Néhány éve vált igazi „varázsigévé” a mezőgazdaságban az 1990-es évek óta folyamatosan fejlődő precíziós gazdálkodás. A kifejezés azokat a műszaki, informatikai, agrotechnológiai megoldásokat takarja, amelyek révén hatékonyabbá, gazdaságosabbá és környezetkímélőbbé válhat a termelés. A gazdálkodók az új alkalmazások segítségével gyorsabban, költségkímélő módon állíthatnak elő nagyobb mennyiségű, egészségesebb terményeket. Magyarországon mindez még gyerekcipőben jár, hiszen jelenleg az 5,3 millió hektárnyi hazai szántóterület szűk 1 százalékán folyik ilyen termelés - írja az agrarszektor.hu.
Beszélgető munkaeszközök
Ma az a leggyakoribb, hogy egymással kommunikálni képes, „okos” erő- és munkagépeket használnak a termelésben. A traktor GPS-jelek segítségével követi a sorokat, hajtja végre a táblavégi fordulókat (akár ködben vagy éjszaka is). A kezelőnek tehát kormányoznia sem kell, csupán arra figyelnie, hogy mindeközben a technika valóban hibátlanul működjön. A munkagépek csak annyi vetőmagot, vegyszert és műtrágyát szórnak ki, amennyit a táblák adott részei igényelnek.
Az egyre szélesebb munkagépek, valamint az egyre nagyobb méretű, egyre erősebb traktorok legnagyobb problémája az, hogy nagy tömegükkel tönkreteszik a talajt. Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint évente 24 milliárd tonna termőtalaj vész el világszerte az intenzív mezőgazdasági termelés következtében. Erre jelenthet részben megoldást egy új trend, a minél kisebb, kompaktabb gépek elterjedése az agráriumban. Angliában például 2016 októberében indult az az egyéves kísérleti projekt, amelynek keretében kizárólag önműködő eszközökkel, emberi kéz érintése nélkül műveltek meg egyhektárnyi földet.
A kísérlet fényesen bevált, a nyugat-angliai Harper Adams Egyetem által felügyelt „távgazdálkodás” kizárólag szenzorokra, drónokra, automatizált mezőgazdasági gépekre és más precíziós eszközökre alapult, vagyis „humán” szakemberek még szemrevételezés céljából sem mentek ki a földre. A Hands Free Hectare (magyarul: egy hektáron szabad kézzel) nevű projekt során bebizonyosodott, hogy a robotokra alapozott mezőgazdasági termelés akár már ma megvalósítható, ehhez csupán szemléletváltásra van szükség a gazdálkodók részéről.
Már nem pöfög
Az erőgépek (traktorok, kombájnok) fejlődésének új irányát jelzi a hibrid vagy tisztán elektromos hajtás terjedése is. A személyautóknál ez a folyamat már korábban elkezdődött, az agrárium pedig igyekszik lépést tartani vele, bár itt sokkal körülményesebben megvalósítható az átmenet. A traktorok, kombájnok esetében ugyanis lényegesen nagyobb teljesítményt kellene kihozni a nem túl gyors ütemben fejlődő akkumulátorokból, miközben a tartós (akár 8–10 órán keresztüli, folyamatos) üzemelés problémáját is meg kellene oldani. Nehezen elképzelhető, hogy a gazdák csúcsszezonban örömmel állnának le a munkával egy 2-3 órás töltési szünetre, ez tehát egyelőre komoly gátja az elektromos hajtás térhódításának. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyártók ne próbálkoznának vele.
