Sok kisebb cég vezetője nem is gondol arra, mennyire fontos, hogy működése során a versenyjogi normákra is figyeljen, pedig akár jóhiszeműen is könnyen jogszabályt sérthet. Dr. Szamosi Katalin ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az új Ptk. ügyvezetői felelősségi szabályai a versenyjogi normasértések terén is kellemetlen következményekkel járhatnak.

Profi kommandósok, kiválóan képzett kémek és titkosszolgálati emberek felkészítésének kiemelten fontos része, hogy stressztűrő képességüket a lehetséges maximumra emeljék. Ki gondolná, hogy a„kiképzés” sejtek esetében is működik? Az uniós JEREMIE kockázatitőke-program első sikeres kiszállása alanyának, a Cryo Management Kft.-nek ez volt az egyik innovatív projektje, amelyet befektetésre érdemesnek ítélt a PortfoLion Zrt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az informatikai ágazatban egyelőre nem látja indokoltnak a fordított adózás bevezetését. Pedig az EU mindent megtett azért, hogy a tagállamok egyszerűbben kezdeményezhessék a fordított adózás kibővítését, sőt gyorsabb az elbírálás is.

Számára addig teljesen ismeretlen területen kezdett villámgyors építkezésbe alig több mint két éve Baldaszti Péter. Tankönyvbe illő stratégiai hibák után folyamatos korrekciókkal jutott el arra a pontra, amikor itthoni üzleteit már stabilnak és jól működőnek látja. Ebben az iparágban dolgozni olyan, mint a vitorlázás – mondja –, ahol a kötélzetet és a vitorlát folyamatosan az aktuális viszonyokhoz kell igazítani. A vendéglátásban is folyamatosan optimalizálni kell ahhoz, hogy a vállalkozás megfeleljen a piacnak, a fogyasztási szokások változásainak. Most, mint ahogyan az egy igazi kalandvágyó hajóshoz illik, nemzetközi vizekre evezve a tengerentúlt vette célba: tervei szerint ősztől a nevét viselő üzleti vállalkozás Manhattanben is aktivizálja magát.

Törékenynek tűnik még a hazai gazdaság növekedése, bár a vállalatok belföldi és külföldi piaci helyzetének megítélése javulást mutat az MFB-indikátor 2013. tavaszi felmérés eredményeiben. Azonban, úgy tűnik, a vállalkozói szféra még nem bízik a tartós fellendülésben: a cégek a készletezésben, a forrásbevonásban és a humánerőforrás-fejlesztés terén egyaránt kivárnak. Komoly a kockázat, hogy a belföldi piac élénkülésének elmaradása a vártnál kedvezőtlenebb teljesítménnyel jár, ami alááshatja a beruházási elképzelések megvalósítását is.

„Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” Ez az Einstein-idézet áll mottóként a BANTESZ – Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet honlapján. Medve István, a szervezet elnöke és az együttműködésben részt vevők persze nem őrültek, és nem is tartják magukat annak, viszont újra és újra megpróbálkoznak azzal a nem könnyű – vagy szinte lehetetlen? – feladattal, hogy hatékony együttműködésre bírják Észak-Magyarország és környéke számos agrártermelőjét. De nem csak őket. A cél: együttműködés minden szinten. Együttműködni az emberekkel, a településekkel, az oktatási intézményekkel, és az embereket is az egymással való együttműködésre ösztönözni. A szövetkezet honlapja 6000 vidéki munkahely megteremtését ígéri, ebből most 70 került elérhető közelségbe egy hamarosan induló és még ez évben lezáruló beruházás révén.

A hazai gazdasági folyamatok kedvező irányú változását jelzi, hogy két év után ismét meghaladja az 50 pontot a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérésen alapuló konjunktúramutatójának értéke. A pozitív fordulat hátterében az ugrásszerűen emelkedő beruházási kedv áll, de a külső források bevonásával kapcsolatban továbbra is kivárás jellemzi a hazai vállalkozói szférát. A makrogazdasági index viszont kétéves mélypontra süllyedt, az idei első félévre a gazdaság lassuló ütemű visszaesését jelzi. A kkv-szektor az export és az adózás terén lát pozitívumokat.

Még mindig kétesélyes, hogy kiszabadul-e júniusban Magyarország a lassan évtizedes uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Annak ellenére így van, hogy az Európai Bizottság kedvezőbb kilátásokkal számol a magyar gazdaságot illetően, mint pár hónappal ezelőtt. A gazdasági tárca vezetője bizakodik, és úgy véli, nem kell módosítani az idei költségvetést. Az unió gazdasági biztosa szerint viszont korrekciókra lesz szükség ahhoz, hogy az idei hiány 3 százalék alatt maradjon. És akkor a jövő évi esélyekről még nem is beszéltünk…

A hazai gazdasági kilátások megítélése mind a lakosság, mind az üzleti szféra oldaláról pesszimistább a korábbinál a GKI–Erste felmérése szerint. Az iparban a válaszolók kétharmada a gazdasági helyzet romlásától tart, és a többi ágazatban is lényegesen többen vannak az emiatt aggódók. Milyen folyamatok állnak a borúlátás mögött? Erről kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét a hétfőn publikált GKI–Erste konjunktúraindex apropóján.

Idén nincs szükség az IMF pénzügyi segítségére, a kérdés az, hogy 2014-ben szükség lehet-e majd egy ilyen megállapodásra – nyilatkozta Washingtonban Varga Mihály, aki az IMF és a Valutaalap tavaszi ülésszakán vett részt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány egy „biztonsági hálóról” továbbra is tárgyalna, ám a korábbi vitás kérdésekben – mint például a magas bankadó – változatlanul eltérnek az álláspontok, és ez akadályozza a megállapodást.

Nem osztja a magyar kormány optimizmusát a Nemzetközi Valutaalap, ezt tanúsítja a szervezet kedd délután kiadott jelentése, amely szerint idén nem lesz növekedés a magyar gazdaságban, jövőre pedig 1,2 százalékos bővülésre számíthatunk. A világgazdaság növekedési kilátásai viszont javultak, ám a fejlett gazdaságok számára továbbra is rögös lesz az út a kilábalás felé.

Idén megindul a gazdaság, növekedési, egyensúlyi pályára áll, a büdzsé hiánya 3 százalék alatt lesz, nincs szükség pótlólagos költségvetési intézkedésekre – kezdte a legújabb konvergenciaprogramot ismertető sajtótájékoztatóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Előadásából azonban kiderült: a program makroszámai némileg módosultak a költségvetési feltételezésekhez képest, és vannak kockázatok az idei büdzsében. Ezeket a tartalékokból kívánják megoldani.

A stabilizáció és a vele párhuzamosan zajló reformok megteremtik a növekedés feltételeit, ami a hazai kkv-k számára is új lehetőségeket hoz, mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Német–Magyar Üzleti Fórumon. Az államtitkár ősszel konzultálni szeretne a kkv-kkal egy Piac & Profit rendezvény keretében, hogy a pályázati rendszert a kkv-k igényei szerint alakíthassák át. A pályázók a tavalyi 1100 milliárd után idén 1500 milliárd forint uniós támogatásra számíthatnak, a 2014 és 2020 közötti ciklusban pedig 23 milliárd eurónyi támogatás 60 százaléka közvetlenül a vállalkozásokhoz kerül majd.

Célzottan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kíván segíteni az MNB Növekedési Hitel Programja. A jegybank által a kereskedelmi bankok számára nulla százalék kamattal átadott 500 milliárd forintos forrást maximum 2 százalékos kamattal adhatják tovább a bankok a kkv-knak, 250 milliárdot új hitelként, 250 milliárdot pedig vállalati devizahitelek forintra váltására. Azért van némi bökkenő: a program mindössze 3 hónapig, június elejétől augusztus végéig tart,és az is kérdéses, mennyire lesz elfogadható a bankok számára a 2 százalékos marzs.

Hiteles gazdaságpolitikára, a bizalom erősítésére, a bizonytalanság csökkentésére lenne szükség a versenyképesség javítása és a potenciális növekedési ütem gyorsítása érdekében – áll a Nemzetközi Valutaalap Magyarországról szóló pénteken kiadott éves jelentésében. A szervezet szakértőinek álláspontja nem változott január végi itteni látogatásuk óta. Az IMF igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint is további intézkedések kellenének ahhoz, hogy a büdzsé ez évre előirányzott hiánya teljesíthető legyen. Az okok is ugyanazok: a magas külső és állami eladósodottság, meg persze a változatlanul gyenge gazdasági növekedés. Ugyanakkor jelentősen csökken az infláció, a tavalyi hiány jobb lesz a vártnál. De úgy néz ki, még e területeken sem lehet felhőtlen az örömünk.

Imádok játszani, mondja Hirschberg Attila, aki az általa kifejlesztett, majd saját tulajdonú vállalkozásában gyártott Reokorr termékcsaládot tekinti első és hosszú ideig jól jövedelmező játszmájának. Most gigantikus játékba kezdett. A tét: a siker kirángathatja a kátyúból a honi turisztikát, és így a gazdaság jelentős részét is. A nyeréshez azonban partnerek kellenek, hogy beérjen a célba az akár több száz milliárdos bevételt hozó, sokak számára üzleti lehetőséget kínáló, számos munkahelyet teremtő projekt.

A magyar gazdaság ugyan elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását 2010–2012-ben, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésének értékelése szerint.

Végre ott van a parlament előtt az a költségvetést módosító javaslat, amely lehetővé teszi, hogy megszülessen a gazdaság teljesítményével nem indokolható idei minimálbér-emelés által leginkább sújtott vállalkozások kompenzációját célzó rendelet.

Hiába javulnak a várakozások, az év első felében várhatóan az eurózóna és Magyarország is recesszióban marad: minden jel arra mutat, hogy tovább zsugorodik a GDP. Biztató jel lehetne, hogy januárban a vállalati szektor hitelállománya nőtt, de ez a devizakölcsönök állománynövekedésének köszönhető, a forinthitelezés sötét képet mutat a márciusi MFB Periszkóp szerint.

A meteorológiai díj nem más, mint egy újabb ágazati különadó, a meteorológiai törvény tervezete pedig sérti a jelenlegi és az új polgári törvénykönyv rendelkezéseit, az alkotmányos szólás- és véleménynyilvánítási szabadságjogokat, a versenysemlegességet, valamint az európai jogot is – sommásan ez a véleménye a Magyar Lapkiadók Egyesületének, amely arra kéri a kormányt és a döntéshozókat: ebben a formájában ne fogadják el a tervezetet, mert az az ágazat vállalkozásainak többségét ellehetetlenítené, és ezzel munkahelyeket is veszélyeztet.

Legjobb esetben is félreérthető a meteorológiáról szóló törvénytervezet szövege. Ez a félreértés azonban komoly pénzektől foszthatja meg még azokat a médiumokat is, amelyek semmiféle meteorológiai hírt nem közölnek. Ha pedig ez nem félreértés, akkor nem tekinthető másnak, mint újabb sarcnak, a legfrissebb ágazati különadónak.

Büszkén hirdeti a kormány, hogy a minimálbér folyamatosan nő, és sok dolgozó milyen jól jár. A túlélésért küzdő vállalkozásokat viszont egyre nehezebb helyzetbe hozza az évről évre növekvő bérteher: a tavalyi drasztikus kötelező és elvárt béremeléshez kapott támogatás ez évre jelentősen csökkent, az idei minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elviseléséhez ígért kormányzati segítség pedig késik.

Nagy gazdasági válságok alatt és után, valamint pénz- és hitelszűke esetén is gyakran megoldásként merül fel a helyi fizetőeszköz bevezetése. A szakemberek egy része jó lokális gazdaságélénkítőnek tartja, mások szerint viszont több hátulütője is lehet a bevezetésüknek. Magyarországon jelenleg három helyi pénz működik, de több helyütt fontolgatják ilyen fizetőeszköz bevezetését. A már meglévő helyi pénzek, térségi utalványok kibocsátói most szakmai szervezet létrehozását tervezik Helyi Pénzek Szövetsége néven, amelyet március végén, Sopronban alapítanának meg. A helyszín nem véletlen: az első és eddig sikeresnek bizonyult hazai pénzhelyettesítő a 2010-ben forgalomba hozott soproni kékfrank.

Nem ugyanarról tárgyalt egymással a Varga Mihály vezette magyar tárgyalódelegáció és az IMF/EU-küldöttség? Orbán Viktor miniszterelnök és Gerry Rice IMF-igazgató szavait egybevetve csakis erre gondolhat a gyanútlan nagyközönség, mert mind a hitel fajtájáról, mind a tárgyalások jelenlegi állapotáról mást mondott a két nyilatkozó fél. Mindenesetre a magyar kormányfő közlésére már a szerdán rendezett brüsszeli vitán is rákérdeztek, csütörtökön pedig már a nagy pénzügyi elemzőházak is rácsodálkoztak.

Megmaradtak a véleménykülönbségek a magyar gazdaságról és növekedési kilátásairól Orbán és Barroso között, és a közeljövőben nemigen lesz újabb hitelmegállapodás Magyarország és az IMF/EU között. Röviden így összegezhetők a magyar kormányfő mozgalmas brüsszeli napjának hírei. Orbán szerda délelőtt előadást tartott, majd részt vett egy vitán, ezután találkozott az Európai Tanács elnökével, majd tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is. A forint árfolyama is reagált a miniszterelnök kijelentéseire: délelőtt a hiteltárgyalásokkal kapcsolatos információkra kissé gyengült, majd a Barroso-találkozó után visszaerősödött.

Hazatért az IMF Magyarországon tárgyaló csoportja. A valutaalap szakemberei a szokásos éves országjelentés előkészítését és a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzését végezték most el. A szervezet tavaly februári országjelentése kiverte a biztosítékot a nemzetgazdasági miniszternél, aki akkor felszólította az IMF-et, hogy gyakoroljon önkritikát korábbi tévedései miatt. A valutaalap valóban tévedett tavaly, de jóval kisebbet, mint a mindig optimista tárcavezető: a tényszámok jóval rosszabbak lettek, mint az akkori prognózis.

Fordul a kocka, illetve a társasági jog szemlélete. A jelenleg hatályos társasági törvénytől csak ott lehet eltérni, ahol ezt a törvény megengedi, ám a parlament előtt lévő új polgári törvénykönyvbe integrált társasági jogi szabályozás ennek épp az ellentéte: minden törvényi szabálytól el lehet majd térni, ha azt a törvény kifejezetten nem tiltja. A nagyobb szabadságfok elviekben üdvözlendő, de félő, hogy a gyakorlat nem mindenben igazolja majd a hatékonyságát.

A termeléstől a piacra jutáson át a fogyasztásig szinte mindenütt megoldásra váró problémák sorakoznak a hazai ökológiai gazdálkodás területén. A nehézség ellenére mégis nagy lehetőségek rejlenek a biotermelésben, amely a világ legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági rendszere, és az így előállított termékek fogyasztása is meredeken nő. Magyarország adottságai kiválóak ahhoz, hogy végre teljes lendülettel beszálljon a versenybe.

Több szempontból is sérülékenyebbek a mikro- és kisvállalkozások, mint a közepes vagy a nagy cégek – többek között ezt is mutatja az MFB-Indikátor 2012. őszi vállalati felmérése. Persze a szűkülő bel- és külpiacok, az alacsony profitvárakozások és a tartósan erős bizonytalanság minden céget érint, emellett kihat foglalkoztatási és beruházási terveikre is. A hazai vállalatok helyzete romlott az elmúlt egy évben, a következő 12 hónap eredményeivel kapcsolatos várakozásaik pedig mélyponton vannak: a felméréssorozat eddigi történetében sosem volt ilyen alacsony az eredményjavulást váró cégek aránya.

Mintaadásként jött létre az a kisasszondi sajtüzem, amelynek három terméke közül kettőt nemzetközi díjakkal ismertek el. Ugyanakkor maga a tulajdonos, Róna Péter közgazdász mondja azt, hogy ha egy átlagos itthoni vállalkozó úgy döntene, megpróbálkozna valami hasonlóval, szinte semmi reménye nincs a sikerre. Receptet tehát nem, de nálunk szokatlan szemléletet mindenképpen ad a kis somogyi vállalkozás története.

A nagyvállalatok 91,6 százaléka, a mikro-, kis- és középvállalatoknak viszont alig több mint a fele tervez fejlesztést a következő egy évben. A beruházások elsősorban tovább nem halasztható, pótló jellegűek, nem új fejlesztések – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank őszi felméréséből. Mindemellett a következő egy évre vonatkozó várakozásokban némi javulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a vállalatok profitkilátásai mélypontra süllyedtek: mindössze 17,7 százalékuk vár nyereségbővülést a következő egy évben. Az értékesítési lehetőségek kedvezőtlenek belföldön és külföldön egyaránt, a kapacitásfelesleggel küzdők aránya pedig rekordmagas szintre ugrott.

Minden tekintetben rendhagyó a 2013. évi magyar költségvetés. Nyáron sehol nem szokás a jövő évi büdzséről szavaztatni a parlamentet, az pedig igazi hungarikum, hogy a kormány úgynevezett végszavazás előtti módosító indítványával teljes egészében átírja a költségvetésitörvény-javaslatot, beleértve a főszámokat is, s így a képviselők a végleges változatot öt nappal a végszavazás előtt ismerjék meg. Még akkor sem lenne modellértékűnek nevezhető ez a folyamat, ha ennyi munka után egy megalapozott törvény született volna. Ám a Költségvetési Tanács, a maga visszafogott stílusában, kemény kritikát fogalmazott meg, és számos kockázatra hívta fel a figyelmet.

Fölöslegesen dolgoztatta a honatyákat a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormány. A 2013. évi költségvetés akkor elfogadott főszámaiból – miként azt az ellenzék és szakemberek is megjósolták – év végére nem sok maradt. A kabinet csütörtökön benyújtotta a parlamentnek zárószavazás előtti módosító javaslatát, amellyel átvezeti a jövő évi büdzsén a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait, valamint a három Matolcsy-csomagot. A végeredmény nem sok jóval biztat: az eredeti tervekhez képest a hiány nagyobb, a növekedés csökken, az infláció nő, a beruházás és a lakossági fogyasztás stagnálás helyett visszaesik, az export és az import növekedése mérsékeltebb, a munkanélküliségi ráta pedig nő. A tervek szerint az országgyűlés december 10-én, hétfőn szavaz a költségvetésről.

Vagy önkritikát gyakorol a kormány, és reálisan végiggondolja, mekkora a tényleges teljesítés a 2013. évi költségvetés bevételi sorai mögött, és ehhez képest határozza meg az összegeket, vagy továbbra is irreális számokat ír a büdzsébe – áll a Policy Agenda e heti elemzésében, amely szerint a kiadási oldalt is érdemes lenne szemügyre vennie a kabinetnek.

A kisvállalati adót, a kivát még idén módosíthatják, de a 2013. január elsejétől működő adórendszer lényegében már nem változik. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint az adórendszerben megvalósított, a kkv-k helyzetének javítását célzó átalakítások egy-két év múlva már éreztetni fogják hatásukat.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Azoknak a kkv-knak, amelyeknek eddig sem az eva, sem a társasági adó nem volt igazán kedvező, jó választásnak bizonyulhat a kisvállalati adó. Ha alkalmazottaik és költségeik is vannak, likviditásuk és tartalékaik viszont korlátozottak, érdemes megpróbálkozniuk ezzel az új adónemmel, amely néhány közterhet is kivált. A kiva néven ismertté vált adózási formáról szóló törvényt október elején fogadta el a parlament, november 19–20-án azonban néhány ponton módosították az új jogszabályt.

Talán a legkevésbé vitatott 2013-as új adónem a kisadózó vállalkozások tételes adója, becenevén a kata. Valóban sokak számára megkönnyítheti az adózást, sőt arra késztethet, hogy a fekete vagy a szürke zónából átlépjenek a fehérbe. Arra viszont, hogy a kata szebb-e, jobb-e, mint az eva, már nehéz egyértelmű választ adni. Van, akinek az új többet ígér, van, akinek az elmúlt évek viszontagságai után is érdemesebb az evánál maradnia.

A harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcs programja délután dialógusokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott. Az együttműködés, partnerség, összefogás mint a jövő gondolkodásmódja tematikájú kerekasztal-beszélgetés központi kérdése az volt, hogy milyen kilátásai vannak a kölcsönös előnyökre épülő partnerség elterjedésének, s hogy van-e jövője a mindenáron profitszerzés szemléletnek.

Láng István akadémikus videó előadása nyitotta meg az immár harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs találkozót. 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult ez a konferenciasorozat, amellyel a Piac & Profitnak nem titkoltan az volt a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A második találkozó a cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált, idén az üzleti szektor felelőssége áll a középpontban.

Csak a 2013. évi költségvetés elfogadása után, vagyis év végén várható újabb fejlemény az IMF/EU-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban – mondta Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter, aki szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy még az idén létrejöjjön a megállapodás. Ám ez a vélekedése is optimistának tűnik annak fényében, hogy Matolcsy három csomagja együtt sem felel meg a valutaalap kezdetektől hangoztatott kérésének, miszerint a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek a fenntartható költségvetést és a növekedést kellene szolgálniuk.

Az államadósság elleni harc hoz ugyan némi eredményt, a deficit elleni küzdelem viszont legalábbis kétséges az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése alapján. E szerint ugyan idén és jövőre is három százalék alatt marad a hiány, ám mértéke nő, ráadásul 2014-re már fél százalékkal meg is haladja a küszöbértéket. Ami viszont a gazdasági növekedést illeti, az bizony áldozatul esett a többfrontos harcban. Matolcsy György szerint az EB megállapításait nem helytálló tételekre alapozza. A túlzottdeficit-eljárásról később születik döntés, és azt sem tudni még, lesz-e újabb megszorító csomag.

A magyar kormány reményei szerint még idén folytatódhatnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Erről Varga Mihály tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője beszélt egy keddi konferencián. Ugyanakkor november elsején az IMF külkapcsolati igazgatója azt mondta: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy delegációt küldjön Magyarországra. Az MGYOSZ hétfői közleménye azt hangsúlyozta, hogy a hazánk iránti bizalom helyreállításához nagy szükség lenne a megállapodásra. Szerdán az Európai Bizottság előrejelzéséből kiderülhet, hogy Matolcsy két, összesen 764 milliárdos csomagja elegendő biztosíték-e a fenntartható költségvetési pályához.

Immár két magyar ágazati különadót is vizsgál az Európai Bíróság, hogy összhangban vannak-e az uniós joggal. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban benyújtott indítvány után most a távközlési adó ügye is a közösségi bíróságnál landolt. Az utóbbival kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna. A múlt év végén elfogadott sarkalatos törvény szerint ilyen esetben a fedezetet újabb különadó kivetésével teremtheti elő a kormány.

A vállalatok jövedelmezősége, a beruházások és a fogyasztás továbbra is csökken, az infláció viszont magasabb lesz a korábban tervezettnél, a bérek nem nőnek, a munkanélküliség pedig marad, ahol van. Körülbelül így foglalhatók össze a szerdán bejelentett intézkedéscsomag hatásai, amelyek következtében a növekedése üteme is elmarad a kormány korábbi előrejelzésétől. A lépéseket tartalmazó dokumentumot csütörtökön tették közzé.

Újabb hatalmas adóemelés-adagot tett az asztalunkra a kormány. A kiigazító intézkedéseknek becézett megszorításokat szerdán délelőtt jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Emelik az iparűzésiadó- és a cafeteriaterheket, megadóztatják a föld alatti közművezetékeket, a duplájára növelik a tranzakciós adót, emellett a bankok – a kormány által is aláírt egyezség ellenére – jövőre is tovább fizethetik a teljes különadót. A mostani csomag összértéke 367 milliárd forint, így jövőre – a szűk két hete bejelentett 397 milliárddal együtt – már 764 milliárd forinttal emeli meg a kabinet a nyáron benyújtott jövő évi költségvetés bevételeit. Mindez még a kormány szerint is visszaveti a növekedést.

Ami már a kormányzás kezdetekor is felsejlett, ma már világosan látszik: nincs magyar gazdaságpolitika. Már rég nem az a kérdés, hogy ortodox vagy unortodox. Hanem az, hogy létezik-e egyáltalán. A most pénteken bejelentett korrekció sem tekinthető visszatérésnek a hagyományos gazdaságpolitikához, mint ahogyan az Orbán-kormány korábbi megszorító csomagjai, a két Széll Kálmán Terv sem volt az.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.