(Forrás: depositphotos.com)

A különadófizetési-kötelezettség hatálya alá alapvetően olyan, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kiskereskedelmi tevékenységek esnek, amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet. Az érintett tevékenységeket tartalmazó lista alapján a gépjármű, motorkerékpár és ezek alkatrészei, az élelmiszer-, ital- és dohányáru, a gépjármű-üzemanyag, az információs, híradás-technikai termékek, a ruházati, gyógyszer, valamint az egyéb háztartási  és kulturális, szabadidős cikkek – ezekbe a kategóriába könyvektől a játékokon át a bútorokig gyakorlatilag minden beletartozik, amit magánszemélyként boltban vásárolunk – kiskereskedelmével foglalkozó cégek egyaránt érintettek. Ezen felül a piaci és a nem bolti, piaci kiskereskedők, vagyis az online kereskedők is a különadó fizetési kötelezettség hatálya alá esnek.

A különadó sávos adó, mértéke az éves nettó árbevételtől függ, annak

• 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
• 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
• 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
• 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

„A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a KKV-knak nem kell adót fizetniük, sőt még bevallást sem kell kitölteniük. Bár a jelenleg elérhető legfrissebb (2018-as) forgalmi adatok alapján a legmagasabb, 2,5%-os kulcs csak néhány nagy, nemzetközi kiskereskedelmi láncot (Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny Market, Aldi) érint, a két alacsonyabb kulcs is számtalan kereskedőt kötelez többtíz-, illetve esetenként százmilliós nagyságrendű adó megfizetésére. Ráadásul mindezt egy olyan időszakban, amikor a nem napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek csak korlátozottan tarthatnak nyitva, látogatásuk pedig a kijárási korlátozás értelmében rendszerint lényegében tiltott” – összegzi Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest partnere.

Tovább nehezíti a kiskereskedelmi láncok helyzetét, hogy az érintett adóalanyok adóelőleg fizetésére kötelesek, amelynek alapja az előző éves nettó árbevétel egy tizenketted része. Az adóalany 2020. május 31-ig köteles bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét a NAV-nak.

Könnyítést jelent ugyanakkor, hogy ha egy adott hónapban az árbevétel nem érte el az előző év azonos havi árbevételének a 60%-át, akkor a NAV az adóelőleg összegét ezen árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli. Fontos kiemelni azonban, hogy erre csak az adóalany kifejezett kérése esetén van lehetőség.

Átstrukturálással nem lehet kibújni alóla

A különadó a céges struktúra átrendezésével nem kerülhető el: az adóalap megállapítása tekintetében ugyanis az olyan, egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyoknál, amelyeknél a kapcsolt vállalkozási viszony a kormányrendelet kihirdetését követően szétválással, kiválással, illetve eszközök át- vagy használatba adásával jön létre, a tevékenységből származó nettó árbevételt össze kell adni és az eredmény alapulvételével a kiszámított összeget az egyes adóalanyok között arányosan kell megosztani. Ez alól az adóalany csak abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az említett ügyleteket nem a rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.