A gyógyszerkassza tervezésénél kizárólag a pénzügyi szemléletet alkalmazza a gazdaságpolitika, megkülönböztetés nélkül tetemes adót róva az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést. Várható, hogy 1500-2000, magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért a 83 milliárdos megtakarításról szóló rendelkezése kára jóval nagyobb lehet a hasznánál – emelte ki Leitner György, a GlaxoSmithKline ügyvezető igazgatója egy sajtóbeszélgetésen. Az innovatív gyógyszergyártók által megtermelt hozzáadott érték 2010-12 között 56 milliárddal zuhanhat a különadó és a gyógyszerkassza csökkentés hatására.
Tévhitek
Nem új keletű és továbbra is tartja magát a gyógyszeripar negatív színben való feltüntetése, véli Leitner György, aki szerint a Széll Kálmán Terv gyógyszeriparra vonatkozó részének már a kiindulópontja is hibás.(A gyógyszeripar a legszimpatikusabb iparág a felnőtt lakosság körében egy felmérés szerint.)
- Az a feltételezés, hogy Magyarországon sok, más országokhoz képest is jelentősen több gyógyszert fogyasztunk, nem igaz. Ha volumenében nézzük, Európa középmezőnyében vagyunk. Ugyanakkor az összes egészségügyi kiadáshoz képest a gyógyszerre fordított összeg 30 százalékos aránya tényleg kiugróan magas. Azért, mert az össztorta kicsi: alacsony ezen belül az egészségügyi infrastruktúra és a bérek költsége, így a gyógyszerár - még ha Európában nálunk a legalacsonyabb – részarányában sokat tesz ki.
Azt is gyakran hallani, hogy az államadósság elszabadulásához hozzájárult a gyógyszerkassza elszabadulása is. Az adatokat elemezve az látszik, hogy 2006-ig valóban párhuzamosan halad a gyógyszertámogatás és az államadósság növekedése, de ahogy Leitner fogalmaz „olyan ez, mint mikor a faluban sok a gólya és sok gyerek születik”. 2007-től már elválik egymástól a két folyamat: a gyógyszerkassza a 300 milliárd forint körüli szinten stagnál, míg az államadósság a 2006-os nem egészen 15 ezer milliárd forintról 2011-re közel 21 ezer milliárdra nőtt.
Ennek alapján tévút a Széll Kálmán Tervben 2012-re előírt 83, a következő két évben 120-120 milliárdos gyógyszerkassza csökkentés. Leitner György úgy véli, ez veszélyezteti, hogy a következő időszakban fenntartható marad a betegellátás.
Hozzátesz, nem elvesz
A különadók 2003 óta meredeken nőnek. A teljes gyógyszeripari szektort érintő elvonás jövőre olyan nagyarányú lesz, hogy a teljes gyógyszerkassza 25 százalékát – vagyis minden 100 forint betegnek juttatott, gyógyszerre fordított állami támogatásból 25 forintot – az iparnak kell állnia. Ez sehol máshol a világon nincs így, annak ellenére, hogy valamilyen rabatrendszer mindenhol érvényesül.
Az is érezhető, hogy az egészségügyi kormányzat mozgástere szűk, ám számos kutatás bizonyította, hogy az egészségügy nem elvesz a hazai GDP-ből, hanem hozzátesz: az innovatív gyógyszergyártók – ez körülbelül 20 céget jelent Magyarországon, amelyek az összes gyógyszerforgalom közel 60 százalékát adják – 73 milliárd forinttal járultak hozzá a büdzséhez adók és járulékok formájában 2010-ben.
Ezen felül egyéb programokkal – mint az egészségügyi intézményeknek nyújtott kedvezmények, az orvosok képzésének támogatása, gyógyszer és pénzadományok, valamint a 17 milliárd forintos K+F kiadások – mindösszesen 36 milliárd forint értékben vállaltak át részben állami feladatokat. 2010-ben csak orvos-továbbképzésekre 4,6 milliárd forintot fordítottak, mely 28 ezer orvos 2-3 ingyenes továbbképzését jelenti.
Összességében az innovatív gyógyszergyárak tevékenységükkel 100 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állítottak elő. Szakértők szerint a szektornak 2,4-szeres multiplikátor hatása is van, így figyelembe véve a más ágazatra gyakorolt hatást 2010-ben 235 milliárd forint hozzáadott értéket teremtettek a magyar gazdaságban.
Mindenki veszít
A Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítást semmiképpen sem bírja el a gyógyszerkassza. Ennek ugyan lehet eszköze a generikus gyógyszerek árának csökkentése, vagy a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlése, ezen kívül felül lehetne vizsgálni a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is. Mindezen intézkedésekkel is azonban legfeljebb 50 milliárd forintos megtakarítás érhető el.
A Konvergencia Program gyógyszerkasszát érintő intézkedései nyomán jelentősen csökkenhet a gyógyszercégek nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulása. A Századvég friss kutatása szerint 2010-hez képest az ágazat nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értéke 12 százalékkal, 2012-re már közel negyedével eshet vissza. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a kapcsolt hatásokat is figyelembe véve a megtermelt hozzáadott érték 2010 és 2012 között mintegy 56 milliárd forinttal zuhanhat.
A betegek pedig egyre rosszabbul lesznek Magyarországon. Egy kutatás szerint a megkérdezettek 81 százaléka számára írtak fel vényköteles gyógyszert 2010-ben. Ebből nem váltotta ki 23 százalék, azaz egynegyedük, a neki felírt gyógyszert. 12 százalék azt mondta, hogy rendszeresen vagy időszakosan anyagi okokból dönt így, és 11 százalék jelölt meg mást okként. A 12 százalék gyakorlatilag 750 ezer embert jelent Magyarországon. A vizsgálatban csak a hetvenéves korosztály alattiakat kérdezték, de azt is lehet feltételezni, hogy a felett valószínűleg még nagyobb a nem kiváltók aránya.
Így több mint 10 millió recept veszik el. Arra a kérdésre, hogy mit tesz valaki, ha anyagilag nem engedheti meg magának a recept kiváltását, sokan mondták, hogy későbbre halasztják, míg mások olcsóbb gyógyszert kérnek, és közel 40 százalék más gyógymóddal próbálja kezelni a betegségét.
– Ezek nagyon rossz adatok a hazai lakosság egészségi állapotát illetően – hangsúlyozta a szakember. Leitner úgy véli, hogy immár évek óta fennálló probléma, hogy nem marad forrás az új, innnovatív szerek finanszírozására. Azonban ha az egészségügyi kormányzat más szempontokat is figyelembe venne, juthatna pénz a súlyosabb betegek számára valóban gyógyulási esélyt jelentő innovatív szerek tb-támogatására.
Sajnos ezek a készítmények ma egyre kevesebb beteghez jutnak el.
