A két cég eltérő pályán mozog. A lengyel vállalatnál a PO (Polgári Platform) kormány által delegált új menedzsment kezdi rendbe rakni a korábbi cégvezetés által elkövetett hibákat, és a vállalatot egy fenntarthatóbb és átláthatóbb működés felé próbálja irányítani. Emellett a szabályozó is folyamatosan szünteti meg azokat az intézkedéseket, amelyek a 2022-es energiakrízis miatt léptek életbe. Az Orlen tehát teljesen piaci körülmények közé kerül vissza, visszanyerve a befektetői bizalmat, bár a cég feje felett ott lebeg, hogy akár a mostani, akár egy PiS (Jog és Igazságosság) által vezetett kormány esetén visszatér az erőteljesebb állami befolyás. A piac mindenesetre megelőlegezte a bizalmat, a lengyel gazdasági aktivitás is erős volt, ami mind hozzájárult az elmúlt 12 hónap remek részvénypiaci szerepléséhez.

A Mol esetében ezzel szemben továbbra is jelentős az orosz olajról való leválás miatti kockázat. A régió, főleg a két fő piac, a magyar és a szlovák gazdasági aktivitása és üzemanyag kereslete is jóval gyengébb, mint az Orlen piacain. Az orosz nyersolajról várhatóan le kell mondania a Mol-nak, de az továbbra is kérdés, hogy milyen nyereség mellett és mikortól kell az új modellben működni, milyen díjak terhelik az alternatív beszállítási útvonalakat. Ehhez még hozzájárul a közelmúltban történt százhalombattai baleset következményei is.

Pedig a Mol rövidtávú nyereség kilátásai nem rosszak. Leszámítva, hogy a Dunai Finomító legalább fél-egy évig 50-55 százalékos kapacitáskihasználtság mellett üzemel. A finomítói árrések jelenleg nagyon erősek, a növekvő Ural/Brent árkülönbség pedig szintén részben a Mol zsebét gazdagítja. A szankciók miatt pedig ablak nyílhat a szerbiai NIS megvételére, ami stratégiailag kifejezetten egy jó irány lenne.