Köztisztviselőként nem igazán vagyok kommentálós pozícióban - így reagált Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon mi szükség lehet felhatalmazni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt azzal a jogkörrel, melynek keretében visszamenőlegesen vizsgálhatná a magán-nyugdíjpénztárak működését, miközben a PSZÁF-nak az elmúlt tíz évben ez volt a feladata.

A PSZÁF nem érzi kritikának, ha a KEHI is vizsgálódik

Binder István hozzátette: csak találgat, amikor arra gondol, hogy talán olyan szempontok vezették a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottját, aki jegyzi ezt a törvénymódosító javaslatot, hogy ne csak az átadó, hanem az átvevő fél (kormányzat) oldaláról is "legyen egy ellenőrző szem", és ezzel a nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vétele még inkább gördülékenyen történjen meg. Mindezt nem értékelik a PSZÁF felé irányuló kritikának? - kérdezte a Közbeszéd.

Semmiképpen nem gondolnám, hogy erről lenne szó, hiszen az említett törvényjavaslat semmilyen hatáskört vagy jogkört nem vesz el a PSZÁF-tól, amely szerv továbbra is gőzerővel arra készül, hogy ezt az átadás-átvételt, és egyébként a nyugdíjpénztári rendszert - ahogy eddig is - ellenőrizze - szögezte le a szóvivő. 

Nem lesz korlátlan banktitok?

Lehet félnivalójuk a magán-pénztáraknak, például attól, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzése során olyan tranzakciók, banktitkok kerülnek napvilágra, amelyek a PSZÁF figyelmét elkerülték, de adott esetben büntethetőek lesznek ezért a pénztárak? - vetette fel a Közbeszéd. "Ezt azért lenne nehéz kommentálni, mert nem tudom, mik lesznek a KEHI vizsgálati szempontjai, mit látnak meg. Azt viszont fontos jelezni: nem arról van szó a törvényjavaslatban, hogy általánosságban feloldanák a banktitkot. A KEHI kizárólag egy nézőpontból, a pénztári működés nézőpontjából tekinthet meg bizonyos banktitkokat" - reagált a PSZÁF szóvivője.

Hozzáférhet például olyan adatokhoz a KEHI, mint hogy egy-egy konkrét személynek egy adott időszakban mennyi megtakarítása volt? - hangzott a kérdés. Nyugdíjpénztári vonatkozásban annyit mond ki a törvényjavaslat, hogy a pénztári vagyon átadás-átvétele, és a nyugdíjpénztárak korábbi működése vonatkozásában feloldja a banktitkot. "Ennél többet nem mond, meglátjuk, hogy részletesen mi fog itt történni" - reagált Binder István.

Kétezres taglétszám alatt sem kötelező megszűnni

Mi lesz azokkal a pénztárakkal, amelyek kénytelenek lesznek bezárni az alacsony taglétszám miatt? És mi lesz ezen pénztárak ügyfeleivel? - kérdezte a Duna Televízió. A törvény feltételes módban fogalmaz, és azt mondja ki, hogy ha kétezer fő alá esik a pénztártagok száma, akkor a PSZÁF visszavonhatja a pénztár engedélyét. Nem a taglétszám az elsődleges, hanem az, hogy megvannak-e a tartalékok és az egyéb, működést szolgáló elemek. Az az összefüggés természetesen megáll, hogy pár száz tag nem biztosan teremti meg a biztos működés feltételeit - ismertette a hátteret Binder István.

Ha egy pénztár nem tud biztonságosan működni, akkor összeolvadhat másik pénztárral, dönthet közgyűlésén a végelszámolásról, vagy - ezek híján - a felügyelet kezdeményezheti az engedélye visszavonását és a felszámolást. A tagok átléphetnek más pénztárba, illetve ebben az egy esetben az állami TB-rendszerbe is visszatérhetnek  - ismertette a hátteret Binder. 

A bankok nem hárítják át a bankadót

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a PSZÁF-hoz fordult, mert azt tapasztalták, hogy egyes pénzintézetek már elkezdték áthárítani a válságadó terheit az ügyfelekre. Vizsgálják-e a kérdést? - vetette fel a Közbeszéd. Pénteken jelenik meg a PSZÁF honlapján az az összefoglaló tanulmány, amelyik alapos elemzés alapján azt mutatja majd ki, hogy a bankok, pénzintézetek eddig - februárig - nem hárították át a válságadó többletterheit az ügyfelekre. Ez az állítás egyelőre tehát nem igaz - szögezte le Binder István.

Hozzátette: maga az említett egyesület pár intézményt nézegetett meg, pár tételt kiragadott - de különösebb hatástanulmányokat nem tudott bemutatni. "Azt gondolom, hogy felelőtlen és meggondolatlan lépés riogatni az ügyfeleket. Ha lesz ilyen áthárítása, a PSZÁF jelezni fogja, és akkor az államnak kell majd elgondolkodnia azon, hogy szükséges-e e intézkednie" - nyilatkozta Binder István a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának.