A felszólítás tartalma, hogy hazánk szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét, tartsa be a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozást, s mielőbb tiltsa be a hagyományos tojóketreceket. A felszólítások indokolással ellátott vélemény formáját öltik, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának felel meg. Amennyiben a szabályozást nem hozzák két hónapon belül összhangba az uniós joggal, az ügyet a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
A magyar szabályozás értemében jövedékiadó-mentes a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka évi 50 liter mennyiségig. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály (a 92/83/EGK irányelv) harmonizálja. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50%-kal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A Magyarország által biztosított adómentesség meghaladja az uniós szabályozás által lehetővé tett mértéket. (A törvényről itt olvashat.)
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is. A fentiekre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Szabálytalan vizsgálat
Emellett a Bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy tartsa be a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozást, illetve mielőbb tiltsa be a hagyományos tojóketreceket. A Bizottság nyomatékosan arra kérte Magyarországot, hogy nemzeti szabályozását hangolja össze a projektek környezeti hatásának vizsgálatáról szóló európai uniós szabályokkal. A testület ebben a kérdésben is indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, és szintén két hónapon belül kell megfelelő választ adni. A környezeti hatásvizsgálatról szóló európai irányelv egyik alapvető célja annak biztosítása, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek hatásvizsgálat-kötelesek legyenek. Magyarország Brüsszel megítélése szerint helytelenül ültette át nemzeti jogába az irányelvet, különösen azokat a szempontokat, amelyeket a projektkiválasztási eljárás során alkalmaznak annak eldöntésére, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra. A magyar jogszabály olyan mentesítési küszöbértékeket és feltételeket állapított meg, amelyek nem vették figyelembe az irányelvben szereplő kiválasztási feltételek összességét. Magyarország időközben több jogszabály-módosítást is elfogadott az irányelvben megfogalmazott követelmények betartása érdekében - az MTI szerint. Az Európai Bizottság üdvözölte ezeket a módosításokat, de számára úgy tűnik, hogy számos projekt esetében még mindig vannak hiányosságok.
Tyúkvédelem
Az állatjóléti témában a bizottság ugyancsak indoklással ellátott vélemény formájában felszólította hazánkat (tíz másik tagállammal együtt) arra, hogy hajtsák végre a hagyományos tojóketrecek használatának betiltását előíró irányelvet, amely ez év januárjában hatályba lépett. A tagállamoknak 12 évük volt a felkészülésre. Az irányelv előírja, hogy a tojótyúkok immár kizárólag fészkelő hellyel, kapirgáló térrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", illetve alternatív rendszerekben tarthatók. Az irányelv szerint minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket.
