A megtakarítási hajlandóság ugyanakkor kettős képet mutat: a lakosság 37 százaléka rendszeresen, 27 százaléka pedig alkalmanként tud félretenni, ám 28 százalékuk egyáltalán nem volt képes spórolni az elmúlt 12 hónapban. A részletes demográfiai elemzés rávilágít, hogy a megtakarítás képessége ma már erős privilégium. A diplomások 48 százaléka tesz félre rendszeresen, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez csak 34 százalék. A vidék–főváros különbség is markáns: a falvakban élők 35 százaléka egyáltalán nem tud megtakarítani, míg a budapestiek közül 24 százalék nyilatkozott így. Generációs eltérés is megfigyelhető: míg a fiatalok inkább alkalomszerűen raknak félre, addig a középkorúak a fix összegű, tudatosabb megtakarításokat preferálják.
A folyamatos anyagi nyomás egyfajta „költségvetési fáradtsághoz” is vezetett. Bár a lakosság 81 százaléka továbbra is végez valamilyen szintű büdzsétervezést, a fegyelem lazul: a 2024-es 41 százalékról idén 33 százalékra esett azok aránya, akik a nagyobb kiadásokat módszeresen megtervezik. A felmérés történetében rekordértéken, 16 százalékon áll azoknak az aránya, akik már egyáltalán nem készítenek költségvetést. Ez a jelenség tipikus kísérője annak az állapotnak, amikor a szabadon elkölthető jövedelem annyira lecsökken, hogy a háztartások a tervezést már frusztráló, felesleges adminisztrációnak érzik.
