Az idei második negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe a maximum 100-ból 63 pontos értéket vett fel. A csökkenéshez leginkább az a részmutató járult hozzá, amely a munkavállalók egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén felmerülő várakozásait vizsgálja: az év elején mért 63-ról 42 pontra eső részérték a válaszadók komoly kiábrándultságáról árulkodik azzal kapcsolatban, hogy megítélésük szerint milyen eséllyel kapnának képzettségüknek megfelelő új állást. A részletesebb vizsgálatból kiderül, hogy a februárban mért 18-ról 37 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy nehezen, illetve nagyon nehezen találnának maguknak ilyen feltételekkel új, testhezálló munkahelyet. Ugyanakkor 53-ról 19 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint ez könnyen, illetve nagyon könnyen menne.

A fenti részadatok kapcsán érdemes külön is kitérni az egyes demográfiai változók szintjén megjelenő eltérésekre, így például a nemek közötti jelentős különbségre az újra elhelyezkedés nehézségeivel kapcsolatban: a férfiak 30 százalékkal szemben másfélszer annyi nő (45 százalék) vélekedik úgy, hogy munkanélküliség esetén nehezen, illetve nagyon nehezen találna magának új, testhezálló munkahelyet. A régiók szerinti eloszlás tekintetében is jól érzékelhető különbségek figyelhetők meg: míg az ország középső részén 34 százalék, addig Észak-Alföldön 46 százalék ítéli meg negatívan az újra elhelyezkedés esélyeit. Egyes munkakörök, illetve szektorok szempontjából is komoly eltérések tapasztalhatóak: a szolgáltatói szektor bizonyos területein például (kis- és nagykereskedelem, személyi és üzleti szolgáltatások, kultúra, művészet és pénzügy, jog) együttesen kifejezetten magas (25,6 százalékpontos) eltérést regisztráltak a teljes minta átlagához képest.