Az írott dokumentum bevezetőjében - melynek címe: „A magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak!" - Orbán Viktor miniszterelnök kifejti: „A magyarok jövedelemadójának kétharmada, vagyis minden három befizetett forintunkból kettő az adósság törlesztésére megy el. Ennek jelentős részét a külföldnek fizetjük ki. (...) Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak (...). A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Győzni indulunk. Alaposan felkészültünk a küzdelemre az elmúlt kilenc hónapban. De tudnunk kell, hogy ebben a küzdelemben csak az átfogó támadás lehet sikeres. Az életünk minden területén - az egészségügytől az oktatáson át a közlekedésig - le kell győzni az adósságot." A dokumentum erre a vezérfonalra épül: tizenegy fejezete mindegyikének témáját - ezek: munka, nyugdíj, közösségi közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, megélhetés, állam, államadósság-csökkentő alap, végül akcióterv - az adóssághoz társítja.
Az állam "sajátos adóssága"
A Széll Kálmán Terv szerint az ország újjászervezése magasabb gazdasági növekedésben, bővülő foglalkoztatásban, javuló versenyképességben és középtávon fenntartható pénzügyi egyensúlyban jelenik meg. Magyarország államadóssága 2014 végére a GDP 65-70 százalékára csökken. Ez a 2013-2014-es időszakra már az állami kiadások pazarló jellegének visszaszorításából ered, egy része azonban új bevételt hozó döntések (elektronikus útdíj), illetve az eddig számított költségvetési bevételekhez képest többletbevételeket jelentő tételeknek köszönhető. 2012-ben még sor kerül a 2010-2011-es bankadó beszedésére - ez 90 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentést -, s bár „2010-ben áttörést értünk el az adórendszerben, eredeti terveink szerint 2013-ban már megszűnt volna a 19 százalékos társaságiadó-kulcs, és általánossá vált volna a 10 százalékos adómérték", 2013-2014-ben a társasági adó általános szintje még nem csökken 19 százalékról 10 százalékra - de 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adómérték -, ez 120 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentés programját. Az államháztartás bevételét növelő három tételt a 2012. január 1-jétől működő államadósság-csökkentő alapba helyezik, amely így 2012-ben 90 milliárd, 2013-2014-ben 220-220 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat.
Ami a vállalati szférát illeti, a dokumentum leszögezi: az államadósság közvetett módon is nehezíti a hazai cégek gazdálkodását, hiszen „mindaddig, amíg a magas adósságszolgálat a költségvetéstől forrásokat igényel, nincs mód a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok további csökkentésére", s nincs nagy mozgástér a vállalkozói szférában. Ráadásul „sajátos adósságot halmozott fel az állam a vállalkozásokkal szemben, a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció területén". Emellett „a magas jegybanki alapkamat következtében magasak a hazai hitelfelvétel költségei", a körbetartozások elviselhetetlenül magas állománya pedig ellehetetleníti vállalkozások jelentős részét.
Átszervezés
A Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint a megoldás a következetes és meggyőzően hatásos átszervezés, ami a piacok számára is fontos jelzés lehet. A dokumentum leszögezi: Magyarország továbbra is vonzó célpont befektetők számára, „hiszen politikailag stabil, a rossz gazdasági folyamatoknak pedig már az eddigi akciótervekkel megálljt parancsolt az új kormány. Ha a Széll Kálmán Tervet megismerik, az újabb jelzés lehet számukra, hogy a politikai mellé Magyarországon immár végérvényesen létrejött a gazdasági stabilitás is". Ez pedig majd csökkenti a kockázati felárat, az államadósság csökkenésével és a strukturális reformok beindításával a jegybanki alapkamat, valamint a banki kamatok is csökkenthetők. Ennek következtében a vállalkozások hitelezésének költsége is mérséklődik, így a beruházások élénkülnek, gyorsulhat a növekedés, a munkahelyek számának gyarapodása, s mindez együtt a körbetartozások mértékét is jelentősen csökkenteni fogja.
Jó irány, kétséges megvalósulás
A magyar kormány szerkezeti reformcsomagjának ismertetett számai jobbak a vártnál, de vannak végrehajtási kockázatok, így a piac különös figyelmet fordít a megvalósítás hatékonyságára - összegezhető a külföldi elemzők véleménye, akik jónak tartják az irányt, mivel a tervek bevételnövelés helyett a kiadáscsökkentést helyezik előtérbe. Ugyanakkor szinte mindegyikük hangsúlyozza, hogy a részletek még nem ismertek, s a tervek végrehajtása sem lesz könnyű, „magas a végrehajtás kockázata". A konkrétumok hiánya miatt nehéz megítélni a terv végrehajthatóságát. A területeket lehet látni, az irányokat kevésbé - mondta el a Piac & Profit kérdésére válaszolva Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, aki szerint a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott célok azt mutatják, hogy a kormány - a korábbi hónapok gazdaságfilozófiájával szakítva - a realitásokat figyelembe véve kívánja csökkenteni az adósságállományt. A szakember azonban kétséges, hogy a tervezett kiadáscsökkentés teljes egészében megvalósulhat. Az viszont egyértelmű, hogy a terv nem az állami működés rendszerét érinti, hanem a pénzosztást csökkenti. Nem esik szó az évtizedek óta magunkkal hurcolt problémákról: az egészségügy, az önkormányzatok, az oktatás rendszerszintű átalakításáról. Ez a terv „a transzferekre van kihegyezve", például az oktatási rendszert is csak a támogatás oldaláról közelíti meg. Céljaiban jó, eszközeiben ingoványos - összegezte véleményét a vezérigazgató, aki szerint áprilisban, a magyar konvergenciaprogram uniós egyeztetésekor már mélyebb szakmai összefüggésekre is rámutató anyagot kell előterjesztenie a kormánynak.
Megjelent a Piac és Profit magazinban