődleges feladata idén a munkaerő megtartása lesz, amihez viszont egyre több eszközre és technikára lesz szükségük. Lássuk, melyek ezek!

Tíz emberből kilenc már hallott a mesterséges intelligenciáról (MI) Közép- és Kelet-Európában – derül ki egy friss kutatásból. Bár nem mindenki tudott felidézni olyan esetet, amikor MI-alkalmazást használt, a megkérdezettek 80 százaléka a technológia szélesebb körű elterjedésére számít.

A digitalizált gépek már 2025-ben több munkafeladatot látnak el, mint az emberek. A davosi Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint az automatizálás rengeteg munkahelyet tesz feleslegessé, de még többet hoz létre. Csak fel kell készülni azok betöltésére.

A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) alelnökével. Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció, és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk.

Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk. A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az "IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért" alelnökével.

Amiről azt képzelnénk, hogy fantazmagória, az holnap valóság, és már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Mert az nem vitás, hogy átalakítja. A negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a munka világát, a vállalatok szervezeti felépítését, a kommunikációt, a HR-t, az együttműködéseket.

Egy felsővezetőkre kiterjedő globális vizsgálat megcáfolni látszik azt a közvélekedést, miszerint a mesterséges intelligencia térnyerése miatt széleskörű elbocsátások várhatók. Az automatizáció kiegészíti majd az emberi munkaerőt. Gép és ember együtt dolgozik majd: óriási biznisz lesz a munkaerő mesterséges intelligenciával kapcsolatos továbbképzése.

Hazánk az automatizáció következményeinek leginkább kitett országok egyike. Míg az Európai Unióban átlagosan a munkaórák 44, itthon 49 százalékát lehetne automatizálni a már meglévő technológiák felhasználásával.

A robotok térnyerése hatalmas előnyökkel kecsegtet a vállalkozások számára, de új kár- és felelősségi helyzeteket is teremt. A vállalatok a felelősséggel kapcsolatosan is kihívásokkal szembesülnek, ugyanis a felelősség átkerül az emberekről a gépekre és azok gyártójára. Új keretekre van szükség a mesterséges intelligencia okozta károk kezelésére.

Az elmúlt hetekben meglepően sok cikk jelent meg a robotizáció témájával kapcsolatban. Többnyire azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mikorra és hány százalékban válthatja ki a gépi munkaerő az emberit. Ezeknek az írásoknak egyrészt azok a mostanában napvilágot látott kimutatások szolgálnak alapjául, amelyek az ipari alkalmazású robotok térnyerésének tendenciájáról közölnek adatokat, másrészt azok a jövendölések, amelyek emberi munkahelyek százmilliót látják veszélyben évtizedes időtávlatban a gépesítés felgyorsulása miatt.

Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.

Az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3 százalékát veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20 százalékra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30 százalék körüli lehet – derült ki a PwC 29 országot vizsgáló tanulmányából.

A sok, fizetésemelést hangsúlyozó hír között olykor elveszik az a tény, hogy a munkáltatók NEM csak béremeléssel oldhatják meg a munkaerőhiányt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy előbb-utóbb más utakat keresnek és ezzel a munkavállalók nem fognak jól járni – figyelmeztet szakértőnk.

Az idei év végére várhatóan már több millió ember munkáját felügyelik majd robot főnökök világszerte, a mai iskolások kétharmada pedig jelenleg még nem létező munkakörökben fog dolgozni a jövőben. Az egyetemeknek a nehezen automatizálható munkákhoz szükséges készségeket kell fejleszteniük, hogy versenyelőnyt biztosítsanak az embereknek a gépekkel szemben – hangzott el a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) TEDx eseményén.

ut, hogy a Az 1900-as évek hangos, füstös traktorait és roppant teljesítményű munkagépeit a XXI. században önálló feladatvégzésre alkalmas okoseszközök váltják fel. A szántóföldeket elözönlő, alternatív hajtású gépekhez, robotokhoz már kezelők sem szükségesek. Az ember felügyelővé, sőt menedzserré lép elő, és anélkül termel egyre több és jobb minőségű már megművelt terület közelébe menne. 

Egyre több amerikai városban jelenik meg a technika forradalmi újdonsága, a szállító robot. S éppen San Franciscó-ban, a műszaki haladás egyik központjában akarják azokat betiltani – vagy legalábbis korlátozni.

Korunk egyik legizgalmasabb kérdése a mesterséges intelligencia, amely forradalmasíthatja a gazdaságot és mindennapi életünket is. Általában az emberi intelligenciához viszonyítjuk – pedig nem kevés tekintetben az emberi agyat már messze maga mögött hagyta...

Az új digitális kor ideális munkavállalója kész a változásra, erre kellően nyitott és tanulni is hajlandó érte, valamint igazi csapatjátékos. Elérkeztünk egy korszakhoz, amiben a robotizálás fontos szerepet kap, ezért az alkalmazkodás és tanulás képességei felértékelődnek.

A közgazdászok, a politikusok és a közvélemény egyaránt alábecsüli az automatizáció sebességét és hatását. A munkavállalók negyven százaléka ma olyan feladatot végez, amely részben vagy egészben átadható a gépeknek. Elég öt-tíz év, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakuljon, és sokan közülünk feleslegessé váljanak.

Az elektromos autók elterjedése és az automatizálás akár már 5 éven belül is negatívan érintheti a magyar ipart. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és az élő munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt – derül ki az Atradius globális piacelemzéséből.

A vezénylés sokkal több és összetettebb feladat annál, mint hogy a karmester feláll a pódiumra, és „hadonászni” kezd a zenekar előtt. A karmesternek az a feladata, hogy értelmezze és közvetítse a zenemű üzenetét, meghatározza a darab hangszínét és dinamikáját, beintse az egyes hangszereket, illetve az azokon felhangzó szólamokból egyetlen, a zeneszerző szándéka szerinti összhangzást teremtsen meg.  A professzionális vezényléshez komoly zenei felkészültségre, technikára, a zenemű interpretálására és megfelelő karizmára van szükség.

Közösen tesztelt mobil robotokat a DHL és a Wärtsilä finn technológiai cégcsoport a vállalat legnagyobb európai elosztóközpontjában, többek között azért, hogy kiderüljön, hogyan működik az emberi dolgozók és a robotok közötti munkakapcsolat.

2030-ra minden szervezet technológiai szervezetté válik, és a vállalatoknak már most el kell gondolkozniuk infrastruktúrájuk és munkaerejük „jövőállóságán” - derült ki a Dell Technologies jelentéséből.

A gyári robotok a fizikai munkát végzik el helyettünk, az algoritmusok, a botok, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás pedig a szellemi munkát. A következő évtizedben tömegek szorulnak ki a munkaerőpiacról. A Szilícium-völgy milliárdos moguljai már tesztelik, hogyan hatna a társadalomra a garantált alapjövedelem, amit munka nélkül, alanyi jogon kapnának az emberek. Elon Musk elkerülhetetlennek tartja ezt a szisztémát.

Már most egyértelmű, hogy a dolgok internete (IoT) óriási hatással lesz az életünkre, de az ezzel járó lehetőségekről egyelőre csak elképzeléseink lehetnek. Az azonban bizonyos, hogy a lehetőség mellett fontos a veszélyeket is látni és felkészülni azokra. A NetIQ szakértői szerint minél hamarabb el kell kezdeni kidolgozni a stratégiát az IoT eszközök biztonságossá tételére, a személyazonosság-alapú biztonságot helyezve a középpontba.

Pozitívan állnak az idei évhez az európai munkavállalók a Ricoh felmérése szerint. A változások korában az automatizálásra és a digitális szakadékra pozitív hatásként tekintenek.

Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok. Az együttműködő robotok megjelenésével ez a lehetőség már a kis- és középvállalatok számára is elérhető. A robotok térhódítását látva vajon jogosan tartanak az emberek munkahelyük megszűnésétől?

Dubaiban robotokra cserélnék az emberi életmentőket a tervek szerint a szabadstrandokon. A robotok gyorsabbak, és jobban bírják az időjárást, mint az emberi életmentők. A Baywatch is csak a múlt emléke lesz?

Sokunk jövőbeli lehetőségként gondol a mesterséges intelligenciára, holott vívmányait már évek óta használjuk, és azok egyre inkább hatással lesznek életünkre. A mesterséges intelligencia áll például a Volkswagen emissziós botránya hátterében.

A magyarok körében kisebbségben vannak azok, akik az innovatív háztartási megoldások, többek között a napenergia-ellátás vagy akár a takarítórobotok elterjedését pár éven belül reálisnak látják - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy a következő években mindennapos lehet a napenergia a magyar lakásokban, a távvezérelhető okos otthonok elterjedésére pedig rövidtávon csak a magyarok ötöde számít.

A Big Data korában sok szó esik a magánélet titkának szentségéről, illetve annak eltűnéséről. A szabadidős használatra vásárolt drónok újabb eszközei a magánszféra eltörlésének. Egyelőre totális a szabályozási káosz, de készül itthon a dróntörvény is. De nem csak szórakozásról van szó! A kis gépek az üzletet is megváltoztathatják.

A technológiai fejlődés miatt gyors átalakulás elé néz a munkaerőpiac: a mai alsó tagozatos gyerekek 65%-a olyan szakmát fog választani, ami ma még nem létezik.

A mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása 5,1 millió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben 2020-ig a világ 15 vezető országában – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) hétfőn ismertetett tanulmányából.