■ Hétfőn a magyar kormány elküldte Brüsszelbe a konvergenciaprogramot. Kedden Orbán Viktor találkozott Barroso bizottsági elnökkel, majd ezt követően bejelentette: lényegében elhárultak az akadályok az IMF-tárgyalások megkezdése elől. Hasonló bejelentések voltak már. Mit gondol, most valóban megkezdődnek a hivatalos megbeszélések?
- Lényegileg amit a kormány eddig csinált, és ebbe beletartozik a konvergenciaprogram is, az az, hogy megpróbál eleget tenni a túlzottdeficit-eljárás követelményeinek, mert nem akarja a kohéziós pénzeket elveszíteni, de ugyanakkor nem teljesíti az IMF-megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Persze az is lehet, hogy most elindul valami, de csak azzal indul el, hogy a megállapodásnak feltétele lesz a kötelezettségszegési eljárásokban felmerült aggályok és kifogások feloldásához szükséges lépések megtétele.
hogy ne kelljen az IMF-fel megállapodni, akkor elszállhatnak a kamatok"
Fotó: PP/Fényes Gábor
■ Ez lenne az a variáció, hogy meglesz a megállapodás, de pénz csak akkor hívható le, ha a megfelelő intézkedéseket megteszi a magyar kormány? Végül is ez nem lenne más, mint az a pénzfelvétel nélküli védőháló, amit a kormány olyannyira szeretne.
- Nem erre gondolok. Ha nem teljesülnek a feltételek, nem lesz megállapodás, csak tárgyalás.
■ És ez a tárgyalás már hivatalosnak lesz nevezhető? Hiszen eddig azt hallhattuk, hogy a szabályozási lépések hiányában csak informális egyeztetésekről lehet szó, hivatalos tárgyalásról nem.
- Elképzelhető, hogy olyan kompromisszum születik - mert túl sok volt már a hercehurca -, hogy kimondják: igaz, hogy nem teljesültek a kérések, de kezdjük el a hivatalos tárgyalásokat. De addig nem lehet aláírni a megállapodást, amíg nem teljesülnek az előfeltételek. A kormány számára így valóban ott lesz valamilyen védőháló, mert ha aláírja a törvénymódosításokat, azonnal lesz pénz.
a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken.
■ Ez a megoldás - szerződtünk, meg nem is - megnyugtatná a piacokat?
- Lehet, de nem biztos, majd kiderül. Én azt gondolom, hogy ez nem elég.
■ A Széll Kálmán Terv 2.0 ön szerint alkalmas-e erre?
- Nem véletlenül nevezik ezt 2.0-nak. Semmi köze az elsőhöz. Abban ugyanis voltak strukturális kiigazítások, ebben nincsenek; a gyógyszerkassza újabb megvágása nem minősül annak. Ez a program a kormány egész eddigi gazdaságpolitikája csődjének teljes beismerése:: négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés, a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken, semmi egyéb, tartós, fenntartható adósságcsökkenés nem következett be, nincs foglalkoztatásbővülés, nincs reform, csak némi kiadáscsökkentés, ez az intézkedések mintegy 30 százalékát teszi ki, 65-70 százalék pedig adóemelés. Nagy megvalósítási kockázat, lehet, hogy nem lesz ennyi bevétel, de a program többet lép, mint kellene, ezért minden bizonnyal a deficit 3 százalék alatt lesz, Nem biztos, hogy a 2,2, illetve 2,5 százalék meglesz, de elegendő a három. S hiába, hogy ez a csőd beismerése, a kormány ugyanazokkal az eszközökkel folytatja tovább, mint eddig: megmarad a telekom-, az energiaadó és a többi - vagyis továbbmegy abban a folyamatban, ami korábban már csődöt mondott.
■ Milyen következménye lehet ennek?
- Stagnálás, évi egyszázalékos növekedés, de mindenképpen a régió egyértelműen legalacsonyabb üteme, és nem csak a régióénál, az unióénál is kisebb. Mindez további szenvedést hoz a kisvállalkozásoknak. Nem lesz belföldi piacbővülés, a kamatszint marad. A piac szeret naiv lenni, a Széll Kálmán Tervben is bízott, most sincs kizárva, hogy ez történik. De amikor kiderül, hogy semmi más nincs, csak adóemelés, és mindez csak azért, hogy ne kelljen az IMF-fel megállapodni, akkor elszállhatnak a kamatok. A kiigazítás szerkezetét valószínűleg az unió is bírálni fogja, de egy ideig még elevickélhetünk vele.
