Nagyot esett a világ legnagyobb luxuscikkeket gyártó cégének az adózott eredménye.

Éppen túrázott, amikor lezuhant.

A fogyasztók többsége többmárkás csatornákon vásárol, miközben a közvetlen kiskereskedők fontos fogyasztói kapcsolódási pontokat veszítenek el.

Csökkent az LVMH nyeresége és bevétele az idei első fél évben.

Idén februárban és márciusban 15 milliárd forint támogatást osztanak szét a hazai divat- és designipari vállalkozások között. Mekkora cégpopuláció kap lehetőséget a támogatás elnyerésére? Erre kereste a választ az Opten céginformációs szolgáltató elemzése. 

10 milliárd helyett 15 milliárd forintra pályázhatnak a divat- és designipari vállalkozások.

5 és 150 millió forint közötti összegre pályázhatnak.

A divatipar a világgazdaság GDP-jének két százalékát adja, az éves globális üvegházgáz-kibocsátásnak viszont 10 százalékáért felel, s ezzel a legszennyezőbb ágazatok egyike. Az öltözködés nem opcionális, fakultatív tevékenység. Bolygónk minden polgára résztvevője a ruhaiparnak, és így előidézője a környezetszennyezésnek. A kelmék megmunkálása és festése irdatlanul nagy mennyiségű víz- és vegyianyag-felhasználást igényel.

Már a 60-as évektől az indigó festett farmernadrág volt a fiatalok divatja a nyugati országokban. A magyarok ezalatt Budapestre mentek, hogy kis szerencsével az Ecseri piacon “fű alatt” szert tegyenek egy-egy darabra. Számukra ez nemcsak egy ruhadarabot, hanem egy életérzést jelentett! 40 évvel ezelőtt a keleti blokk is kirukkolt az első indigó farmerrel, a Csillaghegyi Szövőgyár által gyártott Trapperrel, ami a kommunista világ divatjának legnagyobb slágere lett. Bencze Imre, a gyár nyugalmazott főmérnöke segítségével emléezünk vissza a legendás termékre!

A diszkontdivat olcsó termékeinek haszonélvezői vagyunk. Ennek ára azonban negatív externáliák garmadája: környezetszennyezés és a harmadik világ polgárainak alkalmazása embertelen körülmények közepette. Hogyan tisztulhat meg a divatipar?

Szörnyülködve olvassuk, milyen körülmények között dolgoznak a nemzetközi divatipar munkaerő piramisának alján dolgozó, fejlődő országbeli munkavállalók. Nos, nem kell messzire menni, Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, nekünk is megvannak a "sweatshopjaink".