A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára elmondta, a kormány hivatalba lépésekor a gazdaságpolitika kialakításában alapvető szerepe volt annak a felismerésnek, hogy gazdasági, költségvetési stabilitásra törekedni önmagában nem elegendő, a gazdasági növekedés ösztönzésére is szükség van. Hangsúlyozta, hogy az előző kormányzattól "költségvetési fekete lyukat örökölt" a Fidesz-KDNP-kormány. A hiánycél tartása érdekében gyors intézkedésekre volt szükség, ezek között említette a bankadót és a válságadókat. A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében bevezetett intézkedések között az egykulcsos adót és a vállalkozások adóterheinek csökkentését emelte ki.
A versenyképesség növelésének szükségességével összefüggésben említette, hogy Magyarország nem csatlakozik az euróövezet versenyképességi paktumához, mert az uniós adóharmonizáció hátrányos lenne a gazdaságra. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a Széll Kálmán Tervvel strukturális reformokat indít el a kormány és kitért arra is, hogy míg az elmúlt évben az intézkedések kétharmadát az adók kivetése tette ki, 2012 után az állami kiadások csökkentése teszi majd ki a nagyobb részt.

Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács volt tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa úgy ítélte meg, hogy a 2011-es költségvetés önmagában megvalósítható, de a középtávú fenntarthatóság szempontjából nagyon komoly kockázatokat rejtenek annak alapfeltevései. A költségvetés gyors, 2012-ben 3,5 százalékos és 2013-ban öt százalékos növekedéssel számol és a foglalkoztatás erőteljes javulásával. Nem lehetetlen teljesíteni a költségvetést, de nagyon kockázatos a lehető legjobb forgatókönyvre alapozni - mondta. Megfogalmazása szerint a kormány kezdetben "nem konvencionális eszközökkel" és újfajta gazdaságpolitikai felfogással közelített a gazdasági helyzethez. Oblath György úgy látja, a Széll Kálmán Terv radikális szakítás volt a kormány korábbi kommunikációjával. Habár részletei nem teljesen kidolgozottak, a terv "fontos lépés a valós világ irányába" - mondta.

Surányi György szerint a gazdasági válság egyik nagy tanulsága, hogy illúzió volt az, a Magyarországon 2001-2006 között, majd 2006 után is képviselt felfogás, hogy a független központi bankok egyedül biztosítani tudják az árstabilitást. Ez "a monetáris politika teljes félreértése volt" - fogalmazott. Minél kisebb egy gazdaság, annál szorosabb együttműködésre van szükség az egyes szereplők között - mondta. A válság másik fontos tanulságaként azt jelölte meg, hogy a legfontosabb mutatónak a fiskális egyensúly helyett a külső egyensúly hiánya bizonyult.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója a kormány politikájának társadalmi környezetéről elmondta, hogy felmérésük szerint a magyar lakosság nagy része pártválasztástól függetlenül gazdasági értelemben baloldali, kulturális értelemben konzervatív értékekkel azonosul. A választók értékrendje ellentmondásos is abban a tekintetben, hogy több állami támogatást, ugyanakkor kevesebb adót szeretnének. Ezzel az ellentmondással a mindenkori pártok és kormányok mindig szembesülnek Magyarországon. Az ellentmondást erősítette a Medgyessy-kormány, majd egy "hazug konstrukció" fenntartásával az első Gyurcsány-kormány és a Fidesz is ellenzékben nyolc éven keresztül. Az elemző szerint a jó kormányzásnak célja kell hogy legyen ennek az ellentmondásnak a feloldása. Kérdés, hogy a Fidesz hogyan oldja meg ezt a helyzetet - mondta.