Az elmúlt héten a kormány rövid idő után már másodszor volt kénytelen konszolidációs csomagot bejelenteni a 2013-as költségvetési hiány, az Európai Unió és a befektetők által elfogadott szintjének tartása érdekében. A kormányzati magyarázat kettős mércéről, és politikai nyomásgyakorlásról beszél. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy korábbi vállalásait (Széll Kálmán tervek) hogyan tartotta be a kormány, és ez alapján valóban erőn felüli megszorításokat várnak-e tőlünk nemzetközi partnereink. Mindeközben az EBRD (is) rontotta a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásait, s az EU/IMF megállapodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) viszont úgy látja, hogy Magyarország már "majdnem eleget tesz" azoknak az elvárásoknak, amelyekre a - a kohéziós források miatt kiemelten fontos - túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez kellenek.

Ez a program a kormány egész eddigi gazdaságpolitikája csődjének teljes beismerése: négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés, a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken, nincs foglalkoztatásbővülés, nincs reform, csak némi kiadáscsökkentés, az intézkedések 65-70 százaléka adóemelés. S hiába a csőd beismerése, a kormány ugyanazokkal az eszközökkel folytatja tovább, mint eddig – értékelte a Széll Kálmán Terv 2.0-t a Piac & Profit online-nak Vértes András, a GKI elnöke.

Minimum kétkedésre adhat okot az a tény, hogy a hétfőn délután nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot az elemzők hasonlóképpen kommentálták, mint a magyar kormány szerint nagyrészt megvalósult, elemzők szerint viszont nemigen realizálódott 2011-es első változatot: az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul az elmúlt egy év alatt a piac bizalma is megfogyatkozott, nem beszélve a hazai növekedési kilátásokról. Így a nyilvánosságra hozott elképzeléseket összefoglaló konvergenciaprogram is csak némileg jelent többet, mint a kormánytól már megszokott verbális beavatkozás, a tervezet tartalma pedig az egyedüli kilábalást jelentő növekedést fékezi tovább.

Megjelent a Piac&Profit magazin áprilisi száma, benne részletes összeállítással az energiaköltségekről és hatékonyságról, spórolási lehetőségekről, beszélgetés Vértes Andrással a Széll Kálmán Terv egy évéről. Olvashatnak az agrárium helyzetéről, az informatikai infrastruktúra hatékonyabb kihasználásának módjairól és többek között arról is, hogy hogyan lehet egy igazán ütős csapatot összehozni.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Nagy Reformkönyvet jelentetett meg és küldött meg elemzőknek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban azzal a céllal, hogy bemutassa az elmúlt másfél évben Magyarország gazdasági felemelkedése érdekében hozott kormányzati intézkedéseket és a jövőben tervezett lépéseket.

2003 óta folyamatosan restriktív politika érvényesül Magyarországon a gyógyszeriparral szemben. A mostani különadó és a Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítás viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a súlyosabb betegek számára is gyógyulást jelentő innovatív szerek egyre kevesebbekhez fognak eljutni. Pedig egy felmérés szerint közel 750 ezren már most sem tudják kiváltani a nekik felírt recepteket. A hazai gazdaságpolitika hatására a gyógyszergyárak leépítenek, bizonyos tevékenységeket elvisznek az országból, és beruházásban sem itt gondolkodnak.

Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelmegállapodásával támogatott magyar gazdasági program sikeresen erősítette meg a gazdaságot és stabilizálta a piaci körülményeket, de a program alatt elért költségvetési eredmények nagy része a program kifutása óta fellazult. Ugyanakkor a kilábalás a válságból szerény volt, miközben jelentős sérülékenység maradt fenn a gazdaságban - állapította meg az IMF igazgatótanácsa, szerdán kiadott, Magyarországgal foglalkozó elemzésében.

Hatalmas terhet vehetne le a vállalkozások válláról a bürokrácia csökkentése, eltűnhetnének a párhuzamos adatszolgáltatások, könnyebbé válhat a közbeszerzés, előbb valósulhatnának meg beruházások. Az állam ismét nekilát saját szabályai felülvizsgálatának százmilliárdos megtakarítást remélve.

Ennek az első lépése az IMF "kipaterolása" volt, a második a Széll Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban - véli Matolcsy György.

Magyarország tartja magát az idei 2,8 százalékos, GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz, de a különadókból eredő bevételek az év későbbi részeiben - júniusban és az év végén - folynak be a büdzsébe - válaszolta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára a Budapest Business Journal című lap kedd esti üzleti fórumán arra a kérdésre, hogy a negyedéves hiány nem veszélyezteti-e az éves deficitcélt. Az NGM keddi közlése szerint az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - 2011. első negyedéves hiánya 742,1 milliárd forint volt, az éves előirányzat 108 százaléka. Tavaly az államháztartás első negyedévi deficitje 609,9 milliárd forint volt, amely az éves teljesítés 70,1 százalékát adta.

Március elsején ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Tervet, amely hét területen tervez úgynevezett strukturális reformokat. A tárcavezetők előadásukban kifejtették: e szerkezeti átalakításokkal kívánja elérni a kormány, hogy „megszűnjön a pazarlás, és az adósság ne halmozódjon tovább". Az átalakításoknak három célja van: az államadósság csökkentése, az adósság újratermelődésének megakadályozása és a magyar gazdaság fellendítése.

A múlt hónapban meghirdetett konszolidációs csomag Magyarország "legjobb esélye" a strukturális gondok megoldására - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere a Népszabadság hétvége mellékletében megjelent tanulmányában; a közgazdász borús képet festett az országra nézve, ha az Orbán-kabinet a tervezett intézkedéseit hajtja végre.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán Terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni.

A kormány gazdaságpolitikájáról rendezett vitaestet csütörtökön Bécsben a WIIW osztrák kutatóintézet Cséfalvay Zoltán államtitkár, Surányi György bankár, az MNB volt elnöke, Oblath Gábor közgazdász és Magyar Kornélia politikai elemző részvételével.

Vegyesen fogadták a megkérdezett elenzők a kormány 900 milliárdos takarékossági csomagját, ami 2011-2014-es időszakra szól. A kiadáscsökkentő lépések részleteit illetően erősek a kételyek, de azt is hangsúlyozzák, hogy a kormány bátor lépésekre szánta el magát, és végre konkrét dátumok és összegek szerepelnek a programban. Csak az akarat kitartson...

A kormány kedvező alaphelyzetben láthat neki a strukturális reformoknak, hiszen a Széll Kálmán Terv két fontos magyarázatát a megkérdezettek nagy többsége támogatja - olvasható a Nézőpont Intézet február elején készült közvélemény-kutatásában.

A kormány új programja, a Széll Kálmán Terv fő célja az államadósság csökkentése lesz, ami az elképzelések szerint 2014 végére 65-70 százalékára csökkenhet. Ennek érdekében hét fő területet alakítanak át.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása annak érdekében, hogy a magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak.