A tisztán elektromos autók az összes új személyautó-regisztráció 17,3 százalékát tették ki tavaly, ami új csúcsnak számít. A hibridek részesedése 42,4 százalék volt, míg a benzinüzemű autóké 27,3, a dízelüzeműeké pedig 9,8 százalék. Az alternatív hajtások, például a cseppfolyósított vagy földgázüzemű járművek részesedése ennél jóval alacsonyabb maradt.

Az elektromos autók részesedése tíz év alatt jelentősen nőtt az EU-ban: 2015-ben még csupán 0,4 százalékot tett ki az új forgalomba helyezések között.

Az uniós tagállamok közül Dániában volt a legmagasabb az elektromos autók aránya az új regisztrációkban, 67,8 százalékkal. Ezt Hollandia követte 40,2, illetve Málta 37,6 százalékkal. Németország 19,1 százalékos aránnyal valamivel az uniós átlag felett teljesített. A legalacsonyabb értéket Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában mérték.

Európai összevetésben ugyanakkor továbbra is Norvégia vezet, ahol az újonnan forgalomba helyezett személyautók 95,1 százaléka tisztán elektromos hajtású volt. A különbségek hátterében egyebek mellett a töltőinfrastruktúrába irányuló beruházások és az állami ösztönzők eltérő szintje áll.

Az elektromos közlekedésre való átállásban Németország meghatározó szerepet játszik az EU legnagyobb autópiacaként. Az országban mintegy 545 ezer elektromos autót helyeztek forgalomba 2025-ben, ami az EU-ban regisztrált 1,89 millió új elektromos autó csaknem 29 százaléka. A második helyen Franciaország állt mintegy 331 ezer új elektromos autóval. (MTI)