A január 1-jétől működő kisvállalati adóban (kiva) még elképzelhető kisebb módosítás – ismételte meg Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára kedden, a Joint Venture Szövetség adókonferenciáján azt, amit egy hétfői, hasonló tematikájú tanácskozásonmár jelzett.
Cséfalvay: mérséklődnek a kkv-k adóterhei
A helyettes államtitkár kedden valamivel többet mondott a lehetséges módosításokról. Megemlítette, hogy a visszajelzések alapján korlátok vannak a kisvállalati adóra való áttérés folyamatában – mint ismeretes, december 20-áig van mód az átjelentkezésre –, így elképzelhető, hogy könnyíteni fogják a társasági adózásból a kivába átlépést. Emellett a munkajövedelmekhez kapcsolódó, a vállalkozások számára előnyös szociálpolitikai kedvezményeket a kiva alá bejelentkezők nem élvezik, így sor kerülhet bizonyos kedvezmények összevonási lehetőségének megteremtésére is.
Balog Ádám hétfői becslése szerint 2014-ben a kivát és a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó vállalkozások száma elérheti a félmilliót. Cséfalvay Zoltán,az NGM államtitkára egy másik konferencián kedden úgy vélekedett, hogy a január elsejétől belépő két új adó egyaránt lehetőséget ad a kkv-szektor adóterheinek jelentős mérséklésére. Az államtitkár becslése szerint ez adónemenként évi 25-30 milliárd forintra tehető, a munkahelyvédelmi akciótervnek a vállalkozások helyzetét javító hatását pedig 300 milliárd forintra tette. Kijelentette, hogy az adórendszer lényegi átalakítása befejeződött, így 2013-tól a „végleges formájú adórendszer működik”.
Az új gazdasági modell adórendszere
Orbán Viktor miniszterelnök már múlt pénteki rádióinterjújában leszögezte: a mostani adórendszerben nincsenek ideiglenes elemek, az az új magyar gazdasági modell rendszere. Balog Ádám hétfőn és kedden is hasonlóképpen beszélt, mint mondta, az adószerkezet átalakítása gyakorlatilag lezártnak tekinthető, a változtatások eredményeképpen a jövedelem típusú adók csökkentek, a forgalmi, jövedéki típusúak pedig emelkedtek. Tájékoztatása szerint az utóbbiak súlya jövőre meghaladja a munkát terhelő adókét.
Az adórendszer elemeit sorra véve a helyettes államtitkár úgy vélte, az egykulcsos szja azáltal, hogy a magasabb sávokban csökkenti a marginális adóterhet, több munkára ösztönöz, az adójóváírás kivezetését pedig azért tartotta jó lépésnek, mert az szerinte visszaélésre adott lehetőséget, s emiatt túl sokba került az államnak. Balog Ádám mindkét konferencián mint a feketegazdaság visszaszorításának eszközét említette az áfaösszesítő bevezetését, a pénztárgépek bekötését az adóhivatalhoz, a fedett próbavásárlásokat, a fordított áfa kiterjesztését – például az informatikai szektorra –, valamint a készpénzes fizetés korlátozását, de véleménye szerint mindezek nem elegendők a kieső bevételek pótlására, ezért emelik a fogyasztási, forgalmi típusú adókat, megadóztatják a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatokat. Szerinte ahhoz, hogy a többi adóterhet csökkenteni lehessen, és egészséges adószerkezet alakulhasson ki, szükség van erre. A cafeteria adózási szabályainak módosításáról szólva azt mondta, hogy ezáltal szélesedik az adóalap, de magát a cafeteriarendszert megőrzendőnek tartotta.
Balog Ádám reményei szerint az adórendszer változásainak kedvező hatását a vállalkozások egy-két éven érezni fogják.
