Különadót vet ki Olaszország a bankok magasabb kamatnyereségére.

Hollandia: az internetes óriásvállaltok különadója sértheti az egyenlőséget és sokba kerülhet az európaiaknak.

Kiemelten vizsgálják a pénzintézetek díjváltoztatásait.

Július 1-ig még biztos nem lépnek.

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek – véli a Niveus Consulting Group.

Részben a nagy energiaipari cégek profitjára kirótt átmeneti különadókból kompenzálja a háztartások emelkedő megélhetési költségeit a brit kormány.

Már csak 5 hetük van a vállalkozásoknak a május 31-ei határidővel teljesítendő évzárási feladataikra. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.

Megjelent a Magyar Közlönyben a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény, amely június 10-én lépett hatályba. Az idén május 1-jétől ideiglenesen bevezetett különadó ezzel állandó adónemmé vált, és változtak az eljárási szabályok.

Az Európai Bíróság nemrég hirdette ki a másodfokú ítéletét két magyarországi különadó egyesített perében. Ebben a perben a magyar kormány támadta, hogy az Európai Unió egyik szerve (az Európai Bizottság) felfüggesztette az ún. élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. A bíróság mostani ítélete szerint jogellenes volt a két különadó felfüggesztése. A kormány ezzel a két üggyel sorozatban négy győzelmet aratott különadós ügyekben az Európai Bíróságon, ugyanis március elején a kiskereskedelmi és a távközlési különadó ügyekben is a kormánynak adtak igazat.

Megjelent a kiskereskedelmi adóról szóló Kormányrendelet, amely a két hete beharangozott különadó részletszabályait tartalmazza, május 1-jei hatályba lépéssel. A kormányzati tervek szerint a multinacionális kereskedelmi láncok ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel. A rendeletből kiderül, hogy valóban csak a multinacionális láncok fognak-e fizetni, és kit milyen mértékben terhel az adó.

Május 1-jén lép hatályba a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi különadó, amelynek bevezetéséről a kormány a koronavírus-járvány elleni küzdelem finanszírozása érdekében döntött. Fontos különbség, hogy a mostani különadó a 2015-ben bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal ellentétben, de hasonlóan a 2010-es bolti kiskereskedelmi és távközlési különadóhoz, nem csak a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket érinti, hanem lényegében minden kiskereskedőt, akinek az adókötelezettség alá eső éves nettó árbevétele meghaladja a félmilliárd forintot. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői összefoglalták, hogyan érinti a különadó a kiskereskedelmi láncokat.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója, már az idén megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján. 

Az Európai Törvényszék szerint a Bizottság jogszerűen utasította Magyarországot a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztésére – áll a Törvényszék ma nyilvánosságra hozott ítéletében.

A helyi adókról szóló törvény módosításával 4-6 milliárd forinttal nőhet a reklámpiac adóterhe a reklámszövetség szerint. A szervezet szerint indokolatlan a módosítás és teljesíthetetlen az adó mértéke.

2018. január 1-jétől bevezeti a kormány a turizmusfejlesztési hozzájárulást. A kormány ezzel vélhetően a már bejelentett áfacsökkentéssel kieső bevételeket akarja pótolni. Az érdekképviseleteknek tetszik a különadó.

A kormány kiszámíthatósággal és bizalommal segíti a bankrendszer működését és elkötelezett a bankadó további csökkentése mellett, amely 2017-ben a bankrendszer egészét tekintve 20 milliárd forinttal mérséklődik - mondta Varga Mihály.

Különadót vetnek ki a cukrozott üdítőitalokra Nagy-Britanniában a gyerekelhízás elleni harc jegyében - jelentette be nagy meglepetésre George Osborne brit pénzügyminiszter. A különadót a gyártókra terhelik és azt két év alatt vezetik be, hogy a gyártók addig megváltoztathassák termékeik cukortartalmát.

Nyilvánosságra hozta a kiskereskedelmi különadóról szóló törvénytervezetet a lengyel pénzügyminisztérium. A tárca honlapján megjelent tervezet szerint a különadó progresszív lenne, a hétvégi árusításra pluszterheket róna Lengyelországban, és az idén mintegy 0,45 milliárd eurónak megfelelő költségvetési bevételt hozna.

Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány, az egészségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adóteherrel sújtanák - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Magyarország szeretné megvédeni a dohányipari egészségügyi hozzájárulást, illetve az élelmiszerlánc felügyeleti díjat, ezért a brüsszeli Bizottság még ezen a héten meg is kapja a magyar hivatalos álláspontot és választ a felvetéseire.

A kormány tervei szerint azok a bankok, amelyek 2009-től, a válság kitörésétől növelték hitelnyújtásukat, az általuk fizetett bankadó 30 százalékáig adókedvezményben részesülhetnek a Távirati Iroda közlése szerint.

Rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat a Fidesz. A trafikosokat nem érintené a jogszabály, a nettó árbevétel alapján kivetett adónemből befolyó összeget az egészségügyre fordítaná a kormány.

Végleg meghátrált a kormány internetadó ügyben: Orbán Viktor kijelentése szerint jövőre sem várható a távközlési adó kiterjesztése az online világra. Az NGM kezdeményezte a benyújtott törvény visszavonását.

Kiterjeszti a különadót a befektetési alapokra a kormány által kedden benyújtott adótörvény-javaslat. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.

Az Európai Bizottság nem indít keresetet Magyarország ellen a bolti kiskereskedelmet terhelő ágazati különadó miatt.

A társaságok székhelyén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül a vállalatcsoportba tartozó, más tagállamokban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolt vállalkozásokat hátrányosan érintő adó - mondta ki a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság a Hervis-ügyben hozott, szerdán ismertetett ítéletében a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadóval kapcsolatban.

A meteorológiai díj nem más, mint egy újabb ágazati különadó, a meteorológiai törvény tervezete pedig sérti a jelenlegi és az új polgári törvénykönyv rendelkezéseit, az alkotmányos szólás- és véleménynyilvánítási szabadságjogokat, a versenysemlegességet, valamint az európai jogot is – sommásan ez a véleménye a Magyar Lapkiadók Egyesületének, amely arra kéri a kormányt és a döntéshozókat: ebben a formájában ne fogadják el a tervezetet, mert az az ágazat vállalkozásainak többségét ellehetetlenítené, és ezzel munkahelyeket is veszélyeztet.

Legjobb esetben is félreérthető a meteorológiáról szóló törvénytervezet szövege. Ez a félreértés azonban komoly pénzektől foszthatja meg még azokat a médiumokat is, amelyek semmiféle meteorológiai hírt nem közölnek. Ha pedig ez nem félreértés, akkor nem tekinthető másnak, mint újabb sarcnak, a legfrissebb ágazati különadónak.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

Az Európai Bizottság három újabb jogszabály módosítására szólította fel Magyarországot. Ha két hónapon belül nem történik változás, bíróságra kerülhet az ügy. Másik három ügyben pedig új kötelezettségszegési eljárás indul.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Van olyan mobilszolgáltató, amely már közölte, hogy az új, perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban és a többi nagy mobilszolgáltató álláspontja is hasonló, azaz az ügyfelek emelkedő tarifákkal számolhatnak. Ugyanakkor a kis szolgáltatók némelyike lehetőséget is lát az új adó miatt átalakuló piacban.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert "a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat".

2003 óta folyamatosan restriktív politika érvényesül Magyarországon a gyógyszeriparral szemben. A mostani különadó és a Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítás viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a súlyosabb betegek számára is gyógyulást jelentő innovatív szerek egyre kevesebbekhez fognak eljutni. Pedig egy felmérés szerint közel 750 ezren már most sem tudják kiváltani a nekik felírt recepteket. A hazai gazdaságpolitika hatására a gyógyszergyárak leépítenek, bizonyos tevékenységeket elvisznek az országból, és beruházásban sem itt gondolkodnak.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nem kerülhető el az adóemelés, ha a kormány kitűzte, hogy a költségvetési hiányt nem engedi bizonyos szint fölé menni, hogy csökkentse az államadósságot. Az adószakértő szerint jövőre minden réteg - a lakosság és a vállalatok is - nagyobb adót fog fizetni.

Az adóhatóság már aktualizálta a különadóra vonatkozó 1053K jelzésű bevallást, amely a honlapján is elérhető. Azoknak, akik benyújtották a 2005-2009. közötti adóévekre vonatkozó különadó bevallást és megfizették a különadót, nem kell önellenőrzést benyújtaniuk, az adóhatóság hivatalból visszatéríti nekik a befizetett összeget.

A miniszterelnök szerint a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010 után kapott végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani. Az AB által elkaszált törvényt úgy fogadta el a parlament, hogy az a 2010. január 1. utáni kapott jövedelmekre vonatkozik.

Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

Az Európai Bizottság hétfőn úgy határozott, hogy - az úgynevezett jogsértési eljárás első lépéseként - hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról.

A magánszemélyek által 2005. január 1. és 2010. december 29. között megszerzett, a 98 százalékos különadó alapját képező bevételről március 31-ig kell adatot szolgáltatniuk az adatszolgáltatásra kötelezett adózóknak - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem veszi saját ténykedése kritikájának, ha a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is vizsgálódhat a magán-nyugdíjpénztáraknál - nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának csütörtök este. Binder szerint a KEHI-t helyzetbe hozó javaslat nem szól a banktitok korlátlan feloldásáról. A fogyasztóvédők viszont szerinte megalapozatlanul állítják, hogy a bankok áthárítanák ügyfeleikre a válságadót - ilyesmi eddig biztosan nem történt a PSZÁF tanulmánya szerint.

Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva.

A tegnapi zuhanás a magyar tőzsdén nem az első és talán nem is az utolsó volt, amely a kormányzati kommunikáció és intézkedések miatt következett be. A tegnapi zuhanás érdekessége az volt, hogy a piac a legrosszabb forgatókönyvet kezdte el árazni a részvényekben.

A 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt 2014-ig terjedő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés szerint a kormányzat még a ciklus utolsó évében is tervez különadó bevételeket, mind a bankadóból, mind az ágazati különadóból. A válságadó 2012 után megszűnik, a kormány az érintett ágazatok szereplőivel tárgyalásokat folytat majd "egy új szabályozásról" - mondta Szijjártó Péter.

A Fidesz frakcióvezetője azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni. A munkavállalói oldal azt kérte, a felmentési időre se vonatkozzon a különadó.