Miként az előre látható volt, a nyáron benyújtott költségvetésben felvázolt, már akkor is megalapozatlannak tűnő pálya még a kormány véleménye szerint is tarthatatlannak bizonyult, így a kabinet zárószavazás előtti módosító indítványa nyomán számos előirányzat és a büdzsé főszámai is változnak.
Romló mutatók
A mostani javaslat számaiból nehéz lenne arra a következtetésre jutni, hogy a kormány valóban optimistán tekint a jövőbe. A nyáron megszavazott törvényben szereplő 653,877 milliárd forintra tervezett deficit 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt jelentett, a GDP-bővülést 1,6 százalékosra tették – sőt, akkor Matolcsy Györgynemzetgazdasági miniszter még úgy vélekedett, hogy a növekedés akár 2 százalékos is lehet 2013-ban –, az infláció mértékét pedig 4,2 százalékra tervezték.
A belső fogyasztás, a külkereskedelem és a foglalkoztatás perspektívái is romlottak. A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 1 százalékkal visszaesnek a lényegében stagnálást jelentő 0,3 százalékos bővülést előirányzó eredeti tervvel szemben. A háztartások fogyasztása esetében a korábban várt ugyancsak 0,3 százalékos növekedéssel szemben most 0,5 százalékos csökkenéssel számolnak. Az export növekedése 6,2 százalék az eredeti javaslatban szereplőnél 8,8 százalék helyett, az import bővülését pedig majdnem megfelezi a kormányprognózis: 8 százalékról 4,5 százalékra csökkenti. A foglalkoztatottak száma csak 0,7 százalékkal nő az eredetileg tervezett 2,2 százalék helyett, a munkanélküliségi ráta viszont a kormány előrejelzése szerint fél százalékponttal magasabb, 10,8 százalék lesz.
Mindezek ellenére a végkövetkeztetés optimista: az egyenlegjavító intézkedéseknek – másképpen fogalmazva a megszorításoknak – köszönhetően a hiánycél továbbra is 3 százalék alatt marad: 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várnak az eredetileg tervezett 2,2 százalékkal szemben.
Egyenlegjavító elképzelések: nincs érdemi változás
A Policy Agenda heti elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak át kellene értékelnie elképzeléseit intézkedéseinek várható költségvetési hatásait tekintve, különben az így elfogadott büdzsé éppúgy megalapozatlan lesz, mint a nyáron elfogadott változat. Úgy tűnik, nem került sor érdemi revízióra.
A kormány várakozásai szerint az adóintézkedések közül a készpénzfelvételre kirótt 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a korábbi tervekhez képest eredményszemléletben 30 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét. A társadalombiztosítási járulékok plafonjának eltörlése pénzforgalmi szemléletben 47 milliárd forint többletbevételt jelent, a pénztárgépek összekötése az adóhatósággal pedig 85 milliárd forinttal növeli az áfabevételeket. A fordított áfa kiterjesztésével a sertéskereskedelemre a 2013-ban a 10 milliárd forintos eredményszemléletű többlettel szemben csak 1 milliárd forint pénzforgalmi többlet várható. A kisvállalati adózás eltérő szabályozásából – vagyis a kata és a kiva bevezetésétől – mintegy 16 milliárd forint többletbevételt remélnek.
A pénzügyi szervezetek különadójának elmaradó megfelezése a tervezett 72 milliárd forint helyett 144 milliárd forinttal javítja az egyenleget, a pénzügyi tranzakciós illeték általános kulcsának 2 ezrelékre emelése 160 milliárd forint, az iparűzésiadó-teher megemelése pedig 35 milliárd forint bevételnövekedést hoz. A közműadó plusz 60 milliárdot jelenthet, a cafeteria megemelt terhei pedig újabb 10 milliárdot. Az energiaellátók 11 százalékról 31 százalékra növelt jövedelemadója 40 milliárddal emeli a büdzsé bevételeit. Az online szerencsejáték megadóztatása további 10 milliárd forintot jelent. A gazdaság fehérítése érdekében tervezett, elsősorban az áfát érintő lépésektől összességében 60 milliárd forint többletbevételre számítanak.
A tervek szerint az országgyűlés december 10-én, hétfőn szavaz a költségvetésről.