A GKI nem változtatott a 2024-re 2-2,5 százalékos növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra csökkentette. A decemberben gondoltnál magasabb (5 százalék) a várt államháztartási hiány, s kisebb a magyar gazdaság finanszírozási képessége (1,5 százalék körüli). A gazdaságpolitikában ugyanis a hangsúly a növekedés serkentésére kerül. Ettől a költségvetési források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés várható, miközben inflációs hatású, s akadályozza az egyensúly javítását.

Gazdaságpolitika – nincs új stratégia. A kormányzat szerint a magyar gazdaságpolitika kihívásai külső okokra vezethetők vissza. Így továbbra sem kerül sor új gazdasági stratégia kidolgozására az elhibázott újra iparosítási program helyett. A kormány erősen beszűkült mozgástere, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljai ütközése következtében a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához.

Fogyasztás – 2 százalékos bővülés várható. A keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek. A nyugdíjak reálértéke az év eleji emelésnél (6 százalék) várhatóan kissé alacsonyabb infláció miatt mintegy 0,5 százalékkal emelkedik (nyugdíjprémium kifizetését a szinte biztosan 3,5 százalék alatt maradó GDP-növekedés nem teszi lehetővé), a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5 százalék körül) bővül.