Címlapon: Mire lesz energiánk?
Egyelőre úgy tűnik, a kkv-knak nemigen van energiájuk arra, hogy érdemben foglalkozzanak az energiatakarékossággal, az energiahatékonysággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos teendőkkel. Pedig a jelen gazdasági helyzetben, amikor egy cég büdzséjében minden fillér kiadás számít, nem szabadna megfeledkezni az ezekben rejlő lehetőségekről. Spórolni persze a legtöbben megpróbálnak - hiszen a legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ráadásul még a környezetet is kíméli -, de bármennyire is a takarékosságot szem előtt tartva működnek, energiára azért szükségük van. Nem mindegy azonban, hogy azt miképpen használják el. Hogy jelenleg nem éppen a legmegfelelőbben, azt az az elgondolkodtató adat is mutatja, hogy a vállalkozások energiahatékonyságában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmadát jelenti. Az energiafogyasztást és így a költségeket - a jobb szigetelés vagy az energiatakarékos világítás mellett - a fogyasztás nyomon követésével, a szokások megváltoztatásával is csökkenteni lehet, ily módon 5-10 százaléknyi energia is megtakarítható. Áramszolgáltató-váltással - amire 2008. január elseje óta lehetőségük van a vállalkozásoknak - és a cég működésére szabott ajánlattal pedig havi szinten 8 százalékkal csökkenhet a villanyszámla összege. Érdemes hát ezekre is energiát fordítani!
Tovább az összeállításhoz...
Elfújta a szél?
Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.
Tovább az interjúhoz...
Fellegvár vagy légvár?
Puszta ábránd, hogy az agrárium a gazdaság fellendítésének fellegvára lehet, az erre alapozó elképzelések - az ágazat tavalyi kiugró teljesítménye ellenére is - könnyen légvárnak bizonyulhatnak. A folyamatos vegzálás és ebből adódóan az agrárium minden területét átjáró bizonytalanság a legsúlyosabb oka annak, hogy mind a mai napig nem volt képes talpra állni a rendszerváltáskor jelentősen visszaesett ágazat. A teljesítőképességéből negyven százalékot vesztett mezőgazdaság átformálásával a '90-es évek óta valamennyi politikai erő próbálkozott. Az illúziókra és érzelmekre épülő döntések sora azonban nem vezetett eredményre: a szektor ma sem tudja betölteni a hazai gazdaságban tőle elvárt szerepet.
Tovább az összeállításhoz...
Ütős csapat
Bármennyire is koncentrál egy cég arra, hogy magas szakmai kvalitású, kiváló referenciákkal rendelkező, lelkes munkatársakat vegyen fel, a mindennapok során kiderülhet: hiába nyújtja mindenki a tőle telhető legjobbat, együtt valahogy mégsem működik igazán a rendszer. A sikeres csapatmunkához ugyanis nem csupán jó képességű emberekre van szükség.
Tovább a cikkhez...
Nem varázslat, házirend!
Elsősorban a jól megtervezett és karbantartott központi rendszeren múlik egy cég informatikai biztonsága, de az is fontos, hogy a felhasználók értsék, mit miért szabad vagy tilos tenniük. Sok problémát megelőzhet, ha mindenki csak ahhoz fér hozzá, ami tényleg kell a munkájához.
Tovább a cikkhez....
