Sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs egységes definíció arra, hogy pontosan mi tekinthető egészséges élelmiszernek – hívta fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az uniós standard alapján egyedül a tápértéket kell feltüntetni egy adott terméknél, vagyis a csomagoláson szerepelni kell – egyebek mellett – a 100 grammra vagy 100 milliliterre jutó energiatartalomnak, a zsír, a szénhidrát, a fehérje és a só mennyiségének. Az uniós rendelet meghatározza azt is, hogy mi tekinthető cukormentes, zsírszegény vagy éppen magas rosttartalmú, magas fehérjetartalmú élelmiszernek. De ezek az előírások nem kategorizálják egyértelműen a termékeket egészséges mivoltuk szerint.

Megjegyezték, az egészséges ma egyszerre tudományos, marketing- és kulturális kategória.

Az egészséges élelmiszer sokak számára a drágább kategóriába tartozó bio-, cukormentes, gluténmentes, funkcionális élelmiszereket jelenti. Utaltak az Engel-törvényre, amelynek értelmében az alacsonyabb jövedelmű vásárlók bevételük nagyobb hányadát fordítják alapvető szükségletekre, így az alapvető élelmiszerekre is, a prémium kategóriás élelmiszerek kevésbé elérhetőek számukra.

Az alapvető élelmiszerek, például a kenyér, a tej vagy a hús kedvezményes áfája erős szociálpolitikai és újraelosztási hatással járhat. A prémium kategóriás bio- és funkcionális termékek támogatása inkább a magasabb jövedelmű fogyasztók felé torzíthatja a kedvezményeket. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások ugyanis még kedvezőbb ár mellett is kisebb eséllyel vásárolnak ilyen termékeket.

(MTI)