A legellenállóbbak a felsőfokú végzettségűek, körükben mindössze 17 százalék számolt be arról, hogy nem rendelkezik pénzügyi többlettel, míg a legfeljebb középfokú végzettséggel bíró válaszadók esetében ez az arány 32 százalék. A dolgozó lakosság 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem marad pénze a hónap végére.

A sérülékenységet fokozza, hogy a háztartások zöme jelenleg sem rendelkezik biztonságos pénzügyi tartalékkal: 24 százaléknak egyáltalán nincs vésztartaléka (összehasonlításként: Litvániában 14 százalék, míg Csehországban mindössze 13 százalék nem rendelkezik vésztartalékkal), 30 százaléknak pedig kevesebb mint hat hónapra lenne elegendő a félretett pénze egy váratlan jövedelemkiesés esetén. Mindössze a lakosság 36 százaléka bír fél évre vagy annál hosszabb időre elegendő megtakarítással.

Túlélési üzemmód: luxus lett a saját lakás, demográfiai szakadék a spórolásban

A makrogazdasági környezet – a magas ingatlanárak és a reáljövedelmekre nehezedő korábbi nyomás – a hosszú távú vagyongyarapítási tervek feladására kényszerítette a magyarokat. Az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra megtakarítók aránya a 2022-es 37 százalékról 2026-ra 23 százalékra zuhant, és csökkent az utazásra, nyaralásra gyűjtők aránya is (24 százalékról 17 százalékra). Az adatokból jól látszik, hogy a tőkehalmozás helyett az azonnali megélhetés finanszírozása és a rövid távú biztonság fenntartása lett a prioritás – nem véletlenül, erre volt csupán lehetősége a lakosság jó részének.