A tanulmányban vizsgált 15 ország foglalkoztatja a világ teljes munkaerejének 65 százalékát. A tanulmány szerint a munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területen válik feleslegessé. A WEF a robotizációt, a nanotechnológiát, a 3D nyomtatást és a biotechnológiát említve egészen egyszerűen “negyedik ipari forradalomról” beszél. Mindez minden iparágat érint majd, hatása azonban eltérő lesz, a leginkább az egészségügyet rázza meg a telemedicina elterjedésével.
Ugyanakkor mint azt korábban megírtuk, a férfiak munkahelyei sincsenek biztonságban. A világ kamionosainak, teherautó sofőrjeinek a 95 százaléka férfi, miközben a világ adminisztratív asszisztenseinek 95 százaléka pedig nő. A magát vezetni képes járművek már egyáltalán nem a távoli jövőben várhatóak. Amikor ezek majd megjelennek, a sofőrök egy részére nem lesz szükség – ugyanez nem lesz igaz az „irodatámogató” munkaerő szegmensre. Ez a példa sok nemek alapján eloszló munkaterületre igaz lehet. Az építőiparban a munkavállalók 97 százaléka férfi. Úgy kalkulálnak, hogy ezen férfi alkalmazottak több mint 70 százaléka becserélhető lesz robotikus munkaerővé. Összehasonlításképpen: a regisztrált nővérek 93 százaléka jellemzően hölgy, és az ő automatizálhatósági aránya a tanulmány szerint mindössze 9 ezred százalék.
Minél összetettebb ugyanis valakinek a munkája, annál kevésbé kell félnie. Egy szobafestőt, egy alpinista ablakmosót, repülés irányítót, de akár taxisofőrt is könnyen képes lesz helyettesíteni a robot. Eközben egy tehetséges, összetett és kreatív feladatot végző irodai dolgozó munkáját a közeljövőben képtelen lesz egy gép átvenni. Legfeljebb a munkája részterületeit tudja majd automatizációval segíteni, ugyanis például a számítógépek kifejezetten gyorsan számolnak, vagy végeznek valós idejű háttérmunkát, még produktívabbá téve a dolgozót.
