Rendkívül elnagyoltnak és több szempontból is elfogadhatatlannak minősíti a meteorológiai törvényről szóló tervezetet jelen formájában a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) szerda reggel kiadott állásfoglalásában, és határozottan kéri a kormányt és a döntéshozókat, hogy a tervezetet ebben a formájában ne támogassák.

A repterek és kikötők nem tiltakoznak

A törvénytervezet szerint egyes televíziók, valamint az összes internetes sajtótermék és hírportál éves reklámbevétele 0,5 százalékának megfelelő díjat lenne köteles fizetni az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számára meteorológiai szolgáltatási díj címén. A tervezet alapján, az érintettek általános értelmezése szerint, a díjfizetési kötelezettség független lenne attól, hogy egy adott médium közöl-e időjárás-jelentést, vagy sem.

Díjfizetési kötelezettség terhelné a nemzetközi repülőterek és a négy nagy hazai tó közforgalmi kikötőinek üzemeltetőit is, nekik a beszedett repülőtéri, illetve kikötői illeték 1 százalékát kellene megfizetniük. Repülőtér- vagy kikötő-üzembentartó eddig még nem reagált az időjárásdíjjal kapcsolatban, pedig számukra sem lehet közömbös ez az újonnan tervbe vett sarc.

Az állami tulajdonú OMSZ szolgáltatásait az egész ország igénybe veszi – az ipar, a mezőgazdaság, a turizmus, a MÁV, a Volán, a BKV és a többi –, ezért a médiaszolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díjára vonatkozó rendelkezések diszkriminatív módon sújtják a kommunikációs iparágat úgy, hogy annak nem származik külön gazdasági előnye e társadalmilag szükséges információk közzétételéből. Az MLE álláspontja szerint így a meteorológiai szolgáltatási díj nem más, mint egy ágazati különadó, amely a válság sújtotta magyar médiapiac nagy részét ellehetetlenüléssel fenyegeti, és munkahelyeket veszélyeztet.

Eltűnik a szerződéskötés szabadsága

A tervezet sérti több szempontból is a jelenleg hatályos és a jövő évben hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit – figyelmeztet állásfoglalásában az MLE. A jelenlegi és az új Ptk. is rögzíti és védi a szerződéses szabadságot. Ha egy gazdálkodó szervezet igénybe kívánja venni az OMSZ szolgáltatásait, akkor szerződést köt vele. Arról nem is beszélve, hogy egy szuverén fél olyan szolgáltatásért, amelyet nem kíván igénybe venni, nem kötelezhető díj fizetésére.

Emellett a törvénytervezet a Ptk. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit is sérti azzal, hogy üzleti titkot képező érzékeny adatok harmadik személy számára történő kiadására kötelezné a médiaszolgáltatót. A tervezet szerint ugyanis a médiumnak összesített nyilvántartást kellene vezetnie a fizetési kötelezettsége alapjául szolgáló éves reklámbevételéről, és azt az OMSZ-nek meg kellene küldenie. Nincs vihar, ha az OMSZ nem mondja?

Sérülnek az alkotmányos szólás- és véleménynyilvánítási szabadságjogok is a tervezet rendelkezései nyomán: az ugyanis valamennyi médium számára megtiltja a tudósítást a folyamatban lévő vagy a már bekövetkezett veszélyes időjárási jelenségekről, ha azt nem az állami OMSZ adta ki.

Felmerül a médiaalkotmányban rögzített sokoldalú tájékoztatás követelményének megsértése is, mert a tervezet szerint a nézők, olvasók, hallgatók kizárólag egyetlen forrásból tájékozódhatnak, az egyéb forrásból származó, időjárásra vonatkozó információk közlése ugyanis a tervezet szerint tilos. Így az áruk és szolgáltatások európai jogban rögzített szabad áramlásának alapelve is sérül azáltal, hogy törvény erejénél fogva kizárják a piacról a többi szereplőt. Az MLE szerint a versenysemlegességet is sérülne azzal, ha állami tulajdonú szereplőt ilyen mértékű előnyben részesítenek az ágazat versenyszférában működő szereplőivel szemben.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint a véleménynyilvánítás szabadságához való jog magában foglalja az információk megismerésének jogát és szabadságát is, országhatárokra tekintet nélkül. Így a közvélemény alapos tájékoztatásához nem elégséges egy kizárólagos szervezet közlésére alapozni a pontos hiteles tájékoztatást.