Az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését.

Hét országgal szemben indíthat eljárást az Európai Bizottság. 

Mi a hasonlóság Brazília VB-győzelme és a 2 százalékos jegybanki alapkamat között? Ugyan csak kis eséllyel, de idén mindkettő megtörténhet! A K&H Alapkezelő összegyűjtötte azokat a nemzetközi és hazai eseményeket, amelyek 2014-ben nagy meglepetéseket okozhatnak a befektetők számára.

Megszüntették a Magyarország ellen a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt 2004 óta folyó eljárást - közölte pénteken Luxembourgban újságírókkal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) döntését ismertetve.

Az uniós pénzügyminiszterek mai ülésén hozzák meg a végső döntést a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás megszüntetéséről. Ezzel hazánk hivatalosan is lekerülhet az uniós szégyenpadról.

A magyar gazdaság júniusban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ám ennek érdekében az elmúlt években bevezetett tíz új adó azonban akadályozza a gazdasági fejlődést. Az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye. A magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik, a GDP idén csak stagnál.

Az Európai Bizottság (EB) azt javasolja az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű - GDP-arányosan három százalék fölötti - költségvetési hiány miatt Magyarország ellen folyó eljárást. Hazánkkal együtt 5 országra vonatkozóan hangzott el ilyen ajánlás. A végső döntés június 21-én születhet meg.

Biztos, ami biztos alapon, ha a zárolások nem lennének elegendőek Brüsszelnek. Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, "ha a matematikának vannak még érvényes szabályai" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó után.

Az Európai Bizottság 2010 óta folyamatosan 3 százalék fölötti magyar költségvetési hiányt jelez előre, annak ellenére, hogy 2011–2012-ben teljesült a cél, és a kormányzat eltökélt abban, hogy teljesüljön ez 2013-ban is. A bizottság pesszimista véleményének megváltoztatásához a hazai költségvetési politika hitelességének helyreállítására lenne szükség Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint.

Még mindig kétesélyes, hogy kiszabadul-e júniusban Magyarország a lassan évtizedes uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Annak ellenére így van, hogy az Európai Bizottság kedvezőbb kilátásokkal számol a magyar gazdaságot illetően, mint pár hónappal ezelőtt. A gazdasági tárca vezetője bizakodik, és úgy véli, nem kell módosítani az idei költségvetést. Az unió gazdasági biztosa szerint viszont korrekciókra lesz szükség ahhoz, hogy az idei hiány 3 százalék alatt maradjon. És akkor a jövő évi esélyekről még nem is beszéltünk…

Jó hír: Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van az Európai Bizottság friss országjelentése szerint. Az EB megemelte azonban az idei és jövő évi költségvetési hiánnyal kapcsolatos prognózisát, amely miatt ahhoz, hogy lekerüljünk az uniós szégyenpadról, elemzők szerint újabb megszorító csomagra lehet szükség. Fokozott érdeklődés előzte meg ezt, mint ahogyan a jegybank ma nyilvánosságra hozott államháztartásról szóló elemzését is.

Megmaradtak a véleménykülönbségek a magyar gazdaságról és növekedési kilátásairól Orbán és Barroso között, és a közeljövőben nemigen lesz újabb hitelmegállapodás Magyarország és az IMF/EU között. Röviden így összegezhetők a magyar kormányfő mozgalmas brüsszeli napjának hírei. Orbán szerda délelőtt előadást tartott, majd részt vett egy vitán, ezután találkozott az Európai Tanács elnökével, majd tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is. A forint árfolyama is reagált a miniszterelnök kijelentéseire: délelőtt a hiteltárgyalásokkal kapcsolatos információkra kissé gyengült, majd a Barroso-találkozó után visszaerősödött.

Az államadósság elleni harc hoz ugyan némi eredményt, a deficit elleni küzdelem viszont legalábbis kétséges az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése alapján. E szerint ugyan idén és jövőre is három százalék alatt marad a hiány, ám mértéke nő, ráadásul 2014-re már fél százalékkal meg is haladja a küszöbértéket. Ami viszont a gazdasági növekedést illeti, az bizony áldozatul esett a többfrontos harcban. Matolcsy György szerint az EB megállapításait nem helytálló tételekre alapozza. A túlzottdeficit-eljárásról később születik döntés, és azt sem tudni még, lesz-e újabb megszorító csomag.

Minimum kétkedésre adhat okot az a tény, hogy a hétfőn délután nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot az elemzők hasonlóképpen kommentálták, mint a magyar kormány szerint nagyrészt megvalósult, elemzők szerint viszont nemigen realizálódott 2011-es első változatot: az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul az elmúlt egy év alatt a piac bizalma is megfogyatkozott, nem beszélve a hazai növekedési kilátásokról. Így a nyilvánosságra hozott elképzeléseket összefoglaló konvergenciaprogram is csak némileg jelent többet, mint a kormánytól már megszokott verbális beavatkozás, a tervezet tartalma pedig az egyedüli kilábalást jelentő növekedést fékezi tovább.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.