Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon. Az Európai Bizottság döntéséből kiderül, hogy a távközlési szektorra vonatkozó különadó-szabályokra vonatkozó vizsgálathoz hasonlóan – ezt az ügyet sem tartja szükségesnek az Európai Bíróság elé vinni – közölte a nemzetgazdasági Minisztérium.
Az Európai Bizottság korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a kiskereskedelmi adó diszkriminatív, mert hátrányos helyzetbe hozza a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat, továbbá úgy vélte, hogy az árbevétel-alapú adó mértéke nem lehet progresszív.
A bizottsági eljárással párhuzamosan egy külföldi sportszergyártó cég, a Hervis egy magyar bíróságon megtámadta a magyar bolti kiskereskedelmi adót, amelyet a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz továbbított. Az ügyben a taláros testület február elején már ítéletet is hirdetett.
Ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a különadóra vonatkozó magyar jogszabály elhatárolja egymástól az adóalanyokat attól függően, hogy valamely vállalatcsoportba tartoznak-e vagy sem. Noha nem hoz létre közvetlen hátrányos megkülönböztetést (a különadót azonos feltételek mellett vetik ki a Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi társaságra), ezen elhatárolási szempont azzal a hatással jár, hogy hátrányos helyzetbe hozza a kapcsolt vállalkozásokat azokkal a jogi személyekkel szemben, amelyek nem képezik valamely vállalatcsoport részét.
A BruxInfónak nyilatkozó források szerint egyértelmű, hogy e fejlemény miatt tartotta feleslegesnek Brüsszel folytatni az eljárást és a harmadik, bírósági szakaszba léptetni azt. Hiszen az Európai Bíróság februári ítéletében megadta a kulcsokat az ügy lezárásához az őt előzetes döntéshozatali kérelemmel megkereső székesfehérvári bíróságnak.
