A két cég idén immár a 11. alakalommal vizsgálta a luxuscikkek piacát, ahol a 2023-as 4 százalékról 2024-ben már 12 százalékra emelkedett az 1995-2009 között születettek, vagyis a Z-generáció súlya. Ez 2030-ra várhatóan eléri a 25 százalékot. A Z generáció 70 százaléka érzi úgy, hogy a globális luxusmárkák kifejezik, amit ők képviselnek – ez az arány 3 százalékponttal nagyobb, mint a millenniumiaknál, és 15 százalékponttal nagyobb, mint az idősebbek között. Nem meglepő, hogy a Z-generáció tagjai állítják a legbiztosabban, hogy az elkövetkező 12 hónapban luxuscikkekre is költenek majd.
Újratervezés – a márkáknak át kell gondolniuk a stratégiájukat és értékeiket is
A luxus története a XIX. században kezdődött, amikor ez még kizárólag a valóban tehetősek kiváltsága volt. Idővel a piac egyre bővült: megjelent a prêt-à-porter, a luxus szépségápolási termékek, a globális luxusüzletláncok és a közösségi média is szerepet kapott – mindez komoly piaci méretnövekedést tett lehetővé.
A luxus demokratizálódása látványos növekedést hozott és az aspirációs fogyasztók (akik jórészt kisebb jövedelemből évente kevesebb mint 2 ezer eurót költenek luxusra) végül a piac volumenének több mint 70 százalékát adták. Ám a méretre való törekvés során a luxus egy része elvesztette a lényegét: az iparág egy része az exkluzivitást elérhetőségre, a stabilitást pedig kiszámíthatatlanságra cserélte.
