A jegybank legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy Magyarországot Lengyelország és Románia is megelőzte a relatív fejlettségi listán az elmúlt 4 évben. Történt ez annak ellenére, hogy a kormány családbarát programja ellenére csökkent a népesség, amely emeli az egy főre jutó GDP-t.

A világjárványt követően gyorsan regenerálódott a magyar gazdaság, szépen növekedtek a beruházások. Az ukrajnai orosz invázió azonban mély gödörbe taszította a befektetési kedvet, ami immár minden képzeletet alulmúl. Minden összehasonlításban az utolsó helyen állunk.

Ez csak azért érdekes, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2 év óta úgy hetente háromszor mondja el, hogy újabb rekordot döntöttek a külföldi befektetések. A fáma nyilván nem szól arról ugyanakkor, hogy hány befektető zárt be, vagy hagyta el az országot. Az MNB szakemberei szerint a beruházások visszaesésének egyik legfontosabb oka a rekord magyar infláció. A másik fontos tényező az állami beruházások visszaesése. A harmadik pedig a rendkívül gyenge kormányzati politika az Európai Unióval való együttműködésben.

A magyar export hajtóereje viszont a sok társadalmi tiltakozást kiváltó akkumulátorgyártás lett, olyan hagyományos, nagy múltú iparágakat előzött meg ennek a szegmensnek a növekedése, mint a járműgyártás és az élelmiszeripar.

2022 második felétől Magyarországot elragadta az infláció. E területen jelentős többlet alakult ki a régióhoz képest. Az MNB elemzése kiemeli a benzinárak kérdését, ahol megdöbbentő módon az derül ki, hogy nálunk a legmagasabb az árrés. Ez egész más megvilágításba helyezi a Mol és a kormány jelenlegi vitáját is a benzinárakról.

A folyamatos pénzügyminiszteri fogadkozások ellenére a költségvetési deficit ügyében ismét a szégyenpadra kerültünk.

Természetesen az államadósság nagyságával sem büszkélkedhetünk, vagyis az Orbán-korszak 2010-es eredeti választási ígéreteinek a közelébe sem sikerült kerülni. A jövő felélés a Gyurcsány-korszak után az Orbán-érában is folytatódott.

A legfájóbb azonban az ország szempontjából a versenyképességi mutatók romlása. Ez sajnos azt mutatja, hogy az alagút végén a fény halványodott, vagyis csökkent az esélyünk arra, miszerint felzárkózzunk a nálunk fejlettebbekhez. Ellenkezőleg kapaszkodnunk kell azért, hogy ne csússzunk tovább lefelé.

Az új Energiaügyi Minisztérium folyamatosan sikerjelentéseket közöl arról, hogy mennyire fejlődik Magyarországon a megújuló energiatermelés. Ez valamennyire jó hír, hiszen nagyon mélyről rugaszkodunk neki ennek a területnek. Ebbe a témába finoman szólva nagyon bealudt az Orbán-kormány, miközben a megújuló energiaárak jelenleg már most is ötödébe kerülnek az atomenergia áraknak és az olló várhatóan csak tovább nyílik. Márpedig az energiaár az ország versenyképességének egyik legfontosabb összetevője.

Az MNB elemzés utolsó adata, hogy a diplomások aránya, a sok felsőoktatási reform ellenére stagnál, vagyis szellemi muníciónk se gyarapodik jelenleg, ami ugyancsak nem vetít előre fényes jövőt.