Július óta többször is változtak az elképzelések a kisadózó vállalkozások tételes adóját meghatározó részletszabályokat illetően. Talán a hétfő esti végszavazás lezárja az ötletelést és finomítgatást, de – ismerve a parlament jogalkotási szokásait – azért biztosak nem lehetünk ebben. A hazai vállalkozások azonban rugalmasak és edzettek, így elkezdhetik a kalkulációt, megéri-e számukra az átjelentkezés az új adó hatálya alá.

Ismerős tőmondat: „Újratervezés”. Akkor szól így hozzánk a GPS, amikor nem a megfelelő úton haladunk, és korrekcióra van szükség a célállomás eléréséhez. 2008 óta a cégek életében is folyamatossá vált az újratervezés.

Romlik a hangulat a világgazdaságban, Európában és Magyarországon is. A pesszimizmus sajnos indokoltnak tűnik, itthon különösképpen. A gazdaság mutatói nem adnak okot a derűlátásra: immár technikai értelemben is recesszióban van az ország, miután két egymást követő negyedévben csökkent a GDP, ráadásul - mint arra az MFB Periszkóp szeptemberi elemzése rámutat, a magyar ipar és az exportszektor kilátásai is romlottak. A vállalati hitelek továbbra is drágák, a reálbérek és a fogyasztás csökken, az infláció viszont nő, mert az év eleji áfa-emelés és a gyenge forint árszínvonal-növelő hatása továbbra is erősebb, mint a csökkenő gazdasági teljesítményből fakadó dezinflációs impulzus.

Magyarországnak meg kell védenie magát a válságtól, amelyet nem ő okozott, és a mélyüléséhez sem járult hozzá. Magyarországnak az IMF-hitelmegállapodásra is az EU problémái miatt van szüksége, mégpedig azért, hogy a válságtól védje magát. Mindezt Orbán Viktor fejtette ki ma a parlament őszi ülésszakának első napján napirend előtti felszólalásában. A kormányfő úgy vélte, Magyarország ma nagyobb mozgástérrel rendelkezik és erősebb, mint 2008-ban, amit annak köszönhet, hogy vállalta a vitát multikkal, bankokkal, nemzetközi szervezetekkel, s ebből a vitából győztesen került ki. Orbán szerint az elmúlt két évben megvédték a magyar emberek munkahelyeit, munkahelyteremtő beruházások valósultak meg, és a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget. A tények azonban mást mutatnak.

A jövő évi büdzsé számai a benyújtáskor éppúgy kétségesek voltak, mint amikor a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormánypárti képviselők megszavazták azokat. Kétségesek most is, amikor a parlament jövő héten kezdődő őszi ülésszakán ismét megnyitják a 2013-as költségvetés részletes vitáját. A Költségvetési Tanács is aggódik, várja a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításait, és az IMF/EU-tárgyalók sem bíznak igazán a gazdasági tárca számításaiban. De nem csak a jövő év bizonytalan: a Policy Agenda elemzése szerint az idei költségvetés teljesülése is kétséges.

A vállalkozók, vállalkozások életét hogyan érinti majd az a változás, hogy a társasági jog átkerül a polgári törvénykönyvbe, és nem lesz önálló a társasági törvény? Erről kérdeztük Dr. Sárközy Tamást, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzorát, aki az 1989-ben hatályba lépett első, majd az azt követő két társasági törvény kodifikációs bizottságát vezette, és részt vett a 2013 végén, 2014 elején életbe lépő új polgári törvénykönyvet kimunkáló bizottság munkájában is.

Bő egy év múlva megszűnik a gazdasági társaságokról szóló törvény, a társasági jog az új polgári törvénykönyvbe kerül át. A kódex tervezetét ősszel kezdi tárgyalni a parlament. Dr. Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzora részt vett a 2013 végén, 2014 elején életbe lépő új polgári törvénykönyvet kimunkáló bizottság munkájában. Az 1989-ben hatályba lépett első, majd az azt követő két társasági törvény kodifikációs bizottságát vezető neves jogászt arról kérdeztük, mi indokolta a változtatást, és a hatálybalépést követően mire számíthatnak a vállalkozások.

„A Wekerle Terv célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által hétfőn közzétett dokumentumban, amely szerint a kkv-kat „képessé kell tenni a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra". A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló Wekerle Terv csodálatos fejlődési pályát rajzol fel, arról azonban, hogy ez miként valósul majd meg, inkább csak vágyakat fogalmaz meg.

Ha nekünk magunknak nem megy, szomszédaink segítségével hátha sikerül! Ez a Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kis szépséghibája a tervnek, hogy az érintett országok feltehetően nem tudnak még róla, milyen szerepet szán nekik a magyar kormány, s milyen közös intézmények létrehozását tervezi. „A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv iránti lelkesedésüket feltehetően az sem fogja a növelni, hogy a dokumentum alapján a régió országainak esetleges megerősödése csupán Magyarország pozíciójavulásának mellékhatása.

Csak Magyarországon célozzák meg az egyszerű polgárokat érintő pénzforgalmat. Minden más országban csakis a nagy spekulációs műveletek megadóztatására törekednek, nyilatkozta az EBRD vezető közgazdásza, pedig akkor még nem is tudta, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtök reggel két kereskedelmi televízióban is arra hivatkozik: Európában már több követője is van a magyar nem hagyományos gazdaságpolitikának. Példaként Franciaországot említette, ahol ráadásul kétszeres a tegnap bevezetett tranzakciós adó mértéke. Csakhogy a gallok a részvénykereskedelmet adóztatják, azt is korlátozott mértékben.

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

Orbán Viktor azt várja az IMF/EU-delegációtól, hogy az egy „helyzetösszesítésben" jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben változtatást vár el a gazdaságpolitikában, nevezze meg a hitelhez szükséges előfeltételeket, és mondja el a véleményét a jövő évi költségvetés szerinte módosítandó pontjairól. A magyar kormány ezeket a felvetéseket szeptemberben fogja megválaszolni. A delegáció ugyanis ekkor tér majd vissza Magyarországra.

Az ez évi gazdasági folyamatok kétségesek, a jövő évi adótörvény-változások még nem teljeskörűen, az új adónemek is csak tervezet formájában ismertek, a 2013-as költségvetés főszámait viszont már elfogadta a parlament. A csütörtök délután megszavazott büdzsé tervezett bevételeit éppúgy, mint a tervezés alapjául szolgáló GDP-növekedés mértékét kétségesnek tartja a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is. A büdzsé részletes vitája - amelyet a főszámok elfogadása után újra megnyitottak, majd elnapoltak - az országgyűlés őszi ülésszakán folytatódik.

Hatástalan maradhat a járulékcsökkentő csomag, ha nem lesz visszafogott mértékű a bruttó minimálbér és szakmunkás-bérminimum jövő évi emelése, figyelmeztetett a hét elején a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében kedden benyújtott törvénycsomag a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők alkalmazását ösztönzi, s ettől reméli a foglalkoztatottság javulását.

A maximum 25 főt foglalkoztató és legfeljebb 500 millió forint bevételű vállalkozások választhatják majd a kisvállalati adózást. A létszám- és árbevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. A kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.

Csak egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti vagy betéti társaság fizetheti terheit a kisadózó vállalkozások tételes adója alapján. A tételes adózást választóknak be kell jelenteniük a vállalkozásban személyesen közreműködők adatait, és a tételes adót mindegyikük után meg kell fizetniük. Az alkalmazottak bérterhei pedig ugyanolyanok, mint a többi vállalkozásnál.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Félő, hogy megint a vállalkozásoknak kell majd viselniük annak a terheit, hogy a 2013. évi költségvetésben tervezett bevételek nem megalapozottak, így tőlük szedhetik majd be a büdzséből hiányzó összegeket. A befolyó pénzek prognosztizált mértékét nemcsak közgazdászok és az ellenzéki pártok vitatják, hanem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is. Egyedül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendületlenül optimista a 2013. évi költségvetést és az ország előtt álló perspektívákat illetően, a jövő évi büdzséről szóló általános vita megkezdése előtti expozéja az országgyűlés szerdai plenáris ülésén is erről tanúskodott.

Növekvő GDP, bővülő beruházás és foglalkoztatás, dinamikusan fejlődő export és import, csökkenő infláció - a gazdasági tárca ezzel számol a jövő évi költségvetési tervezetben. A központi büdzsé véleményezésére hivatott Költségvetési Tanács szerint a prognózis túl optimista, a testület úgy véli, hogy a növekedési és finanszírozási kockázatok miatt további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. Matolcsy György ma délután mutatja be a költségvetést, amit a kormány holnap nyújt be a parlamentnek. A 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szokatlanul korán, ősz helyett már az első félév végén a honatyák elé kerül.

Ha belül nem tudunk piacot növelni, akkor csak a külpiac marad. Ehhez jól működő exportfinanszírozás kell megfelelő tőkeellátottsággal, kereskedőházak, amelyek összegyűjtik a kkv-k termékeit, és kiviszik a külpiacra, ahol hatékonyan tudják képviselni őket. Mindez elsősorban állami feladat, amelynek lényege: a profitot nem az exportot finanszírozónak, hanem az exportőrnek kell elérnie a megfelelő intézmények segítségével. S ha Magyarországon nem ügyfél-, hanem ügyletfinanszírozás működne, akkor jelentős exportnövekedést lehetne elérni - mondja Nyíri Iván, a terület szakértője.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után - az elhúzódó gazdasági válságot is számításba véve - a félidős mérleg az, hogy az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika. Ennek árát pedig mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. Számba vesszük, mi történt évről évre. 2012-ben az év eleji költségnövekedéseket év közbeni adóváltozások egészítették ki, a stagnálás recesszióba fordulása pedig végképp padlóra küldheti a kkv-k egy részét.

Két éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A kormányprogram bemutatása után, 2010-ben a Piac&Profit - az előző kabinetek hasonló dokumentumaira is jellemző konkrétumhiányok miatt - azt írta: majd meglátjuk. Két év elteltével azt mondhatjuk: a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. Számba vesszük, mi történt évről évre. Ezek a 2010-es események.

Igazi öszvér a távközlési szolgáltatásokra kivetett új adónem, amelyet az országgyűlés pénteken délelőtt fogadott el. A Széll Kálmán Terv 2.0-ában megfogalmazottak szerint ezen a címen még a végső fogyasztóktól - vállalkozásoktól és magán-előfizetőktől - kívántak beszedni idén 30 milliárd, 2013-tól pedig évente 52 milliárd forintot a büdzsé befoltozására. Azóta - feltehetően „kommunikációs" okokból - változott a terv: az adó alanyai a távközlési cégek lettek. Az eredmény: az újabb terhektől feldühödött szolgáltatók, értelmetlenül túlbonyolított - mert eredetileg egyéni előfizetésekre szabott -, ezért rendkívül drága számlázási rend, s végül az adót és a pluszköltségeket így is, úgy is megfizető fogyasztók. S nem utolsósorban romló gazdasági környezet.

Hétfőről keddre virradóra folytatta le a távközlési adó általános vitáját az országgyűlés, kedden kerül sor a részletes vitára, pénteken pedig a szavazásra. Az ellenzék szerint ilyen körülmények között nincs mód érdemi tárgyalásra. A három mobilszolgáltató cég közös közleményben fejezte ki megdöbbenését, s arra kérte a kormányt, vonja vissza a törvényjavaslatot. A parlament hétfőn döntött arról, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A Ház előtt lévő tranzakciós illetékről még nem kezdődött el a parlamenti vita.

Ha nehezen és fenntartásokkal is, de szerdán zöld utat adott az Európai Bizottság a Magyarország és az IMF közötti hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek és meddig tartanak az előkészítő egyeztetések, majd a tárgyalások, mindenesetre utóbbi valószínűleg csak akkor kezdődhet meg, ha a magyar parlament elfogadja az unió által elvárt törtvénymódosításokat. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásának is ez a feltétele.

Ez a program a kormány egész eddigi gazdaságpolitikája csődjének teljes beismerése: négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés, a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken, nincs foglalkoztatásbővülés, nincs reform, csak némi kiadáscsökkentés, az intézkedések 65-70 százaléka adóemelés. S hiába a csőd beismerése, a kormány ugyanazokkal az eszközökkel folytatja tovább, mint eddig – értékelte a Széll Kálmán Terv 2.0-t a Piac & Profit online-nak Vértes András, a GKI elnöke.

Minimum kétkedésre adhat okot az a tény, hogy a hétfőn délután nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot az elemzők hasonlóképpen kommentálták, mint a magyar kormány szerint nagyrészt megvalósult, elemzők szerint viszont nemigen realizálódott 2011-es első változatot: az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul az elmúlt egy év alatt a piac bizalma is megfogyatkozott, nem beszélve a hazai növekedési kilátásokról. Így a nyilvánosságra hozott elképzeléseket összefoglaló konvergenciaprogram is csak némileg jelent többet, mint a kormánytól már megszokott verbális beavatkozás, a tervezet tartalma pedig az egyedüli kilábalást jelentő növekedést fékezi tovább.

Kulcsfontosságú, hogy a fejlett világ két-három éven belül visszatérjen a normális gazdasági növekedéshez, különben a pénzügyek fenntarthatlanná válnak - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsának elnöke a testület szombati ülését követően. Előző nap a G20-ak jelentősen megemelték az IMF válságkezelő pénzügyi alapját. Elemzők szerint a források megduplázása sem lesz elegendő az euróövezet problémáinak megoldására. Az IMF kormányzótanácsa merész strukturális reformokat vár az eurózóna országaitól.

A tárgyalások jó szellemben zajlottak, de korai még az informális megbeszélések eredményeit kommentálni, közölte szerdán az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője a hétfőn Frankfurtban a jegybanktörvényről folytatott ötoldalú egyeztetésről. A nemzetgazdasági tárca szerint már csak a jegybank tisztségviselőinek javadalmazásáról kell megállapodásra jutni, minden más kérést már teljesített a magyar kormány. De korántsem biztos, hogy ez így is van.

Nem veszi figyelembe az Európai Központi Bank kifogásait az a kedden benyújtott törvényjavaslat, amellyel a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és az alaptörvény részét képező egyik sarkalatos törvényt kívánja módosítani. A javaslatot a hétfői frankfurti szakmai egyeztetést követő napon nyújtották be az országgyűlésnek. Az egyeztetésről a részt vevő felek nem adtak tartalmi tájékoztatást.

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata fölborzolta a kedélyeket és persze a piacokat is. A világsajtó tekintélyes terjedelemben foglalkozott az Európai Uniót „zsarolással" hírbe hozó miniszterelnöki fordulattal és az Európai Bíróság elő viendő kérdésekkel kapcsolatos állásponttal. A piaci reakció sem maradt el: a forint tovább gyengült, a magyar törlesztéskockázati árazások ismét elszakadtak a térségi átlagtól, és egyre reálisabbnak tartják azt a forgatókönyvet, hogy a magyar kormány nem jut megállapodásra az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Pedig elemzők szerint erre nagy szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Ha nem is a lehetetlent, de a nagyon nehezet megpróbáljuk, mondta a Piac & Profitnak Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, aki szerint a magyar gazdaság problémáit hatékonyan kezelheti a párhuzamosan kidolgozandó ágazati stratégia és az exportpiacok kiterjesztését segítő politika. A gazdasági kormányzat mindebben kulcsszerepet szán a hazai kis- és középvállalkozásoknak.  

Van olyan időszak, amikor a puszta racionalitás a helyzet felmérésére sem elegendő, nemhogy prognózis készítésére. Így nem a makroszámokra, még csak nem is az IMF-tárgyalásokra voltunk kíváncsiak, amikor Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztük, hanem arra, hogy szerinte miként alakul a gazdaság és vele az életünk az egészen rövid távú jövőben. Ő úgy véli, bajok vannak a kialakult döntési eljárásrenddel, a kormányszerkezettel és a gazdaságfilozófiával. Illúziók is léteznek amelyekkel le kell számolni. Az a nemzeti érdek, hogy új fejezet nyíljon, új személyekkel és korszerű felfogással.

„Elég áttekinteni az elmúlt három év gazdaságpolitikai következetlenségét itthon és a nagyvilágban, elég követni az euró végeláthatatlan vergődését ahhoz, hogy belássuk: a közgazdaságtan eszköztárához egyszerűen nem fűződik az a bizonyító erő, amivel a kétségtelenül csapodár politika világát egy biztosabb, kiszámíthatóbb ösvényre lehetne terelni" - mondta Róna Péter a pécsi közgazdász-vándorgyűlésen. A neves közgazdász a Piac & Profitnak nyilatkozva azt is kifejtette: a magyar gazdaság nagyon sérülékeny, „balesetveszélyes" helyzetben van.

A diagnózissal, hogy baj van, az előadók és a résztvevők nagy hányada egyetértett az idén Pécsett megrendezett 49. Közgazdász-vándorgyűlésen. A baj mértékét illetően szóródtak csak a vélemények. A konferencia Bod Péter Ákos elnökölte gazdaságpolitikai szekciójában szinte minden előadás elemezte ezt a kérdést, közülük most Chikán Attila és Mellár Tamás okfejtését foglaljuk össze.

Nincs pénz. Nem csak a vállalkozóknak, vállalkozásoknak nincs, vannak, akik azt állítják, a gazdaságban sincs elég pénz. Bár ezt az állítást pénzügyi szakemberek cáfolják, tény, hogy épp a pénzhiány miatt egyre több szó esik a helyi pénzekről mint a lokális gazdaság fellendítésének csodaszeréről. Legutóbb Veszprém polgármestere jelentette be, hogy „balatoni korona" elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében.

A nanotechnológia mára világszerte a legdinamikusabban fejlődő K+F és üzleti területté vált, amely hamarosan alapvetően befolyásolja majd mindennapi életünket.

A Whirlpool Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint, aki meg akarja ismerni őt, az üljön le beszélgetni vele. Biztos szerencse is kellett hozzá, de határozott személyiség is, hogy azok, akik döntöttek róla, rászánták erre az időt. S az idő őket igazolta.

Franciaország fontos partnerünk: a külkereskedelemben a negyedik-hatodik, a Magyarországon befektető országok sorában pedig a negyedik helyet foglalja el. Számos nagy francia cégcsoport jelent van hazánkban, a kisebb vállalkozások azonban már óvatosabbak. A magyar cégek számára egyelőre nem igazán magától értetődő piac a francia, pedig lehet, hogy lenne ott keresnivalójuk.

Tizenkilenc éve került projektmenedzserként ahhoz a vállalathoz, ahol immár hét éve az első számú vezető. Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója szerint egy cégnél is lehet változatos és izgalmas az élet.

Beruházásösztönzés és exportfejlesztés a fő feladata a gazdasági tárcához tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak, amely idén 3,6 milliárd forinttal gazdálkodhat. A január 1-jén megalakult új központi kormányhivatal elnöke, Dobos Erzsébet a Piac & Profitnak többek között arról is beszélt, hogy - a hivatal támogatása, útmutatása mellett - milyen feladatokkal kell szembenézniük a kis- és középvállalkozásoknak, ha piacuk bővítésére az exportot választják.

Március elsején ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Tervet, amely hét területen tervez úgynevezett strukturális reformokat. A tárcavezetők előadásukban kifejtették: e szerkezeti átalakításokkal kívánja elérni a kormány, hogy „megszűnjön a pazarlás, és az adósság ne halmozódjon tovább". Az átalakításoknak három célja van: az államadósság csökkentése, az adósság újratermelődésének megakadályozása és a magyar gazdaság fellendítése.

Kis- és középvállalkozások vezetőit, tulajdonosait kérdeztük arról, hogyan érintette cégüket a világválság, és milyen stratégiát választottak a krízis hatásainak enyhítésére, elkerülésére.

Világéletemben téeszelnök akartam lenni, mondja az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója. Bartók Jánost nem csak arról kérdeztük, vajon miért döntött úgy nem sokkal a diploma megszerzése után, hogy a mezőgazdaság helyett a pénzügyi szakma egy speciális területét választja, a pályamódosítás indokain túl figyelemre méltó karrierjének szubjektív okait is kutattuk.