Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek értéke egy év alatt 11,2 százalékkal 115.805 milliárd forintra növekedett, míg a nettó pénzügyi vagyon 11,4 százalékos emelkedés után 98.734 milliárd forintot tett ki, ez korántsem jelenti azt, hogy általánosan jobban menne a családoknak. „A számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb néhány ezer ember vagyona gyarapszik igazán” – emelte ki Karagich István, a privátbanki piac vezető elemzőcége, a Blochamps Capital ügyvezetője. A Blochamps korábbi elemzése rámutatott: az elmúlt két évtizedben a háztartások felső 10 százaléka – különösen a legfelső 1 százalék – kiemelkedő ütemben növelte vagyonát: a leggazdagabb 100 magyar (a teljes lakosság 0,001 százaléka) vagyona a magyar háztartások pénzügyi vagyonának több mint 13 százalékát teszi ki, ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt. Eközben a lakosság túlnyomó többségénél gyarapodásról nem is beszélhetünk.
A statisztikák részletei tovább árnyalják a képet. Az adatok egyik tétele az úgynevezett „egyéb tulajdonosi részesedések” – például családi céges tulajdonok – értékelése, ami jelentősen torzíthatja az összképet. Ezek jellemzően nehezen likvidálható eszközök, piaci értékük bizonytalan – ne feledjük, a vállalkozások jelentős része kényszervállalkozás –, így az a hivatalos becslés, hogy egy év alatt mintegy 12 százalékkal nőtt volna ezen cégek értéke, erősen kérdéses. Valójában a háztartások pénzügyi vagyonának ezen részének növekedése döntően papíron, becslések útján keletkezett vagyon, semmiképp nem likvid megtakarítás. Ezt támasztja alá, hogy 2025 második negyedévében – a hazai makrogazdasági mutatók javulása ellenére – visszaesés látható ennél az eszközcsoportnál. Azaz idei első negyedévben tapasztalt kiugró, több, mint 1250 milliárd forintos céges vagyonérték-növekedést a második negyedévben egy korrekció követte, ami arra utal, hogy az év eleji statisztikai gyarapodás részben egyszeri, nominális átértékelődés volt. Ha a módszertan ilyen jelentős kilengéseket enged meg negyedéves szinten, joggal merül fel a kérdés: mennyire tükrözik a hivatalos adatok a háztartások tényleges pénzügyi helyzetét? – teszi fel a kérdést a Blochamps Capital szakértője.