Az új IMF/EU-hiteltárgyalások csak a fehér asztalnál, nem hivatalos beszélgetéseken kerültek szóba a nemzetközi szervezetek nemrég Magyarországon járt delegációival – mondta szerda reggel a közszolgálati rádióban Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter. Varga azt is hozzátette: jelenleg nincs szükségünk a valutaalap mentőövére, és ezt a valutaalap is érzékeli.
Hiába erőlteti a kölcsönt az IMF
Ez a kormányzati vélemény nem újdonság, bár e retorika hangsúlyai igencsak változtak a 2011. novemberében bejelentett hitelkérelem óta. Az akkori előzmények: folyamatosan gyengülő magyar fizetőeszköz, 300 forint fölötti euróárfolyam, több sikertelen kincstárjegy-aukció, kiszivárgott leminősítési szándék. A bejelentés indoklása viszont így szólt: a kormány megkezdte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy olyan új megállapodás megkötéséről, amely megszorítások helyett a magyar gazdaság növekedését segíti elő. Kezdetben a hangsúly azon volt, hogy Magyarországnak nincs szüksége hitelre, de a hitelkeret teremtette „védőhálóra” igen. Ezt szerdán Orbán Viktor miniszterelnök szinte szó szerint elismételte Brüsszelben.
IMF vs. Magyarország: Hogy jutottunk idáig?
IMF vs. Magyarország: Ha harc, hát legyen harc!
IMF vs. Magyarország: Jön a finálé?
A nemzetgazdasági tárca 2011. novemberi közleménye így fogalmazott: „A magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, nem függünk mások jóindulatától. Ezzel a megújulás korszaka lezárult, most a növekedés korszaka kezdődik, és ehhez minden eszközt igénybe kell vennünk.” Mostanában viszont egyre inkább az került a kormányzati kommunikáció középpontjába, hogy az IMF akarja ránk erőltetni a pénzét, de nekünk erre nincs szükségünk. Arról nem esik szó azóta sem, hogy maga a bejelentés, valamint a pénzpiacoknak az a vélekedése, hogy hamarosan sor kerül a hitelmegállapodás aláírására, jelentősen stabilizálta az ország akkor igencsak ingatag pénzügyi helyzetét, és megerősítette a bizalmat a finanszírozhatóságát illetően.
Orbán Viktor, aki Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kutatásokkal foglalkozó Bruegel Intézetben tartott szerda délelőtti előadását követő vitán – amelyen Jean-Claude Trichet,az Európai Központi Bank ex-elnöke, az intézet irányító testületének vezetője elnökölt – elismerte, hogy a kormány egy rugalmas, FCL (Flexible Credit Line) típusú hitelkeretet kért az IMF-től – ebből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül –, a valutaalap azonban erre nemet mondott. A Reuters tudósítása szerint a kormányfő azt mondta, hogy a tárgyalások még zajlanak, de egyre közelebb vannak a „nem”-hez. Orbán ismét azt hangsúlyozta, hogy az IMF szerint Magyarországnak szüksége van a hitelre, de nem a rugalmas hitelkeretre, míg a miniszterelnök szerint nincs ilyenre szükségünk, hiszen a piacokról is tudjuk finanszírozni magunkat. Hozzáfűzte, hogy Magyarország a közeli hetekben devizakötvényt fog kibocsátani a nemzetközi piacokon.
Megjegyzendő, hogy a piaci finanszírozás nem olcsó mulatság, jóval nagyobbak a kamatterhei, mint egy IMF/EU-hitelnek. Szakemberek 100 és 200 milliárd forint közé teszik azt a többletet, ami Magyarországot emiatt terheli. Az Államadósság-kezelő Központ legfrissebb adatai szerint 2012-ben rekordszintet ért el az államadósság finanszírozásának költsége, és idén újabb csúcs várható, a kormány prognózisa szerint is.
Annak ellenére, hogy a valutaalap kezdetektől jelezte, hogy Magyarország nem számíthat rugalmas hitelkeretre – amelynek egyébként feltétele az IMF és az EU által is többször hiányolt megbízható és következetes gazdaságpolitika, valamint a stabil gazdasági alapok –, a magyar miniszterelnök kijelentésére az éppen megnyugodni látszó forintárfolyam gyengüléssel reagált, amit aztán a délutáni Barroso–Orbán találkozó hírei – vagy inkább hangulata – korrigáltak: szerdán késő délután az eurót 294,74 forinton jegyezték a korábbi 296 forint feletti, és a reggeli 295 forint környéki jegyzések után. Az árfolyam a szerda esti 295,11 forinthoz képest csütörtök reggelre 294,36 forintra, majd 293 forint alá erősödött, elemzők szerint elsősorban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Wall Street Journalnak adott interjújában a magyar jegybank jövőbeli monetáris politikájáról szóló, a pénzpiacokat megnyugtató mondatai miatt.
Az IMF-delegáció júliusi budapesti látogatását megelőzően Gerry Rice, a valutaalap külkapcsolati igazgatója bejelentette: a szervezet készenlétihitel-megállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal, de tudomásul veszik, hogy az elővigyázatossági hitelként fogja kezelni a megállapodást, vagyis azt, hogy a kormány a rendelkezésére álló hitelkeretet nem kívánja felhasználni.
Az elővigyázatossági hitelkeret feltételei szigorúbbak, mint a rugalmas hitelkeretéi, de ezt is csak erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országok kaphatják, olyanok, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg az FCL feltételeinek. A hagyományos készenlétihitel-keretnél enyhébb feltételekkel érhető el az elővigyázatossági készenlét hitel, amelynek feltételrendszerét a felek a hiteltárgyalásokon közösen állapítják meg, teljesítésüket pedig a valutaalap a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. Ebben a konstrukcióban a keretösszeget a kedvezményezett ország nem kívánja felhasználni, de szükség esetén lehívhatja. Lehet elővigyázatossági keretként kezelni az IMF hagyományos és legelterjedtebb hitelkeretét, a készenléti megállapodást is – Rice erről beszélt –, itt nincsenek szabvány-előfeltételek. A valutaalap akkor köti meg a szerződést, ha sikerül megegyezni az elvárt makrogazdasági pályában és a célszámok elérésének menetrendjében. A pálya tartását az IMF rendszerint negyedévente ellenőrzi.
Orbán: a magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenekOrbán ugyanakkor brüsszeli előadásában arról beszélt, hogy magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben az EU-csatlakozás óta folyamatban levő túlzott deficit miatti eljárást.
A miniszterelnök José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével történt délutáni találkozója után kijelentette: Magyarország számára nem politikai, nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar államháztartás hiánya 2011-ben és 2012-ben is a 3 százalékos határérték alatt volt, és idén is alatta lesz. Ez a prognózis egybevág az uniós előrejelzéssel, ám az Európai Bizottság novemberben publikált országjelentése 2014-re már 3,5 százalékos hiánnyal kalkulál. A január 16. és 28. között Budapesten járt IMF-delegáció szerint viszont már idén meghaladhatja a magyar deficit a 3 százalékos határértéket. A bizottság február 22-én teszi közzé frissített prognózisát, amelyben értékelni fogja a kormány legutóbbi intézkedéseit is.
Orbán brüsszeli előadásában azt is kifejtette, hogy gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani, s úgy vélte, hogy az ezt célzó átalakítások eredményeképpen tudta Magyarország csökkenteni az államadósságot és harmadik éve 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt. A Barrosóval való találkozó utáni sajtótájékoztatón pedig ismételten kiemelte, hogy a reformok önmagukban nem elegendők, az országok teljes átszervezésére van szükség. Külön hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem alkalmazott megszorításokat.
A kormányfő szerint Magyarországon már idén megkezdődik, majd 2014–2015-ben folyamatosan gyorsulni fog a gazdasági növekedés, fennmarad a rekordnagyságú kereskedelmi többlet, növekszik a foglalkoztatottság, az állam eladósodottsága folyamatosan csökken, a költségvetési deficit pedig 3 százalék alatt marad. Az IMF hét eleji közleménye nem osztja a magyar kormányfő derűlátását. Barroso pedig a brüsszeli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a költségvetési kiigazítások minőségére is figyelmet kellene fordítani.