A felmérés szerint a magyar lakosság több mint felének (51 százalék) továbbra is csupán minimális mozgástere marad a havi kötelező kiadások rendezése után, a megkérdezettek 28 százaléka pedig teljesen feléli a jövedelmét, ami jelentős romlás a bázisnak számító, 2022-ben készült kutatás 21 százalékához képest. A lakosság mindössze 17 százaléka mondhatja el magáról, hogy közepes (a havi jövedelmének 20 és 50 százaléka közötti) vagy nagyobb (a havi jövedelmének 50 százalékát meghaladó) összeg marad a számláján havonta a rendszeres kiadások után – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. friss Financial Wellbeing kutatásából. A reprezentatív felmérés eredményei egy egyértelmű vagyoni polarizációt és a társadalmi olló nyílását mutatják Magyarországon.
Fotó: DepositPhotos.com
A kilenc országra kiterjedő nemzetközi összevetésben szembetűnő a hazai háztartások sérülékenysége: Ausztráliában a lakosság mindössze 16, Csehországban, Lengyelországban és Litvániában 13, Észtországban és Romániában 20, Mexikóban 17, Lettországban pedig 24 százalékának ürül ki teljesen a családi kasszája a hónap végére. A vizsgált piacok közül hazánkban a legmagasabb, 28 százalék a fizetéstől fizetésig élők aránya.
Mélyülő szakadék és hiányzó vésztartalék
A pénzügyi nyomás a legtöbb demográfiai csoportban érzékelhető, bár egyes csoportok ellenállóbbnak bizonyulnak másoknál. A nemek és a társadalmi státuszok közötti különbségek ezen a téren élesen kiütköznek. A nők 32 százaléka küzd azzal, hogy hónap végére teljesen kiürül a kassza – szemben a férfiak 24 százalékával.