A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2024-re.

Átfogó elemzést tett közzé a GKI a magyar gazdaság negyedik negyedévéről, valamint a 2023-as kilátásokról. 

A GKI jelenlegi előrejelzése a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság közepette készült.

A használt lakások árai a következő 12 hónapban 3-6 százalékkal, az új lakások 7 százalékkal emelkedhetnek - derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.

A magyar GDP dinamikája 2018-19-ben 5% körülire, az EU-ban az egyik leggyorsabbra emelkedett. Ezzel a magyar növekedés meghaladta bárki – ezen belül különösen az EU és a GKI – prognózisát.

A magyar gazdaság az idei első félévben a tavalyival megegyező mértékben 5,1 százalékkal növekedett. Ez az ütem idén az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak - közölte a GKI Gazdaságkutató. Előrejelzésük szerint a GDP idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő.

Várhatóan egy százalékkal visszaesik a magyar gazdasági növekedés üteme 2019-ben, az idén viszont régiós összevetésben is kiugróan magas lesz a GDP-emelkedése – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb prognóziásból.

1-2 éves távlatban biztosított a magyar gazdaság növekedése, középtávon azonban már súlyos strukturális problémákkal kell szembe néznünk, amiket súlyosbít a magyar kormány politikai elszigetelődése is – derült ki a GKI kedden bemutatott, 2019-re vonatkozó előrejelzéséből.

A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4%-kal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható.

A GKI 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését, elsősorban a tovább emelkedő keresetek és fogyasztás alapján - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzésében.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák. A harmadik negyedévi 3,8%-os növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5%-os átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8%-os növekedési előrejelzésén. Egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

Idén az első negyedévben a magyar GDP 4,1 százalékkal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a a GKI Gazdaságkutató Zrt. már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, és legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít legfrissebb havi prognózis szerint.

A GKI lakáspiaci indexe (ami az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a jelen felmérés során Budapestre vonatkozóan mintegy 7, míg az ország egészére vonatkozóan 4 ponttal csökkent idén januárhoz képest. Az egy évvel ezelőttinél a fővárosi index 9, az országos 6 ponttal került lejjebb. A kilátások javuló tendenciája ugyan megtört, de a jelenlegi várakozások még mindig valamivel kedvezőbbek, mint amilyenek ezek a lakáspiaci intézkedés-csomag bejelentése (az új lakások áfájának csökkentése, illetve a CSOK kibővítése) előtt voltak. Budapesten a divatos lokációk esetében nem romlottak a kilátások, ezeken a területeken továbbra is élénk forgalom várható. A külső pesti területek esetében viszont érezhetően romlottak a várakozások, emellett a panelpiacon is jórészt kedvezőtlen irányú változás következett be.

Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek a GKI elemzése szerint.gki

Alig fog gyorsulni jövőre a béremelkedés a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint. Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent az emelés, akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz.

A magyar gazdaság a tavalyi, átmenetileg kiugróan gyors, 3,6%-os és az I. negyedévi 3,5%-os bővülés után idén lassul, 2,7% körüli ütem valószínű a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Ennek fő oka a beruházások stagnálása. A fogyasztás növekedése azonban gyorsul. Az I. félévi 0,4%-os árcsökkenést a II. félévben 0,5% körüli emelkedés követi. A külső és belső egyensúly kedvezően alakul. Magyarország hitelbesorolása várhatóan javul, a bóvliból való kikerülés azonban 2016-ra csúszhat.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a 3,9 százalékos magyar GDP-növekedést hozó idei II. negyedév nemcsak az elmúlt nyolc év legjobb eredménye, de megismétlődése sem várható a következő években.

A gazdasági folyamatok 2013-ban viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak. Az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei. Idén még hatnak a tavaly II. félévi gyorsulás tényezői, miközben átlagos időjárás esetén a mezőgazdaságban csökkenés valószínű. Így 2014-ben 1,5%-os, vagyis a tavalyinál kissé gyorsabb, de a II. félévinél lassúbb GDP-növekedés várható. Gazdaságpolitikai váltás nélkül jövőre sem várható 1,5% feletti dinamika, s a foglalkoztatásban, az inflációban és más területeken statisztikailag kimutatott eddigi (látszat-) javulást könnyen romlás követheti a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014-es előrejelzése szerint.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a GDP tavalyi és 2013. I. félévi visszaesését a II. félévben minimális, kb. fél százalékos növekedés követi. Ez és az év egészében várható 0,3 százalék körüli növekedés csak a növénytermelés jelentős emelkedésének - a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén kedvezőbben alakuló természeti feltételeknek – lesz az eredménye.

A magyar gazdaság reálfolyamatai lényegében a GKI által előrejelzett pályán haladnak. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, ami azonban csak további megszorítások esetén ad lehetőséget választási költekezésre. A legújabb Varga-csomag – a régi eszközökkel – főleg ehhez csinál teret. A recesszió véget ért, de az év egészében csak „pozitív” stagnálás várható. A beruházások csökkenése folytatódik, a fogyasztás a reáljövedelmek emelkedése ellenére lényegében változatlan marad. Az amúgy is csökkenő infláció piacidegen eszközökkel való átmeneti leszorítása a korábban gondoltnál is radikálisabb. Ezt és a májusig kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatot kihasználva az alapkamat csökkentése is gyorsabb a vártnál. Előre tekintve egyre több kockázat halmozódik fel a magyar pénzpiaci folyamatokban. Az állam mind kiterjedtebb, növekedést gátló jellege erősödik, a magyar gazdasági pálya perspektívátlan.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idei 1,5%-os visszaesés után jövőre is csak stagnálni fog, ami Szlovénia után a leggyengébb teljesítmény lesz a régióban. Az újabb széleskörű adóemelések és további jövő évi megszorítások hatására az államháztartási hiány idén és jövőre is 3% alatt maradhat. Ennek fenntarthatósága azonban kérdéses, így nem biztos, hogy jövőre kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A jelenleg kedvező hazai pénzpiaci helyzet bármikor jelentősen romolhat.

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elöl elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak.

Nőhetnek a bruttó, de csökkennek a reálkeresetek és a cégek jelentős része trükközni kényszerül majd idén. Várhatóan javul az ipari konjunktúra. A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása a GKI elemzése szerint.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

A mutatók nem sok jót jeleznek sem a jelent, sem a közelebbi jövőt tekintve. A Piac & Profit így 2012 elején nem is prognózist várt az általa megkérdezett közgazdászoktól, hanem inkább választ arra, mit szeretnének, mit várnak az előttünk álló évtől. Bod Péter Ákos és Vértes András egyaránt kiszámíthatóbb környezetet szeretne - meg még sok minden mást -, a pénzügyi szakember ingatag piacokat lát, de úgy véli, már az is segít, hogy inkább tisztában vagyunk a helyzetünkkel, mint egy évvel ezelőtt. 

Legfeljebb a gazdasági visszaesés csökkentéséhez lesz elegendő az IMF-EU tárgyalások sikeres befejezése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint idén az euró árfolyama 300 forint körül mozoghat, a lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5 százalékos csökkenése miatt 2,5 százalékkal mérséklődik. A pénz- és különösen a működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat eredményeket. 

Mínusz 1,5 és plusz 0,4 százalék közötti tartományban mozog a gazdaságkutatók 2012. évi GDP-előrejelzése. Az MNB 0,1 százalékos növekedést vár. A kormány prognózia a legderűlátóbb: 0,5 százalékos bővülést remél. Ám ha februárban nem jön létre a megállapodás az EU-IMF párossal, nem pesszimista változattal, hanem katasztrófa-forgatókönyvvel kell számolni, figyelmeztetett decemberben több kutató is.

Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint. A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet is kialakulhat.

A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak. Pénzpiaci megítélésünk romlik, a reálkeresetek csökkennek - ilyen sötét képet fest A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2011-2012-re.