A gyors növekedés részben az EU-transzferek meglódulásának; részben a korábban még kedvező világgazdasági konjunktúrának, majd a romló konjunktúra közepette is magára találó iparnak és várakozáson felül teljesítő szolgáltatási exportnak; részben a belföldi keresletélénkítő intézkedéseknek, ezen belül főleg az adócsökkentéssel kísért bérmegállapodásnak volt köszönhető. A GKI főleg az üzleti szektor beruházásait és exportképességét becsülte alul.
Hamarosan beköszönt a lassulás
2020-tól azonban most már egyértelmű lassulás várható, mely feltehetőleg 2022-ig (az EU-támogatások alacsonyabb szinten, de újrainduló folyósításáig) folytatódni fog. Ennek oka az EU-támogatások kifutása mellett az erőltetett keresetemelés fokozatos kifulladása, a rosszabb világgazdasági konjunktúra, s nem utolsósorban a magyar modell szerény versenyképessége. Végeredményben a GDP növekedése a GKI előrejelzése szerint 2019-ben 4,9%, 2020-ban 3,2% lesz, a beruházások 16 illetve 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5 illetve 4 százalékkal emelkedik.
A foglalkoztatás már csak kissé, a 2019. évi 0,8% után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5% körül marad, ami a közmunkások beszámítása esetén is kedvezőbb az EU átlagánál. A külső egyensúly kedvező, a külső finanszírozási képesség a GDP 2018. évi 2 százalékáról 2019-ben 2,4 százalékára emelkedik, majd 2020-ban a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedése és a kevesebb beáramló EU-transzfer hatására 1,7 százalékára csökken, de így is kedvező lesz. Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövidtávon kezelhető.
A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott 2019. évi 1,8 százaléka elérhető, a 2020. évi 1% megvalósítása azonban kétséges, 1,3% körüli ráta valószínűbbnek látszik. Az infláció a 2019. évi 3,3% után 2020-ban is meg fogja haladni a kormányzat 2,8 százalékos prognózisát, a GKI 3,5 százalékra számít. A forint euró-árfolyama éves átlagban a 2018. évi 319 után 2019-ben 325, 2020-ban 335-340 lesz; ez két év alatt körülbelül 6 százalékos gyengülés.
Mit javasol a GKI?
A kormányzaton belül nyilvános vita alakult ki, hogy az un. gazdaságvédelmi program alapvetően egyensúlyjavító vagy élénkítő legyen. Mivel már az eddigi gazdaságpolitika is prociklikus volt, a GKI szerint célszerű az egyensúlyjavítást középpontba állítani, miként azt a 2020. évi költségvetés is tartalmazza, s ahogyan arra az EU is felhívta a figyelmet. Az élénkítő gazdaságpolitika fenntartásának az a kockázata, hogy 2020 után - amikor az EU-transzferek jelentősen lecsökkennek, az infláció viszont félő, hogy magasan reked -, nem lesz költségvetési és monetáris mozgástér a jelentős lassulás megállítására. Nagy kérdés az is, hogy a jelenlegi, nagyrészt államilag vezényelt beruházási boom mennyire eredményez versenyképes kínálatot, továbbá hogy az EU-ban elszigetelődött magyar kormánynak mennyire szűkül az érdekérvényesítő képessége, többek között a következő hétéves európai költségvetés tartalmának meghatározásakor. Az igazi kockázatok a 2020. utáni magyar növekedési pályával, az extenzív források (munkaerő, EU-források) összeszűkülése illetve kimerülése után a magyar modell versenyképtelenségének várható kiéleződésével, a regionális lemaradás folytatódásával kapcsolatosak.
