2015-ben 8,5 milliárd dollárt invesztáltak AI-cégekbe, három és félszer többet, mint 2010-ben a Quid adatelemző cég szerint.
A Google 2014-ben 650 millió dollárért vette meg a DeepMind Technologiest, 2015-ben 18 AI-startupot vásárolt.
Az Uber a Carnegie Mellon AI-laboratóriumából 40 embert szerződtetett el. Ilyen nagy létszámú dezertálás ritka.
A Toyota 1 milliárd dollárt készül költeni arra az AI-laboratóriumra, amelyet a Stanford Egyetemmel együtt indít 2016-ban.
Ray Kurzweil, az optikai betű- és beszédfelismerő szoftverek pionírja, a Google rezidens jövőkutatója évek óta írja könyveit a szingularitásról: arról a fordulópontról, amikor a komputerek elérik az agy fejlettségét, és túllépik szürkeállományunk kognitív, gondolkodó képességeit. Egyes teóriák szerint ez a pont akár már 2024-ben eljöhet. A komputertechnológia fejlődése ugyanis exponenciális. Az Intel társalapítójáról, Gordon E. Moore-ról elnevezett szabály szerint minden 18–24 hónapban megduplázódik az integrált áramkörök összetettsége és kapacitása. (Gerd Leonhard futurológus szerint annyit fejlődünk majd a következő 20 évben, mint az előző 300-ban.)
Az Amazon a vásárlásaink alapján személyre szabott tippekkel lát el bennünket – „akik ezt a könyvet vásárolták, ezeket is megvették” –, a Google pedig a sütik segítségével személyre szabott hirdetéseket rak be az általunk látogatott weboldalra. A repülőjegy-vásárlásra szakosodott honlapokon a keresőmotor több száz légitársaság menetrendjét pergeti végig másodpercek alatt, és mérlegeli, melyek a lehető legjobb opciók a megadott időpontra és városnevekre. A Netflix hatalmas adathalmazon ül, és a nézők választásait elemezve következteti ki, mire kíváncsiak az egyes közönségszegmensek. Mindezek olyan algoritmusoknak köszönhetők, amelyek az AI vezérelte jövőmodellezés irányába mozdulnak.
A mesterséges intelligencia kezdeti hajtásai, a botok már nyomulnak a csetelőprogramokban, a Facebook Messengerben, a Whatsappban s a – munkahelyi professzionális csetre létrehozott – Slackben. A Messengerrel Amerikában már rendelhető Uber-autó, maholnap pedig csetablakokban intézünk mindent. (Az online marketinges guruk szerint is a Messenger a következő, amit nem hagyhatunk ki.)
Az irányvonalat a távol-keleti konkurencia teremtette meg, a kínai WeChat, a japán Line, a dél-koreai KakaoTalk. A mesterséges intelligenciával felturbózott app odafigyel majd egy rakás dologra, amire mi nem, például ha késik a repülőgépünk, ha egy barátunknak születésnapja van. Legalábbis ilyesmiket tud a Facebook fejlesztés alatt lévő Chat SDK-ja. Nemsokára azt is be lehet állítani, hogy helyettünk levelezzen, és nevünkben küldjön személyes értesítéseket, meghívókat, karácsonyi jókívánságokat. A legújabb, fejlesztés vagy tesztelés alatt álló alkalmazások közül sokat – például az Unreelt, amely a YouTube konkurenciája lesz – már AI működtet.
91 millió fotón edzették a Google PlaNet nevű mélytanulási algoritmusát, amely kitalálja, a világ melyik pontján készült a fényképünk.
A San Franciscó-i Enlitic 6000 tüdőröntgen-felvételt tanulmányozott AI-programjával. A gép 50 százalékkal jobb arányt ért el a rákdiagnosztizálásában, mint az orvosok.
Az IBM legújabb HR-szoftverje botokkal elemzi az alkalmazott gépkocsi-használatát, e-mailjeit, telefonbeszélgetéseit stb., és ajánlást tesz a HR-vezetőnek: érdemes-e az illetőt megtartani, vagy jobban teszi, ha kirúgja.
A Medtronic közösen az IBM-mel diabétesz-menedzsment appot fejlesztett, amely 3 órára előre megjósolja, ha nagy valószínűséggel esni fog a vércukorszint, és inzulinra lesz szüksége a betegnek.
A Whirlpool okostűzhelye analizálja a család étkezési szokásait, és egészségesebb alternatívákat javasol.
A londoni Centre for Robotics Research poliphoz hasonlító robotkarja hajlékony csápjával asszisztálni tud műtétekhez.
A Volkswagen-botrányban is komoly szerep jutott a mesterséges intelligenciának. Egy-egy autó szoftverje 100 millió sornyi programozást tartalmaz, míg a Facebook egészében 60 millió sor programozókód van, a genfi CERN-ben működő részecskegyorsítóban, a Nagy Hadronütköztetőben pedig 50 millió! Ahogy a The New York Times írta, az új topkategóriás autók a földkerekség legkifinomultabb gépei, s mint ilyenek, a biológiai szerveződésekre jellemző összetettséggel bírnak Chris Gerdes, a Stanford Egyetem mérnök-professzora szerint.
A Volkswagen menedzsmentje elismerte, hogy járműveiket úgy programozták, hogy érzékeljék, amikor emissziós mérés történik, és kifejezetten ekkor csökkentsék a kibocsátásukat. Márpedig az érzékelés már az emberi kognitív funkció reprodukálása!
A vállalat azért nem bukott le korábban, mert a hatóságok nem ellenőrizték a szoftverprogramot, s ez pontosan jelzi, mennyire felkészületlenek az államok. Igaz, iparági szakértők is elismerik, képtelenség olyan szakértőket alkalmazni az állami hatóságoknál, akik lépést tudnak tartani az autógyárak legújabb szoftvereivel. Az ilyen tehetségek szerződtetésére a kormányoknak nincs pénzük, a legjobbak inkább a magánszektorban helyezkednek el busás fizetésekért. Az AI-hoz értőkre valósággal licitálnak a techcégek.
K+F-verseny
Az összes magára valamit adó techcég nyomul mesterséges intelligenciában. Eleve minden nagy adatforgalmat bonyolító cég igyekszik olyan szoftvert fejleszteni, amely elemzi a felhasználók cselekedeteit, és annak alapján megjósolja a jövőbeli tetteket és/vagy azok indítékait.
A legnagyobb játékos az IBM és a Google. Előbbi alkotta meg a szobányi nagyságú Watsont, amely 2011-ben legyőzte a hús-vér emberi játékost a Jeopardy! kvízműsorban. Ma már a vállalaton belül külön cégként kezelik a Watsont, amely 7000 embert foglalkoztat, és adatelemzési tevékenységével évi 18 milliárd dolláros bevételt hoz.
A bankszektorban is folyik a financiális technológiák – a fintech, vagyis a befektetési robottanácsadók és az automatizált részvénykereskedés – térnyerése. A robo-tanácsadók 2015 végén 53 milliárd dollárnyi eszközt kezeltek az Aite Group szerint.
Robobankár, algoritmikus tanácsadó
A Goldman Sachs 2016 márciusában vette meg a Honest Dollar texasi startupot, amely robo-befektetési tanácsadóval szolgál a kisvállalkozásoknak és középosztálybeli magánszemélyeknek. A cél a vagyon növelése a nyugdíjig: 1-től 10-ig terjedő skálán meg kell adni a kockázatvállalási kedvet, a jövedelem összegét és a befektetési távlatot (például: 35 év a nyugdíjig), s a robottanácsadó megmondja, milyen arányban milyen részvényekbe, céges és államkötvényekbe kell fektetni, s mennyi készpénzt érdemes szabadon hagyni. A konzultáció negyed annyiba kerül, mint egy hús-vér tanácsadó a Wall Street-i bankoknál.
Tudósok azt szeretnék, ha a „mélytanulási algoritmusok” egy nap megoldanák világunk égető gondjait, mint amilyen az éhínség és a klímaváltozás. Mindezt sok milliárd szenzorral és valós időben táplált adatforgalommal, amiből a program képes tanulni. Vagy mégsem? A Microsoft márciusban hozta nyilvánosságra a Tay nevű avatárhölgyet, egy csetbotot. Csakhogy Tay alig egy nap alatt hasonult a Twitter közönségének Donald Trump-színvonalú beszólásaihoz: szexéhes, Hitler-imádó démon lett, aki remekel a pocskondiázásban. Igazából még koherens világnézetet sem tudott kialakítani 96 000(!) tweetjében. A feminizmust például hol cikizte, hol objektíven ismertette. Elborzasztó „személyiségfejlődése” miatt 24 óra múlva lekapcsolták a netről. Óriási lebőgés ez a Microsoftnak, és nagy pofon az AI-forradalomnak.
1997 A Deep Blue (IBM) sakkban legyőzi Garri Kaszparovot.
2011 A Watson (IBM) legyőzi a Jeopardy! kvízműsor játékosát, a Google X elindítja a Google Brain-projektet.
2014 A svájci EPFL bemutatja a négyujjú robotkart, amely 50 milliszekundum alatt felismeri a felé repülő tárgyat, és képes azt elkapni.
2015 A Xiaoice (Microsoft) nevű csetbot képes beszélgetni az emberrel.
- január Az AlphaGo (Deep Mind) 5-1-re legyőzi Fan Hui európai Go-bajnokot.
- március Az AlphaGo 4–1-re legyőzi Lee Se-dol Go-világbajnokot, a női arcú Tay (Microsoft) csetbotot viszont botrányos kijelentései miatt 24 óra után törölik a Twitterről.