Elég lett volna a Széll Kálmán terveket megvalósítani

Az elmúlt héten a kormány rövid idő után már másodszor volt kénytelen konszolidációs csomagot bejelenteni a 2013-as költségvetési hiány, az Európai Unió és a befektetők által elfogadott szintjének tartása érdekében. A kormányzati magyarázat kettős mércéről, és politikai nyomásgyakorlásról beszél. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy korábbi vállalásait (Széll Kálmán tervek) hogyan tartotta be a kormány, és ez alapján valóban erőn felüli megszorításokat várnak-e tőlünk nemzetközi partnereink. Mindeközben az EBRD (is) rontotta a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásait, s az EU/IMF megállapodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) viszont úgy látja, hogy Magyarország már "majdnem eleget tesz" azoknak az elvárásoknak, amelyekre a - a kohéziós források miatt kiemelten fontos - túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez kellenek.

Gigacsomagok, nagy álmok

A Kormány 2011 tavaszán a Széll Kálmán Tervben összefoglalta azokat az intézkedéseit, amelyek segítik a költségvetési hiány csökkentését. Ezeket a tervezett lépéseket elküldte a kabinet az EU-nak, mint Magyarország konvergencia programját, ezzel kívánta a nemzetközi befektetők bizalmát újra építeni.

Kellene az IMF megállapodás
Változatlanul visszahúzó erővel hat a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa gazdaságaira az euróövezeti adósságválság, amelynek kelet felé terjedő hatásai miatt az átalakuló térség egésze sokkal rosszabbul teljesített az idei első félévben, mint a tavalyi év második felében - áll az Európai Újjáépítési és Fejélesztési Bank (EBRD) Londonban ismertetett új regionális helyzetértékelésében. A pénzintézet a térség több országában, köztük Magyarországon 2012 egészére recesszióval számol, és rontotta is a magyar gazdaság idei teljesítményére adott előrejelzését. Az EBRD a tavalyi 4,6 százalék után 2012-ben már csak 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedésre számít a tevékenységi területét alkotó országcsoport egészében, 2013-ra pedig szerény mértékben gyorsuló, 3,2 százalékos GDP-pluszt vár ebben a régióban.
Magyarországot illetően az EBRD tavasz óta folyamatosan rontja előrejelzését: a bank a májusban valószínűsített 1,0 százalékos, illetve a júliusi előrejelzésében szereplő 1,3 százalékos gazdasági visszaesés helyett most már 1,5 százalékos magyarországi GDP-mínuszt jósol 2012 egészére. A jövő évi 0,4 százalékos GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát a pénzintézet nem módosította. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Magyarország továbbra is sérülékenynek látszik, szüksége lenne az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a megállapodás megkötésére.
A fejlemények egyelőre nem a közeledést mutatják a magyar kormány és a nemzetközi intézmények között. Az origo.hu értesülései szerint a magyar kormány IMF-ellenes kampányba az utolsó csepp volt. A portál kormányzati emberekkel, a Valutaalapon belüli folyamatot ismerő, a tárgyalásokra rálátó forrásokkal folytatott beszélgetésekre hivatkozva arról ír, hogy "a Valutaalapnál már csak akkor fognak foglalkozni Magyarországgal, ha gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot látnak. A legutóbbi megszorítások szerintük nem ezt bizonyítják." A forint délelőtt számottevően gyengült: az euró árfolyama a nap eleji 280 forint körüli szintről 282 forintra ugrott.
A 2013-as évre mintegy 900 milliárd forintos egyenlegjavulást hozó csomag végrehajthatóságát többen, köztük a Policy Agenda is, megkérdőjelezte. Az idei költségvetés összeállításakor már látszott, hogy több elemében is jelentősen lelassult a program megvalósítása. A nehézségek, a rossz gazdasági intézkedések hatására keletkező lyukakat próbálta a kabinet a Széll Kálmán Terv 2.0-val orvosolni. Ennek során 140 milliárd forint kiadáscsökkentésre, és 342 milliárd forint bevételnövelésre tettek javaslatot, valamint jelezték, hogy 2012-ben a korábban elképzeltnél 90 milliárd forinttal kedvezőbb lesz a helyi önkormányzatok egyenlege.

A Széll Kálmán Terv önmagában a növekvő bevételekkel, és csökkenő kiadásokkal 1300 milliárd forintot hozott volna a költségvetés számára. Ennek ellenére az elmúlt hetek arról szólnak, hogy megalapozatlan a 2013-as magyar költségvetési terv, és a kormány újabb intézkedéseket kénytelen meghozni.

Széll Kálmán Tervből 243 milliárd forint nem valósult meg

A jövő évi költségvetés tervezete alapján megnéztük, hogy valójában mit volt képes a kabinet végrehajtani az általa korábban felvállalt intézkedésekből (Széll Kálmán Terv és Széll Kálmán Terv 2.0). A Policy Agenda számításai szerint a 2011-es tervekben szereplő 235 milliárd forintos bevételnövekményből mintegy 170 milliárd forintot teljesülhet, míg kiadási oldalon 666 milliárd forint helyett 488 milliárd forint lesz a megtakarítás. Azaz önmagában a tavalyi terv végrehajtásából 243 milliárd forint hiányzik, ami jelentős tehertétel a jövő évre. Ily módon tehát a Széll Kálmán Terv egyenlegjavító intézkedéseinek 27 százaléka nem valósul meg.

A legnagyobb vállalást a rokkantsághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása kapcsán tette a kabinet. Azt gondolták, hogy 2011-hez képest 117 milliárd forinttal csökkentik e területen a kiadásokat. Ahogy korábbi elemzésünkben jeleztük, véleményünk szerint a kabinet idén e téren nem képes megtakarítani, mivel lassan halad az átalakítás. Jövő évben már jelentkezhet valamekkora kiadáscsökkenés, de a kormány által a költségvetésben rögzített szám szerint is maximum 42 milliárd forint lehet, bár az idei adatokból kiindulva erősen optimistának tartjuk még ezt is.

A rokkantnyugdíjak rendszerének átalakítása mellett ugyanilyen lassan halad a közösségi közlekedés támogatásának átalakítása. A Széll Kálmán Terv szerint már működnie kellene a Nemzeti Közlekedési Holdingnak és hatékonyabbnak lennie a MÁV struktúrájának. Ez a két változás 50 milliárd forinttal csökkentené a költségvetési kiadásokat. Ezzel szemben jövő évben nőnek a terhei a büdzsének ezen a területen is.

A kabinet a szociális rendszer átalakítása során az egyik fontos teendőnek azt tartotta, hogy a bérpótló juttatás rendszerét újragondolja. Ennek hatására 41 milliárd forinttal csökkennének a kiadások ezen a területen. A valóságban az történt, hogy a korábban sem gáláns ellátást 20 százalékkal csökkentették, ugyanakkor az így keletkező megtakarítást „elvitték” azok, akik a tervezett létszámon felül megjelentek a szociális rendszerben. Téves gondolat volt az, hogy a fellendülő gazdaság, és az így létrejövő munkahelyek miatt egyre kevesebben kényszerülnek a szociális rendszerbe. Mivel ez láthatólag nem valósult meg - ezért hiába csökkentették a juttatás összegét - jövőre többet költenek el ezen a területen, mint az a 2011-es tervben szerepelt.

„Majdnem elég” a magyar csomag
Az Európai Bizottság november 7-én közli valamennyi uniós tagállamra vonatkozó féléves, őszi előrejelzéseit. A brüsszeli testület, illetve az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) ezek alapján dönt a tagállamok elleni - a kohéziós pénzek szempontjából is fontos - túlzottdeficit-eljárások indításáról, folytatásáról, illetve megszüntetéséről, továbbá ezek alapján fogalmaz meg újabb elvárásokat a tagállamok költségvetési konszolidációját illetően. A Nemzetgazgasági Minisztérium e prognózis megjelenése előtt már nem számít arra, hogy az Európai Bizottság esetleges újabb költségvetési kiigazítási szükségletekről tájékoztatná a magyar kormányt - tájékoztatta az MTI-t az NGM sajtóosztálya.
A tárca közleménye emlékeztetett Orbán Viktor október 19-i nyilatkozatára, amelyben elmondta: az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint a második egyenlegjavító intézkedéscsomaggal Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak. Ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse igényét, azaz mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előbb október 5-én jelentett be egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én egy újabb, 367 milliárdosat. Utóbbira azért volt szükség - a miniszter elmondása szerint -, mivel az Európai Bizottság nem látta megalapozottnak a korábban ismertetett intézkedések egyenlegjavító hatásának számítását.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd, a másodiké 253 milliárd forint.
A bevételi oldalon is elég ellentmondásos a kép. 2011-ben azzal számolt a kabinet, hogy 2013-ra felére csökkenti a bankadót, és 90 milliárd forintot szednek be ezen az ágon. A jövő évi költségvetésben 72 milliárd forintot terveztek be, amelyet azóta szóban módosítottak, és 144 milliárd forint körüli bevételt prognosztizálnak. Ugyanakkor 2011-ben a kormányzat az elektronikus útdíj kapcsán 100 milliárd forintot remélt még a jövő évre nézve, amely bevételi irányzatot azóta 75 milliárd forintra csökkentettek, látva talán azt, hogy e rendszer jövő év közepére tervezett működőképessége az egyik legkétségesebb vállalás.

Széll Kálmán Terv 2.0, mindent megold a „sárgacsekk” adó?

Az idén tavasszal bejelentett második intézkedési csomag hatása a kiadások csökkentésére 23 milliárd forinttal kisebb lesz, mint az előzetesen elvárt mérték. Hiába hirdetetett takarékosabb államot a kabinet, és vállalta, hogy a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok racionalizálásával 20 milliárd forintot takarítanak meg, ezzel szemben 2013-ban 113 milliárd forintot költ majd el ezen a jogcímen, szemben az idei tervben szereplő 110 milliárd forinttal. Ezen kívül a bevételi oldalon is kisebb összegekkel számolnak néhány adó esetében a jövő évi költségvetésben, mint a Széll Kálmán Terv 2.0-ban ígérték.

Ebben a programban szerepelt először a tranzakciós illeték bevezetése, amely kapcsán azt kommunikálta a kormány, hogy a hiány tarthatósága érdekében ezen tételből elegendő 130 milliárd forint bevétel. Azóta az látszik, hogy minden időközben keletkező költségvetési lyukat - minden vállalást, amit a kormány nem tudott végrehajtani - ennek az illetéknek a megemeléséből próbál a kabinet befoltozni.

A Policy Agenda számításai szerint amennyiben a kabinet végrehajtotta volna a Széll Kálmán és a Széll Kálmán Terv 2.0.-ben szereplő terveket, akkor mintegy 280-290 milliárd forinttal lenne kedvezőbb a költségvetés helyzete. Ez pedig nagyjából akkora mérték, mint amekkora hiteles egyenlegjavulást várna az Európai Bizottság a magyar kormánytól. Azaz, a tervek megvalósulása esetén már kikeveredhettünk volna a túlzottdeficit-eljárás alól, biztossá válhatnának a következő évekre szóló EU-s támogatásaink és a nemzetközi pénzügyi bizalom visszaszerzéséhez ténylegesen elérhető lenne a pénzügyi biztonságot jelentő EU/IMF hitel-megállapodás.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo