Gúzsba van kötve a magyar gazdaság

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

A magyar gazdaság teljesítménye a régión belül már évek óta a leggyengébb és saját lehetőségeitől is elmarad. Ehhez most egy bizalmi (politikai, gazdasági, üzleti) válság párosul. 2011-ben a növekedés az EU átlagánál ugyan minimálisan gyorsabb, de a régiós átlagnál kisebb volt. Ez egyszeri tényezőknek - a jó időjárás következtében kiugró mezőgazdasági termelésnek, az átmeneti költségvetési expanziónak (a nyugdíjvagyon ezt elfedő felélésének) - volt az eredménye. Az államháztartás valós helyzete és finanszírozhatósága tavaly rossz és romló volt. A piacgazdaság intézményrendszere is károsodott, az adóterhelés emelkedik. A tőkekivonás folyamatos, az ország befektetői megítélése negatív, a beruházások esnek, a kisvállalkozások szenvednek. Egyedül a külső egyensúly kedvező - áll a GKI ma kiadott jelentésében.


Kép:PP/FényesGábor
A gazdaságpolitika egyetlen fő célja sem teljesül, ennek ellenére a sikeresség és a folyamatosság látszatának fenntartására törekszik.

A gazdaságpolitika egyetlen fő célja sem teljesül, ennek ellenére a sikeresség és a folyamatosság látszatának fenntartására törekszik. Csak a kiéleződő válsághelyzetekben és főleg kommunikációs szinten hajtott végre pozitív hatású korrekciót, igazából egyedül a költségvetési egyensúlytalanság mérséklése területén tett 2012-től ható, komolyabb (de mértékében a szükségestől elmaradó hatású) kiigazító lépéseket, miközben mind kevésbé ura számos folyamatnak. További költségvetési lépésekkel együtt ez esetleg elég lehet a finanszírozhatóság fenntartásához, de semmiféle növekedési - foglalkoztatási, beruházási és fogyasztási - perspektívát nem tud nyújtani. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot. A kormányzat nemzetközi szintre emelt kettős beszéde miatt egyre éleződik a feszültség az EU-val és a tagállamok többségével.

A legfontosabb gazdasági, jellemzően az OECD és az EU által is javasolt intézményi-törvényi változtatások:
• a jegybank és a Monetáris Tanács függetlenségének valóságos tiszteletben tartása,
• a jogállami normák érvényesüléséhez történő visszatérés az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállításával, az igazságszolgáltatás teljes függetlenségének biztosításával,
• az adópolitika jövőbeli szabadságának megteremtése a pénzügyi stabilitási törvény módosításával,
• a Költségvetési Tanács érdemi önállóságához szükséges szakmai feltételek megteremtése,
• minden törvényjavaslatnál, reformnál a kormányzati és az érdekképviseleti-szakmai egyeztetés lefolytatása,
• a szétzilált adórendszer kitisztítása, a szektoradók kivezetése,
• az állami cégeknél szükséges szerkezeti átalakítások elindítása, a túlburjánzó államosítás és egyedi szabályozás leállítása.

A pénzügyi folyamatok az EU-n belül kirívóan kedvezőtlenek. 2012 elején Magyarországon volt kiugróan a legmagasabb az infláció, nálunk volt a legmagasabb a jegybanki alapkamat, noha még így is elmaradt a piaci várakozásoktól. Az állampapírok hozamszintje csak Görögországban és Portugáliában (esetenként Írországban) magasabb a mienknél. Még a 2012. február-márciusi piaci kamatszintek is olyan magasak, amelyen a magyar államadósság hosszútávon csak nagyon durva további restrikció mellett lehetne finanszírozható (legalább 1,5 százalékos potenciális növekedés és 3-4 százalékos elsődleges költségvetési többlet kellene hozzá, az idei évre várható 1 százalékos többlettel és gazdasági visszaeséssel szemben). A nemzeti valuta árfolyam-ingadozása is nálunk a legmagasabb. A bankrendszer hitelállománya a többi régiós országban már emelkedik, Magyarországon viszont nem.

Eljárások alatt

Jogi értelemben a magyar helyzettel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi eljárások (IMF-tárgyalás, túlzottdeficit-eljárás, három kötelezettségszegési eljárás, stb.) közvetlenül nem függnek össze. Az IMF, az EU és az EKB azonban támaszkodik egymás véleményére. Így a kötelezettségszegési eljárások sikeres lezárása az IMF-tárgyalások megindításának előfeltétele. Ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás (EDP) kapcsán hozott ECOFIN-döntés bizonyos mértékig új helyzetet eredményez a piac számára: kettős kapaszkodó keletkezett. A kötvénypiac megnyugtatására - a jelenlegi magas hozamok mellett - önmagában az EDP-feltételek teljesítése is alkalmas lehet.

Költségvetés
A 2012. évi költségvetés pénzügypolitikai fordulatot jelent, erős restrikció valósul meg, a strukturális hiány a GDP 2 százaléa körüli mértékben csökken. Az egyenlegjavító lépéseknek azonban csak kevesebb, mint egyharmada származik reformjellegű intézkedésekből. A restrikció fő eszköze az adóemelés, de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. A költségvetés idei bevételeit eredetileg 1,5 százalékos reál-GDP növekedésre alapozták, ehelyett 1,5 százalékos visszaesés (a kormány szerint stagnálás körüli állapot) valószínű. Számos bevétel túl-, számos kiadás viszont alulbecsült. A költségvetési törvényhez képest mintegy 500 milliárd forintos elcsúszás prognosztizálható, amiből 200 milliárd forintot fedezhet az Országvédelmi Alap, illetve néhány tétel tervezettnél kedvezőbb alakulása. Így az eredeti és az EU által a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is elvárt egyensúlyi cél (2,5 százalékos deficit) tartása kb. 300 milliárd forintos intézkedést követelne. Ha a kormány az általa – és az EU előrejelzés szerint is - vártnál kedvezőtlenebb gazdasági növekedésre tekintettel megelégszik a 2,9 százalékos hiánnyal (és ezt a nemzetközi intézmények tolerálják), akkor is mintegy 200 milliárd forint körüli, a GDP 0,7 százalékát kitevő intézkedés válik indokolttá. A GKI előrejelzése szerint ilyen végkifejlet várható. Ez önmagában nem lenne elegendő az államadóssági ráta mérsékléséhez, azonban a forint erősödése, továbbá a megmaradt nyugdíjpénztári vagyon esetleges értékesítése és adósságcsökkentő felhasználása révén az adósságmutató a tavalyi 80,4 százalékról a GDP 75 százaléka közelébe kerülhet.

A magyar kormány az IMF-tárgyalást és az EDP-eljárást is igyekszik technikainak beállítani. Valójában mindkét esetben tartós eszközökkel, biztonságosan 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell elérni, ami komoly lépéseket (beleértve valós reformokat) igényel. Ugyanakkor az IMF-hitel EU-s feltételeinek teljesítése láthatóan túlmutatna a tisztán gazdasági kérdéseken, emellett folyamatos ellenőrzési mechanizmust is generálna (ez a túlzottdeficit-eljárás esetében lassabban működik), ezért a bizalom növelését erősítő hatása sokkal erőteljesebb lenne. Érzékelhető egy olyan kormányzati magatartás, amely retorikailag sürgeti, de az ajánlások (előfeltételek) mindig csak részleges teljesítésével igazából halogatja az IMF-fel való hiteltárgyalások megkezdését. Ezt az időhúzást azonban az EDP-eljárás keretében nem lehet megtenni, mert ott április közepére, az új konvergencia programban konkrét 2012-13. évi lépéseket kell bemutatni annak érdekében, hogy júniusban az ECOFIN feloldja a kohéziós források befagyasztását. Ezért az eddigi halogató taktika a költségvetési ügyekben nem folytatható. (Az idei harmadik negyedév előtt már nem valószínű a megállapodás a magyar kormány, az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy új finanszírozási csomagról londoni elemzők szerint.)

Bármikor romolhat a globális kockázatvállalási hajlandóság, s akkor nagyon hiányozni fog az IMF.

A kormányzat gondolhatja azt is, hogy az EDP-követelmények teljesítésével beelőzi vagy akár helyettesíti is az IMF-hitelt. Ez a kötvénypiac számára a jelenlegi viszonylag nyugodt nemzetközi helyzetben talán elégnek bizonyulhat, de a GKI véleménye szerint súlyos kockázatokkal járna. Bármikor romolhat ugyanis a globális kockázatvállalási hajlandóság, s akkor nagyon hiányozni fog az IMF. A hitelminősítők negatívan értékelnék az IMF megállapodás elmaradását. Ezért a bizalmi válság aligha enyhülne, így a befektetések elmaradnának, a fogyasztás és a gazdaság nem élénkülne. Eközben lényegében ugyanazokat a költségvetési lépéseket kellene megtenni, de nem jutnánk hozzá a finanszírozást lényegesen olcsóbbá tevő IMF-forrásokhoz. Ha a piac el is fogadná ezt a helyzetet, az árfolyamban és a kamatokban csak kisebb javulás következne be, ami a hazai hitelfelvevők számára drágább hiteleket eredményezne; a költségvetés kamatterhei évente akár 150 milliárd forinttal nagyobbak lennének, s így ennyivel nagyobb megszorítás kellene a kívánt egyenleghez. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy költségvetési ügyekben az EU könnyebb tárgyalófél lenne, mint az IMF. Ezért a GKI változatlanul úgy látja, hogy a bizalmi válság enyhítéséhez, a gazdasági növekedés feltételeinek javításához az IMF-EU-EKB hármassal kellene megállapodni, s minél előbb, annál jobb. Valójában az IMF-megállapodás esetén lehet kisebb a költségvetési megszorítás.

Világtrendek
A világ összevont GDP-jének növekedési üteme mindenekelőtt a fejlett európai, kisebb mértékben a felzárkózó országok dinamikájának mérséklődése miatt a 2011. évi 3,8 százalékról 2012-ben 3,3 százalékra lassul. Az USA növekedése nem lassul, GDP-je 2012-ben az előző évihez hasonlóan, 1,8 százalékkal nő. Az elnökválasztás miatt expanzív monetáris és fiskális politika várható, ami hozzájárul a viszonylag magas GDP-dinamikához. Ezzel szemben az EU összevont GDP-je a 2011. évi 1,5 százalékkal szemben 2012-ben stagnál. Az év első felében az egész eurózóna recesszióban lehet, a második félévben azonban élénkülés várható. 2012 februárjában és márciusában a GKI-Erste konjunktúraindex értéke csaknem egy éves, a 2009. őszi szintre való folyamatos romlás után érdemben emelkedett. A magyar gazdaság helyzetéről különösen látványos a vélemények javulása. Ez arra utal, hogy a januári válsághangulat oldódása, a kormány ígérete az IMF-megállapodásra (ami viszont mostanság folyamatosan tolódik) szerepet játszhatott a gazdasági hangulat javulásában. Ezért ezt még korai trendfordulónak tekinteni a konjunkturális várakozásokban.

A túlzottdeficit-eljárás, a kilátásba helyezett szankció (a 2013-as  Kohéziós Alapból járó pénzek részbeni visszatartása) és a remélt IMF hitel miatt az idei folyamatokra meghatározóan hat a 2013-as költségvetés előkészítése is. Nemcsak 2012-re, hanem 2013-ra is biztosítani kell a 3 százalék alatti hiányt, miközben a válság- illetve különadókat meg kell szüntetni. (Legfeljebb egy kisebb bankadó élhet tovább.) Mindez még akkor is a GDP 1 százaléka körüli további költségvetési intézkedést igényel 2013-ra, ha a 2012. évi hiányt sikerül tartós eszközökkel 3 százalék alatt tartani.  A hiánycsökkentés legkedvezőbb módja megfelelően előkészített és fenntartható strukturális reformintézkedések végrehajtása lenne, figyelembe véve a Széll Kálmán tervben szereplő törekvéseket is. Emellett adóintézkedések is szóba jöhetnek, különösen a második szja-kulcs kivezetésének egy éves elhalasztása.

A külső egyensúly 2012-ben a belföldi kereslet csökkenése és a Mercedes beinduló exportja következtében - a külső konjunktúra romlása ellenére is - kedvezően alakul. Az áruforgalmi aktívum a 2011. évi 7 milliárd euró után elérheti a 9 milliárd eurót, a külső finanszírozási képesség 3,5 milliárd euróról 4 milliárd euróra, a GDP 4 százalékára emelkedik. A kiáramló működőtőke 2012-ben is nagyobb lehet a beáramlónál, ami a gazdasági-politikai hibák következménye.

Véleményvezér

18 millió forintba kerülő önkéntes munkát talált Hadházy Ákos

18 millió forintba kerülő önkéntes munkát talált Hadházy Ákos 

Önkéntes munka, aminek kapcsán azért a tűzhöz közeliek el tudnak hozni majd 20 millió forintot.
Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk

Ez ciki, a kockázati tőkebefektetők még Ukrajnába is szívesebben mennek, mint hozzánk 

2024 első negyedéve siralmas a magyarországi kockázati befektetések területén.
52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb

52 millió forintot tudott magára pakolni a Fidesz-celeb 

Gyönyörű smukkokal domborítanak a szép hölgyek.
Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo